banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Egy hét magyarságpolitikai írásaiból (augusztus 13-19.)

Magyar szemmel Prágából: „Elmarad a szélsőjobboldali Jobbik és csatolt hasznos hülyéinek agymosodája Szerbiában” 

Megszólalt a héten a Paraméterben, a dunaszerdahelyi portálon a budai gyerekből pozsonyi, majd prágai lakossá lett, Csehszlovák Kém néven rendszeresen publikáló blogger és a Megint a határon túl esett pofára a magyarországi szélsőjobb című vitriolos cikkében a magyar szélsőségesek vajdasági újabb kudarca apropóján arról ír, hogy „nem megy a szekér a Jobbiknak a határon túli magyarok között, a szavazók pedig válaszra várnak: vajon hogy lehetséges az, hogy az a párt, amelyik szavakban hatalmas elkötelezettje, védelmezője és segítője a környező országokban élő kisebbségi magyar lakosoknak, pont a hatuma soraiban kap rendre csekély támogatást, sőt elutasítás az osztályrésze.”

A Bánság szerbiai részén, Törökbecse határában egy impozáns hatású templom, az aracsi pusztatemplom monumentális látványa ragadja meg az arra járók figyelmét. A XIII. században téglából épült hajdani székesegyházból, Vajdaság egyik legkorábbi építészeti emlékéből mára mindössze a nyugati homlokzati fal, a szentélyrész az északi árkádsor két szakaszával és a toronnyal, valamint az ezekhez csatlakozó falszakaszok maradtak fenn az eredeti állapotban. A templom és a hozzá tartozó kolostor sorsát a XVI. század török pusztításai pecsételték meg, megmaradását a XIX. századi romkultusznak köszönhetjük. Mai megjelenését az 1898. évi állagmegóvó intézkedések és az 1970-es évek régészeti ásatásait követő, bizonyos fokú rekonstrukcióra törekvő építkezései alakították ki.

Az 1990-es években a vajdasági magyarság jelképévé, nemzeti zarándokhellyé vált az aracsi pusztatemplom, lassan megtörtént az újrafelfedezése és évente ma már tízezrek látogatják. Civil szervezeteknek, folyóiratnak lett névadója Aracs és a vajdasági magyarság megmaradását, kulturális és gazdasági gyarapodását szolgáló legrangosabb kitüntetés, a Szervátiusz Tibor készítette Aracs-díj is a Délvidék párját ritkító építészeti műremekének, a szimbólummá vált pusztatemplomnak, „mint a bánsági tájból kiszakadó felkiáltójelnek” az emlékét idézi.

Minap, augusztus első vasárnapján, immár tizenhatodik alkalommal szervezték meg itt a pusztatemplom emléknapját, amikor ünnepi istentiszteletet követően Pásztor István, a VMSZ vezetője és a tartományi parlament elnöke szólt a romtemplom belterét zsúfolásig megtöltő érdeklődőkhöz, akik az egész Vajdaságból elzarándokoltak az ünnepségre. Az együttlét élményét újra és újra megadó emléknapon ez után következhetett a gazdag művelődési műsor és az idén minden eddiginél nagyobb számú zarándok joggal érezhette: a bánáti pusztában található középkori templomrom a megmaradást üzeni és kapaszkodót jelent a vajdasági magyar közösség számára.

Tavaly augusztusban a „hagyományőrzők” is felfedezték az aracsi pusztatemplomot és az Aracs 95 Törökbecse civil szervezet szervezésében megszervezték az első Aracsi Pusztatábort. Volt szentmise meg táltostűz meggyújtás, traktoros kalandtúra meg kereszt- és kopjafafaragás, népi hangszerbemutató és focimeccs, meg sok-sok történelmi előadás. A csúcspontját a múltévi tábornak az jelentette, hogy a magyarországi Árpád hős magzatjai elnevezésű együttes „akusztikus koncertet” adott.

A barantások, valamint az íjászok, lovasok akkor, az utolsó pillanatban ugyan lemondták részvételüket, de a szervezők hamar megvigasztalták az önerőből és némi szponzori támogatással összehozott tábor fiataljait: jövőre már nem csúsznak be ilyen bakik és a bevallottan hagyományteremtő szándékkal létrehozott magyar nemzeti kemping 2014-ben már profi módon lészen megszervezve.

Az ígéret valósággá lett, hiszen jövő hétre tervezett négynapos táborban minden „hagyományőrző” számára biztosítottnak tűnt az igények teljes körű kiszolgálása. Az általunk is közölt plakát tanúsága szerint most is lett volna kezdetnek szentmise, majd megrendezték volna a magyar pártvezetők kerekasztalát, lett volna újra sok-sok történelmi és társadalomtudományi előadás, meg keresztfafaragás, megannyi hagyományőrző program, beleértve íjászatot és lovaglást meg kézműves foglalkozást, lett volna népzene és táncház, újra traktoros kalandtúra. És persze lettek volna koncertek, többek közt újra Árpád hős magzatjaival és a bevallottan szkinhedmúlttal rendelkező Sziva Balázs fellépésével. Mindez a jótétemény a csekély 500 dináros (kb. 19 lej) napijegy ellenében.

Most tekintsünk el attól az „apróságtól”, hogy amennyiben tavaly augusztusban volt az első tábor, miért kapta az idei a tizenkettes sorszámot (talán a háttérben valamilyen ősi magyar hagyományőrző számmisztika húzódik?), és nézzük inkább a sok „lett volna”-megfogalmazásunk okát. Mert a tervek csak tervek maradtak és mára bizonyossággá vált, hogy se II., se XII. Aracsi Puszta Tábor idén augusztusban nem lesz.

 „Link Lajos szervező bejelentette, lemondták a XII. Aracsi Puszta Tábort. Magyarázata szerint erre azután került sor, hogy olyan vádak jelentek meg, amelyek szerint a rendezvényen egyes magyarországi neonácik is fellépnek.” – olvashattuk a Vajdaság.ma portál A szervezők lemondták az Aracsi Puszta Tábort címmel közreadott cikkében minap. A belgrádi Beta hírügynökségnek nyilatkozó Link azt is elmondta: „Nagyon sajnálom, hogy valaki ilyen vádakat talált ki és ezzel tönkretett ezt a művelődési rendezvényt. De jobb lemondani a fesztivált, mint hogy provokáció legyen.”

„Elmarad az Aracsi Puszta Tábor jövő hétre tervezett négynapos rendezvénye” közölte az itt elérhető tévés nyilatkozatában augusztus 15-én a törökbecsei Aracs ’95 Törökbecse egyesület elnöke. Erdmann Ferenc a vajdasági televízió számára „ismételten megerősítette, hogy a táborba nem hívták meg Sziva Balázst és rockegyüttesét, akit többek között az újvidéki Antifasiszta Akció, a Liberális Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt közleményében a magyar neofasiszta mozgalom vezető személyiségének nevezett.”

De mi is történt?

Augusztus 14-én az újvidéki Antifasiszta Akció (AFA) közleményt adott ki, amelyben Sziva Balázsnak, a „magyar neofasiszta mozgalom vezető személyiségének, a Romantikus Erőszak neonáci zenekar énekesének” Törökbecsére bejelentett fellépésére figyelmeztetett. Mint fogalmaztak, „a fellépésre a Jobbik magyar ultranacionalista párthoz közel álló személyek szervezésében megvalósuló táborban kerül sor. Sziva Balázs bevallottan nacionalista. Zenei projektumai a nemzeti és faji gyűlölet terjesztésére szolgálnak. Egyik vezetője a legszélsőségesebb náci huligáncsapatnak, az Aryan Greens-nek” – szögezte le az újvidéki AFA.

Másnap, a B92 belgrádi hírportál közölte, hogy a szerb Liberális Demokrata Párt (LDP) azt követeli, hogy a helyi hatóságok tiltsák be Sziva Balázs, a „hazafias rockot” játszó Romantikus Erőszak énekesének akusztikus fellépését a Vajdaságban található Törökbecsén rendezett XII. Aracsi Puszta Táborban. A bevallottan szkinhedmúlttal rendelkező, a B92 portál által neonácinak titulált Sziva tervezett aracsi koncertjével kapcsolatban a párt azt írta: „elfogadhatatlan és teljes ellentétben áll az emberi és kisebbségi jogok tiszteletével, a multikulturalizmussal és a diszkrimináció, valamint a gyűlöletbeszéd tilalmával.”

A jobboldali Szerbiai Demokrata Párt (DSS) is megszólalt az ügyben és közleményt adott ki, amelyben az LDP-t és a kormányzó Szerb Progresszív Pártot (SNS) vádolták azzal, hogy a helyi kormányzat vezetőiként összejátszanak a magyar szélsőjobboldallal a Jobbik-közeli tábor szervezésében.

A hab a tortán csak ezután következett: a már hivatkozott Erdmann Ferenc, a tábort szervező Aracs 95 egyesület vezetője a Beta hírügynökségnek azt nyilatkozta: „náluk nem lép fel a nemzeti radikális Sziva Balázs.”

„Mi ezt biztosan nem engedjük meg, de különben is, ez nem egy nyilvános koncert, sem nyilvános rendezvény, hanem csak az egyesület tagjainak szervezett rendezvény. A fesztiválon népzene és szórakoztató zene és hasonló szól majd, de a Romantikus Erőszakhoz még csak hasonló zenekarokat sem hívunk meg.” – jelentette ki Erdmann a szerb hírügynökségnek. Azt is elmondta: „nem tudja, ki közölte a Romantikus Erőszak zenekar fellépéséről szóló információt, de rámutatott arra, hogy a fesztivál kezdete előtt már a korábbi években is voltak hasonló híresztelések.”

Tette ezt, annak ellenére, hogy a tábor általunk is közölt hivatalos plakátján és egy külön eseményben is szerepel az augusztus 20-i koncert, amelyen a Romantikus Erőszak frontembere az Árpád Hős Magzatjai nevű formáció élén lép fel.

Ezek után nincs semmi meglepő abban, hogy a „budai gyerekből pozsonyi, majd prágai lakossá lett”, nemcsak Csehországra és Szlovákiára, hanem mindig az egész Kárpát-medencére „az anyaországi magyar szemével” következetesen figyelő és gyakran erdélyi magyar vonatkozásban is kíméletlen igazságokat kimondó bloggerünk, a Csehszlovák Kém is megszólalt az ügyben. Vitriolos cikkében, a Paraméterben közreadott Megint a határon túl esett pofára a magyarországi szélsőjobb címmel közkinccsé bocsátott írásában örömmel nyugtázza, hogy „Szívás” Balázs és „Kudarc” Pista lúzerkettősét elzavarták a büszke vajdasági antifák!”

„Elmarad a szélsőjobboldali Jobbik és csatolt hasznos hülyéinek agymosodája Szerbiában, Törökbecsén adta hírül a vajdasag.ma hírportál – indítja fulmináns írását a prágai kitekintőnk, majd így folytatja: „Az aracsi pusztatemplom mellé meghirdetett nacionalista „Szabad Nép félóra” egyik főszereplője a Ferencváros egyik fehér felsőbbrendűséget hirdető huligán csoportjának egyik kivénhedt vezetője, Sziva Balázs, aki ma már az ún. „nemzeti rock” Bangó Margitjaként vállal fellépéseket Jobbik-közeli rendezvényeken.”

Elégedettségét a történtek miatt már csak azért se igyekszik palástolni, mert a most a vajdasági magyarokat „helyzetbe hozni kívánó”, a Betyársereget imádó „nemzeti rocker” (vö. “A Betyársereg ma a nemzeti ellenállás fokosa” – interjú Sziva Balázzsal) és hívei korábban már bőven okoztak gondokat a bloggerünk számára legközelebb állók, a felvidéki magyarok számára is. Hogy milyen természetűeket, azok egyikéről-másikáról, e rovatban, tavaly ősszel már mi is írtunk.

„Aki nem ismerné, a tag annak a RomEr nevű zenekarnak a vezetője, aki Szlovákiában is előszeretettel fellép a nacionalista szubkultúra pride fesztiváljain. Az együttes zenéje meglehetősen unalmas, a lakodalmas rock stílusának megfelelő változatosságban cibálják magukat „Trianon”, „Nemzet”, „Magyarság” szavakra magányos, izzadt hónaljú férfiak, akik lelkesen Sieg Heileznek és „zsidóznak” koncertjeiken, mondhatni nincs itt semmi látnivaló.”

A szélsőjobb lakodalmas rockzenekar amúgy ezúttal „Árpád Hős Magzatjai” néven próbálta volna eladni nemzeti giccscunamiját, komolyan mondom, ezt az embert nem is azért kéne agyonverni szívlapáttal, mert kopasz – hol ne lennének fasiszták? – hanem, mert két zenekara is van, de egyiknek sem sikerült normális nevet választani. Mi lesz a következő? Buggyant Turultojás?”

A vajdasági magyarkodó és mondjuk ki, hazudni is képes ál-hagyományőrzők kényszerű megfutamodását nemcsak a szerb politikai pártok követelték ki. A tervezett tábori koncertnek helyszínéül szolgáló Törökbecse községi elnöke is nyilatkozott a sajtóban, aki nem habozott kimondani: „Törökbecse mindig is multietnikus közeg volt, amely tiszteletben tartotta minden nemzeti közösség jogait, és – mint fogalmazott – kész csoda, hogy ilyen rendezvények megszervezésére tesznek kísérletet ebben a községben… A helyi önkormányzat nem vett részt ebben és semmilyen hivatalos közleményt nem kaptunk, reméljük, nem kerül sor ilyen rendezvényre.”

A szerbiai politikai nyilatkozatok, a helyi önkormányzat állásfoglalása szerzőnk szerint Vajdaságon kívüli tanulságokkal is szolgál: „Tanulságos lehet a vajdaságiak határozott fellépése a szlovákiai antifasiszták számára is, de a valódi következtetéseket a Jobbik „nemzetpolitikusának” kéne lassacskán levonni.” A továbbiakban, a márciusban Romániából egy évre kitiltott Szávay Istvánt tűzi tollhegyre, akinek sokéves „áldásos” tevékenységét, amelyet  határon túli magyarok „érdekében” folytat, magunk is szóvá tettük többször e rovatban. Szerzőnk javaslatával csak egyetérteni lehet: „talán ha nyitna egy gyrosost Szolnokon, sikeresebb lehetne.”

A megszívlelendő jótanács után következik egy Kárpát-medencei gyorsleltár. Íme hogyan látja a bizakodásra némi okot adó szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi helyzetet a Mandineren is rendszeresen szemlézett Paraméteres „házi” szerző:

„Szlovákiában a kutyát nem érdeklő „Felvidéki Magyar Sziget” és „Martfeszt” nem fog bevonulni a „nemzeti oldal” dicső fejezetei közé, mint ahogy a Jobbik szlovákiai megjelenése is élénk tiltakozást váltott ki a helyi lakosság között, például Dunaszerdahelyen. A Csallóköz nem kért a nacionalizmusból és az extrémizmusból.

Kárpátalján sem járt sokkal jobban a szélsőjobbos  magyarországi párt. Bár az ukrán szélsőjobboldali Szvoboda párttal és a magyarországi szélsőjobb portálok dezinformatív híreivel próbálják lángra lobbantani a vidéket, a helyiek itt is tudtul adták Szávaiéknak: elutasítják a szélsőjobb politikát.

2,28% - ekkora a támogatottsága Erdélyben a magyarországi  extrémistáknak, és több tüntetést is szerveztek már Erdélyben a Jobbik ellen. Ráadásul nemrég a párt elnöke ellen büntetőtárgyalás indult, és több szélsőjobboldali gyűlöletkeltő beutazását is megtiltották Romániába a helyi hatóságok.

Kíméletlen igazságokat szokott kimondani a gyakran vitatható megfogalmazásokkal élő és nemkülönben vitára ingerlő írásokat közlő, talányos fantázianevű blogger, a Csehszlovák Kém. Maró gúnnyal megírt mostani megszólalásában ezúttal sem csalódtunk. Legkevésbé a cikk esszenciáját képező záró kérdéseiben sem, melyeket alighanem a Duna-Tisza közében és biztosan nem a Vajdaságban vagy a Felvidéken, nem Kárpátalján és nem is Erdélyben kell megválaszolni:

Köpés az új nemzetpolitikai fordulat – írtam májusban, amikor egy vajdasági magyar politikust ért utol a Magyarországról gerjesztett etnikai nacionalizmus. Ez volt az a pillanat, amikor naiv, megvezetett nacionalista is elgondolkodhatott: vajon tényleg olyan eszmében hisz-e, olyan politikai pártot támogat-e, amely a térség népeinek békés együttélését segíti?

Nem megy a szekér a Jobbiknak a határon túli magyarok között, a szavazók pedig válaszra várnak: vajon hogyan lehetséges az, hogy egy párt, amelyik szavakban hatalmas elkötelezettje, védelmezője és segítője a környező országokban élő kisebbségi magyar lakosoknak, pont a hatuma soraiban kap rendre csekély támogatást, sőt, elutasítás az osztályrésze.”

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kimaradt?