Vészjelzést kapott a NATO az orosz-ukrán ügyben
A NATO-nak új védelmi terveket kell kidolgoznia, mert az Ukrajnával szembeni orosz agresszió vészjelzést jelent – mondta egy francia lapnak adott vasárnapi nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára, aki szerint a szövetségnek növelnie kellene védelmi kiadásait.
A tisztségviselő a Midi Libre című francia napilapnak hangsúlyozta: az „orosz agresszió„ vészjelzés az Észak-atlanti Szövetség számára, Európa biztonsága szempontjából új helyzetet teremtett. Ezért indokolt lenne új védelmi terveket kialakítani, és fokozni kell a hadgyakorlatokat – tette hozzá.
Rasmussen szerint Vlagyimir Putyin elnöknek az a célja, hogy befolyási övezetet hozzon létre a NATO szomszédságában. Emlékeztetett: az elmúlt öt évben Oroszország 50 százalékkal növelte védelmi kiadásait, míg a NATO tagállamai átlagosan 20 százalékkal csökkentették a katonai célokra fordított költségvetésüket. „Ez tarthatatlan, meg kell fordítani a tendenciát” – szögezte le a főtitkár. Rasmussen ezt már májusban is sürgette.
Sajnálattal állapította meg, hogy miközben gyümölcsöző kapcsolatokat kellene kialakítani a Nyugat és Oroszország között, Moszkva ellenfélnek tekinti a NATO-t. Alkalmazkodni kell tehát az új helyzethez – tette hozzá.
Rasmussen ezzel az interjújával lényegében választ adott David Cameron levelére, amelyet neki és a szövetség többi 27 tagállama vezetőjének küldött. A brit miniszterelnök szerint az ukrán válság miatt a NATO-nak át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Oroszországgal, mert az ellenségként tekint a blokkra.
A hat hónapja tartó orosz-ukrán válsággal kapcsolatban hosszú távú intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy a szövetség bármilyen fenyegetésre gyorsan tudjon reagálni, meg tudja nyugtatni a biztonságukért aggódó tagországokat, valamint el tudjon hárítani bárminemű orosz agressziót. Javasolta a hadgyakorlatok új menetrendjének kidolgozását, új infrastruktúra kiépítését, illetve a NATO gyors reagálású erőinek 25 ezer fősre bővítését.