A német szövetségi kormány az amerikai kémbotrány miatt kiutasítja az amerikai titkosszolgálatok berlini vezetőjét. Ezt Clemens Binninger, a szövetségi parlament (Bundestag) titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságának kormánypárti (CDU) elnöke jelentette be csütörtökön Berlinben.

Az intézkedés előzménye, hogy Németországban lelepleztek két,  amerikaiaknak kémkedő német állampolgárt, és hónapok óta megterheli a két ország viszonyát az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által Németországban végzett lehallgatások ügye.

Steffen Seibert kormányszóvivő nyilatkozatot adott ki, amely szerint a német hatóságok "Németország elhagyására szólították fel az amerikai titkosszolgálatoknak az Egyesült Államok nagykövetségén dolgozó képviselőjét". Az intézkedés összefüggésben áll a német szövetségi ügyészség folyamatban lévő vizsgálatával, valamint az amerikai titkosszolgálatok németországi tevékenysége kapcsán hónapok óta felmerült kérdésekkel, amellyel összefüggésben a német parlament vizsgálóbizottságot állított fel - áll a nyilatkozatban, amely szerint mindezt a német szövetségi kormány "nagyon komolyan veszi".

"Németország számára elengedhetetlen, hogy állampolgárainak biztonsága és külföldi katonai missziói érdekében szoros és bizalmi együttműködést folytasson nyugati partnereivel, különösen az Egyesült Államokkal. Ehhez azonban kölcsönös bizalom és nyitottság szükséges. A szövetségi kormány erre továbbra is kész, és ugyanezt elvárja legszorosabb partnereitől is" - fejeződik be a nyilatkozat.

Merkel: Amerika leírta magát

Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben külön is élesen bírálta a Németország ellen folytatott amerikai kémkedést, amelyet felesleges erőpazarlásnak minősített. "Rengeteg problémánk van. A fontos dolgokra kellene összpontosítanunk" - jelentette ki Iurie Leanca moldovai miniszterelnökkel tartott találkozója után.

A német kancellár döntő fontosságúnak nevezte a 21. században a szövetségesek közötti bizalmat. Kijelentette: a titkosszolgálatok nem tehetnek meg mindent, amit a modern technika lehetővé tesz számukra, prioritásokat kell megállapítaniuk. Mint mondta, az aktuális szíriai problémák vagy a terrorizmus elleni küzdelem abszolút prioritást jelentenek azzal szemben, hogy a szövetségesek egymás ellen kölcsönösen kémkednek.

Ma a titkosszolgálatoknak egészen más feladataik vannak, mint a hidegháború utáni időszakban, amikor még kölcsönös bizalmatlanság állhatott fenn - folytatta Merkel. A mai átláthatatlan fenyegetések fényében alapvető szükség van a szövetségesek közötti bizalomra - szögezte le. "Több bizalom több biztonságot jelent" - állapította meg, hozzátéve: "Ezért mindent meg kell tenni, hogy akik ugyanazokat az értékeket osztják, bizalommal együttműködjenek egymással".

A Fehér Ház nem reagált

A washingtoni Fehér Ház szóvivője nem kommentálta a berlini intézkedést. Caitlin Hayden kijelentette: "alapvető, hogy az együttműködés minden területen folytatódjék, és az Egyesült Államok továbbra is kapcsolatban áll a német kormánnyal a megfelelő csatornákon".

Az Egyesült Államokban 16 különféle titkosszolgálat vagy titkosszolgálati osztály müködik a minisztériumoknál, különféle hatóságoknál. Létezik ezenkívül a titkosszolgálati igazgatók önálló hivatala is. Az amerikai titkosszolgálatok közül legalább hat tevékenykedik Németországban. Szakértők azonban úgy becsülik, hogy számuk ennek akár a duplája is lehet.

Az újabb megfigyelési botrány tovább terheli a Németország és az Egyesült Államok közötti viszonyt, amelyet a tavaly napvilágra került - például Angela Merkel német kancellár telefonjának lehallgatásáról szóló - hírszerzési információk már próbára tettek. Merkel hétfőn Pekingben az Egyesült Államokra utalva úgy nyilatkozott, hogy ha beigazolódnának a vádak, az egyértelműen ellentétben állna azzal, amilyennek lennie kellene a "partnerek közötti együttműködésnek".