Orosz katonák szinte teljes ellenőrzésük alá vontak egy ukrán katonai laktanyát a Belbek nemzetközi repülőtér közelében. Ugyancsak hétfő reggeli fejlemény, hogy megjelent a Turbinist orosz aknaszedő és az ukrán határőrök arra panaszkodnak, hogy a Krím-félszigeten nem működnek a mobiltelefonok. Percről-percre.

15.36 - Ramzan Kadirov csecsen hadúr bejelentette, kész önkénteseket toborozni és megvédeni a Krím-félszigetet és annak alkóit az ukrán nacionalistáktól.„Beszéltem a tatárokkal, az oroszokkal, a kozákokkal és az ukránokkal is. Mindenki azt mondta, hogy a városok tele vannak fekete lobogókkal vonuló agresszív emberekkel. Hasonló előzményei voltak a kijevben kirobbant felfordulásnak is, ami aztán azzal végződörtt, hogy a nacionalisták megbuktatták a törvényesen megválasztott kormányt" - fogalmazott a csecsen hadúr.

15.28 - Az új ukrán hatalommal szembenálló oroszbarát tüntetők hétfőn behatoltak a dél-ukrajnai Odesszában a megyei adminisztráció épületébe, és azt követelték, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadja magához a hatalmat - jelentette a lenta.ru orosz hírportál helyi médiaértesülésekre hivatkozva. Az értesülések szerint a megyei tanács (közgyűlés) üléstermében lökdösődés alakult ki.

Anton Davidcsenko, az Ifjúsági Egység nevű oroszbarát szervezet vezetője a terembe betörve ismertette követeléseiket a képviselővel. Követelte, hogy a megyei tanács átmenetileg ragadjon magához minden hatalmat, a rendvédelmi szervek, az ügyészség, a regionális titkosszolgálati és belügyi szervek vezetését. A tüntetők hangsúlyozták: nem Ukrajna szétesését, de területi közigazgatási reformot követelnek. Egyben népszavazást sürgettek Odessza megye különleges jogállásáról. Javasolták, hogy a megyei közgyűlés vegye napirendre népszavazás kiírását az Ukrajnához tartozó Odesszai Autonóm Köztársaság létrehozásáról, de az indítványt végül elutasították.

A több mint egymillió lakosú Odessza Ukrajna harmadik legnagyobb települése, fontos kikötőváros a Fekete-tenger partján.

15.26 - Hamarosan eljöhet Moszkva ideje a Krímben: az autonóm ukrán terület parlamentjének elnökhelyettese, Szergej Cekov javasolta, hogy térjenek át a moszkvai időre. „Hosszú éveken keresztül csodálkoztunk, hogy ugyan miért élünk egy számunkra fiziológiailag érthetetlen időszámításban. Tekintsük át a nyári időszámításra való áttérés kérdését!" - buzdított Cekov a lenta.ru orosz hírportál hétfői tudósítása szerint. Mindazonáltal a Krímben még nem üt Moszkva órája. A házelnök, Vlagyimir Konsztantyinov megbízott egy munkacsoportot, hogy térképezze fel a félsziget lakosságának véleményét óraátállítás ügyében. Szavai szerint a döntés nem kizárt, hogy népszavazáson születik meg. Jelenleg a Krímben Kijevhez igazítják az órákat, amelyek így kelet-európai idő szerint járnak. A nulladik hosszúsági kör alapján mércéül szolgáló Greenwichi középidőhöz képest két órával járnak előrébb télen, nyáron meg hárommal. Moszkva még előrébb tart: ott 4 óra az eltérés.

Az 1990-es évek első felében a félszigeten úgynevezett krími idő volt érvényben, amely megegyezett a moszkvaival, ám idővel az autonóm terület Kijevhez - Ukrajna fővárosához - igazodott.

15.18 -Elfoglaltak egy kisebb katonai bázist Perevalnoje közelében orosz fegyveresek, írja a Kyiv Post. A bázist több tucat zöld egyenruhás, sisakos orosz katona állta körbe, majd egyszer csak 30 harci járművel elfoglalták, anélkül, hogy egy lövés eldördült volna vagy az ukrán katonák odébb álltak volna. A támadó orosz katonákhoz önkéntes krími oroszok is csatlakoztak. Hétfőn egy másik, szevasztopoli bázist is körbevettek az oroszok. Nekik ultimátumot adtak: vagy megadjátok magatokat és átadjátok a fegyvereiteket, vagy rosszul jártok.

14.13 - Az orosz katonaság vérontás nélkül fogja elérni célját a Krím félszigeten, mert az ukrán hadsereg szétesett - vélte egy orosz katonai szakértő a Vedomosztyi című orosz napilapnak nyilatkozva, amely a Kreml krími katonai beavatkozását bíráló kommentárokat is közölt hétfőn. Mihail Barabanov, a Moscow Defense Brief című lap szerkesztője a Vedomosztyinak azt mondta, hogy szerinte az ukrán hadsereg nem harcképes, az orosz államfőnek pedig nem célja a Krím félsziget jogi értelemben vett elszakítása Ukrajnától, mert az "túlságosan nehézkes lenne nemzetközi szempontból". Inkább arról lehet szó, hogy a terület de facto átkerülne Oroszország protektorátusa alá. A katonai szakíró szerint Moszkva most azt is elérheti, hogy az orosz fekete-tengeri hadiflotta krími tartózkodásának ne szabjanak időhatárt és ne korlátozzák a flotta ottani ténykedését.

A háború nemcsak a nemzetközi egyezmények megsértését jelenti, hanem annak az elismerését, hogy a fegyvereken kívül nincs más eszköze az érvelésre egy országnak - figyelmeztetett a Vedomosztyi kommentárja. A szerkesztőségi vélemény szerint "ha nem is lesznek közvetlen összecsapások, a háború provokálása - és a jelzés nélküli egyenruhát viselő katonák bevitele a szomszédos szuverén ország területére provokáció - szégyenletes és szükségtelen eszköz".

A Vedomosztyi - amely az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times című lapok közös oroszországi kiadványa - arra is rámutat: miközben Oroszország kapcsolatai feszültté válnak más államokkal, az orosz állami sajtó és propagandagépezet fő feladata az, hogy meggyőzze az ország lakosságát és a világot, jogszerű az erőszak alkalmazása, és egyebek közt történelmi okokkal és az orosz lakosság fenyegetettségével igazolja a lehetséges katonai lépéseket. A lapban megjelent "Tévedések háborúja" című kommentár szerint mindez az 1930-as évek náci és a sztálinista diplomáciájának érvelésére emlékeztet.

A tekintélyes orosz üzleti-politikai napilap vezércikke arra figyelmeztet, a konfliktus kiterjedése a Krím félszigeten és Ukrajnában azzal fenyeget, hogy lefékezi az orosz gazdaságot. Az újságnak a kormány pénzügyi-gazdasági blokkjának képviselői név nélkül elmondták, "nyilvánvaló, hogy az ukrajnai szembenállás és a katonaság bevetése (Ukrajnában) csak ront az orosz gazdaság amúgy sem egyszerű helyzetén. A kormány két munkatársa elárulta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem egyeztetett a kormánnyal, mielőtt hozzájárulást kért a parlament felsőházától a fegyveres erők ukrajnai alkalmazásához.

14.10 - A magyarok biztonságban vannak Magyarországon és Kárpátalján is, a magyar kormány azon dolgozik, hogy biztonságban is maradjanak - válaszolta kérdésre Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn a Fejér megyei Kőszárhegyen, miután ünnepélyesen átadott egy telephely-fejlesztési beruházást. A kormányfő kijelentette, Magyarország nem része a konfliktusnak. Jelezte, hogy Martonyi János külügyminiszter éppen Brüsszelben van és hazánk része a közös európai erőfeszítéseknek, amelyekkel "békét, biztonságot és a nemzetközi jog tiszteletét szeretnék elérni az európai egységes válságkezelésen belül". Orbán Viktor a külhoni magyaroknak azt üzente: "számíthatnak ránk".

13.39 - Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett, amelynek megsértését elítéljük - jelentette ki a külügyminiszterek rendkívüli tanácskozására érkezve Martonyi János. A magyar diplomácia vezetője újságírók kérdéseire úgy nyilatkozott, nem tudja megerősíteni, hogy a külügyi tanács kilátásba helyez-e majd uniós szankciókat Oroszországgal szemben, vagy tárgyalnak-e egyáltalán ilyesmiről. Ezt mind alaposan és mélységében meg kell vitatni délután - fogalmazott Martonyi János.

13.31 - 10 millió fontos gyorssegély küld Nagy-Britannia Ukrajnának. Ezt William Hague brit külügyminiszter jelentette be, miután tárgyalt az ukrán kormánnyal. A részletekről egy hétfőn Kijevbe utazó brit szakértői csapat fog gondoskodni.

13.17 - Egyenruhás, rangjelzés nélküli fegyveresek blokád alá vették az ukrán tengerészet egyik utánpótlás központját Bahcsiszarajban, illetve a tengerészeti hírszerzés központját Szevasztopolban, jelentette az ukrán Unian hírügynökség. Az ukrán katonák nem adják meg magukat.

13.05 - A Jobbik teljes területi autonómiát követel a kárpátaljai magyar és ruszin kisebbségnek és arra szólította fel a nemzetközi közvéleményt, hogy szálljon síkra a Kárpátalján is megkezdődött katonai sorozások leállítása érdekében. Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: bár a válság kirobbantásában kétségtelenül szerepet játszott Janukovics elnök korrupciója és a Régiók Pártjának a rossz kormányzása, elsősorban az ukrán ellenzéknek nyújtott "washingtoni és brüsszeli pénzügyi, politikai, erkölcsi és titkosszolgálati támogatásnak, aknamunkának és provokációnak a következménye a hidegháborút idéző konfliktus".

Képmutatónak nevezte a nyugatot amiatt, hogy a "válságot leghosszabb ideig visszafogottan szemlélő és önmérsékletet tanúsító, a kisebbségeinek a védelmére kelő Oroszországot teszi meg a válság bűnbakjává". Bírálta, hogy eközben a nyugat által támogatott ellenzéki erők első hatalmi intézkedése az volt, hogy visszavonta a nyelvtörvényt, előrevetítve a "legdurvább ukrán sovinizmust" és a nemzeti kisebbségek - köztük a kárpátaljai magyar és ruszin, illetve orosz, lengyel, román és tatár kisebbségek - teljes jogfosztását.

A frakcióvezető-helyettes azt is kijelentette: a Jobbik nem tekinti a hatalomváltást az ukrán nemzet szuverén döntésének, a jelenlegi hatalmat pedig legitimnek. Álláspontja szerint az Ukrajnában zajló események a 2004-ben kirobbant narancsos forradalom folytatásaként értelmezhetők, az euroatlanti tengely és Oroszország között zajló geopolitikai összecsapás újabb felvonásának tartják. Gyöngyösi Márton jelezte: a Jobbik szerint a jelenlegi ukrán válság a nyugat legújabb kísérlete arra, hogy a brüsszeli és washingtoni hatalom "a vasfüggöny lehullását követően bekebelezett és gyarmatosított Közép-Kelet-Európa után még keletebbre tolja ki a hatalmát és a befolyását". A politikus felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást az átmeneti ukrán vezetésre a Kárpátalján is megkezdődött katonai sorozások leállítása érdekében és mivel álláspontjuk szerint Ukrajna nem képes a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására, ezért teljes területi autonómiát követelnek a kárpátaljai magyar és ruszin kisebbségnek. A Jobbik emellett a kisebbségek nyelvhasználati jogainak a biztosítását, az emberi jogok garantálását követelte Ukrajnában.

A politikus felszólította a magyar kormányt és a Külügyminisztériumot, hogy az euroatlanti érdekek helyett a nemzeti érdekek képviseletét helyezze politikája előterébe.

11.43 - Az oroszpárti krími csapatok elfoglalták a Krími félsziget legkeletibb csücskén található stratégiai fontosságú kompkikötőt. A kercsi kikötőt mindössze 20 kilométer választja el Oroszországtól. Szakértők attól tartanak, hogy a kikötőn keresztül még több katonát küldhet a térségbe Oroszország. A Guardian tudósítója szerint hétfőn reggel katonák működtették a kompot. Nem volt rajtuk azonosító jelzés, de oroszul beszéltek és az őket szállító kocsikon orosz rendszám volt.

11.32 - Nem engedték a katonai szolgálatot teljesítő férjeikhez a nőket a krími Prevalnaja katonai bázison. A nők ételt akartak vinni a férjeiknek, de visszafordították őket, írja a France24 helyi tudósítója Twitteren.

11.27 - Oroszpárti tüntetők néznek farkasszemet ukrán rohamrendőrökkel Harkovban. Tegnap az épületre orosz zászlót tűztek ki, mára visszakerült az ukrán zászló.

11.25 - Büntetőeljárást indítottak Oroszországban Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor nevű ukrán radikális szervezet vezetője ellen - jelentette be hétfőn Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője. Az eljárást szélsőséges cselekményekre és terrorizmusra való nyilvános felszólítás gyanújával indították Jaros ellen. Az orosz hatóság ezt arra alapozta, hogy szombaton a VKontaktye orosz közösségi portálon, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalán megjelent egy Doku Umarov csecsen hadúrhoz intézett felhívás, hogy a több oroszországi terrorakciót is magára vállaló kaukázusi lázadóvezér támogassa Ukrajnát, és hívei fokozzák tevékenységüket Oroszország ellen. A Jobboldali Szektor tagadta, hogy a felhívás Dmitro Jarostól származik, szerintük hackerek támadták meg vezetőjük közösségi oldalát.

11.16 - behajózott a Krím-félsziget felségvizeire a USS Jason Dunham (Arleigh Burke-osztályú romboló. Ezzel a lépéssel üzennek az amerikai az oroszoknak, hogy nem hagyják magára Ukrajnát.

10.38 - A brit külügyminisztérium felszólította a Krím-fészigeten nyaraló szigetországiakat, hogy azonnal hagyják el a régiót. Figyelmeztette a maradókat, hogy a továbbiakban nem részesülhetnek konzuli védelemben.

10.27 - A ProSport román sportnapilag a donyecki repülőtéren érte el Lucian Burdujant, a Tavria Szimferopol labdarúgócsapat román légiósát. A futballista elmondta, alakulata épp útban van törökországi edzőtábora felé, ugyanis a vezetőség túl veszélyesnek ítélte meg a városban kialakult helyzetet ahhoz, hogy otthon maradjanak. „Egyre nő a feszültség a városban. Az utcákon orosz katonák járőröznek, csúnyán néznek az emberekre és kérdőre vonják őket, hogy hova mennek, mit keresnek az utcán” - számolt be a lapnak Burdujan.

10.10 - Nem voltak hajlandók feladni feodosiai bázisukat az ukrán tengerészgyalogosok. Hétfő reggel oroszul beszélő katonák jelentek meg a Krím-félszigeten levő egyetlen ukrán tengeri bázis kapujánál és azt követelték az ukránoktól, hogy tegyék le a fegyvert és nyissák meg a katonai alakulat kapuját, vagy szenvedniük kell a következményeket. A mintegy 400 ukrán tengerészgyalogos „határozottan és udvariasan” a latogatók tudtára adta, hogy tünjenek el - írja a kyivpost.com.

9.47 - Nem igaz, hogy ezres nagyságrendben érkeznek Magyarországra kárpátaljai magyarok. A nagyszőlősi járásból azonban egy álhír miatt - amely szerint általános mozgósítás van Ukrajnában - valóban elindult több száz fiatal - jelentette ki Németh Zsolt hétfőn, az M1 Ma Reggel című műsorában. A magyar külügyminisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra: nincs általános mozgósítás Ukrajnában, csupán készenlétbe helyezték a hadsereget, ezért az ukrán állampolgárságú magyar embereknek sem kell félniük attól, hogy besorozzák őket. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a Belügyminisztérium által felállított operatív törzs ugyanakkor felkészült minden eshetőségre, így egy esetleges menekülthullám fogadására is. Németh Zsolt hangsúlyozta: nem igaz, hogy a magyar kormány nem foglalt állást az ukrajnai orosz beavatkozás ügyében. Martonyi János külügyminiszter már többször egyértelművé tette, hogy Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megsértését jelenti az, ami az elmúlt napokban a Krím félszigeten történt.

Ugyanakkor felszólították Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot - fűzte hozzá. Úgy vélekedett, most a legfontosabb egy olyan nemzetközi mechanizmus kidolgozása, amely alapján kezelni lehet a válságot, és megindulhat a párbeszéd Oroszország és Ukrajna között. Ebbe a nagyhatalmakon és az Európai Unión kívül be kell vonni a nemzetközi szervezeteket, az EBESZ-t, az ENSZ-t és az Európa Tanácsot is. Ugyancsak keretet adhat a helyzet kezelésének az 1994-ben Oroszország által is aláírt budapesti memorandum, amely garantálja Ukrajna területi épségét. A politikus eredménynek nevezte, hogy az Európai Unió közreműködésével egyelőre sikerült megakadályozni az erőszak kiterjedését, és hozzátette: a jövőben is határozott diplomáciai jelzéseket kell küldeni Oroszországnak. Az EU-nak pedig segítenie kell Ukrajna gazdasági megerősödését és azt is, hogy az új hatalom legitimitást nyerjen szabad választásokon - mondta Németh Zsolt.

9.37 - ismerjük meg a másik fél álláspontját is. A Voice of Russia ugynacsak percről-percre közvetíti a fejleményeket. Cikkét ezzel a képpel illusztrálja.Megtudhatjuk továbbá, hogy Szergej lavrov orosz külügyminiszter egyeztetett kínai kollégájával és a két fél „nagyon hasonlóképpen” látja a krími helyzetet. A félszigeten a hatalmat de facto kezében tartó oroszbarát rezsim azt szeretné, ha a krími lakosság referendummal dönthetne további sorsáról:

• 1. Ukrajna része marad
• 2. függetlenedik
• 3. csatlakozik Oroszoroszághoz

9.30 - a Szimferopolban gyülekező oroszbarát tömegben az egyik nyugati tudosító kiszúrta ... Leonardo di Capriót. Természetesen egy hasonmásról van szó, hiszen az igazi Leo valószínűleg a legfinomabb pezsgőket szürcsőlgeti az Oscar-gála utáni partik valamelyikén.

9.23 - Az ITV brit tévécsatorna információi szerint az ukrán határőrök arra panaszkodnak, hogy Krím-félsziget egyes részein nem tudnak kommunikálni egymással, mert az oroszok zavarják a telekommunikációs forgalmat.

9.20 - A Wall Street Journal az amerikai elhárítástól származó információk alapján azt írja, hogy az oroszok több ezer orosz fős kommandós alakulattal erősítették meg állásaikat a Krím-félszigeten.

A történtekről az alakulat egyik katonája, Roman Berehovoj számolt be az Ukrajinszka Pravda című kijevi napilap internetes felületén hétfőre virradóra. Azt mondta, hogy az orosz katonák először elfoglaltak egy épületet, amelyben aztán a repülőtérre érkező küldöttségeket fogadták, például Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfőt és másokat is.

Ez történt a hét végén. Vasárnapra pattanásig feszült a helyzet, miután Vladimir Putyin orosz elnök szombaton megkapta a felhatalmazást a parlamenttől, és gyakorlatilag elfoglalta Krímet. Ukrajnában eközben teljes harci készültségbe helyezték a katonaságot, behívták a tartalékosokat. Krímben egyre több orosz fegyverest lehetett látni. A Nyugat szörnyülködik, Barack Obama és Angela Merkel telefonon győzködték Putyint, a franciák halasztanák a szocsi G8-találkozót, a NATO pedig elítélő nyilatkozatot tett közzé. A szakértő szerint Moszkvának nincs vesztenivalója, mert ennél rosszabb híre már nem lehet. Kijevben hatalmas tömeg tüntetett Ukrajna függetlenségéért, Moszkvában és Szentpétervárott a háború melletti szimpátiatüntetéseket tartottak vasárnap.

"Másnap elfoglalták azt a helyiséget, ahol a repülőgépeink voltak, majd körbevették az őrséget", a következő napon "megostromolták az őrséget, fény- és hanggránátokat hajigáltak. Először azt mondták, hogy adjuk át a fegyvereinket. Az őrök erre nem voltak hajlandóak" - idézte az ukrán katonát az UNIAN hírügynökség. Berehovoj szerint vasárnap este az oroszok ismét fény- és hanggránátokat vetettek be ellenük.

"Elvették a fegyvereinket. Nem kaptunk parancsot arra, hogy harcba bocsátkozzunk. Nem válaszoltunk a provokációkra. Feladtuk az őrséget, feladtuk a raktárakat" - mondta a katona, aki szerint jelen pillanatban az oroszok ellenőrzésük alatt tartják majdnem az egész laktanyát, az ukrán katonák kezén csak az adminisztráció épülete és az alakulat zászlaja maradt. "Hát most ezeket védjük" - mondta Berehovoj, aki szerint az alakulat parancsnoka és minden katona kész a harcra.

Főügyész: régóta készültek a támadásra

Oleh Mahnickij ukrán főügyész szerint Oroszország régóta készítette azt a forgatókönyvet, amely alapján zajlanak jelenleg a krími események, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) dolgoztak ezzel a céllal az orosz titkosszolgálat ügynökei.

"Mára megállapítottuk, hogy néhány éven át folytak az előkészületek a különleges akcióra. A SZBU-nál nemcsak külföldi országok, hanem az FSZB (az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat) és más orosz szakszolgálatok ügynökei is dolgoztak, és jó előre készült ez a forgatókönyvet" - mondta vasárnap a főügyész.