Nyugodtan telt az éjszaka péntekre virradóan Kijevben, az elmúlt napokban több halálos áldozatot követelő belpolitikai válság megoldása azonban továbbra is holtponton van. Időközben az Egyesült Államok és a szomszédos Lengyelország erőteljes figyelmeztetést intézet Viktor Janukovics államfőhöz az erőszakos cselekmények beszüntetésére és a vérontás leállítására.

Az ukrán ellenzék vezetői előző este a volt ökölvívó világbajnokkal, az Ütés (Udar) párt elnökével, Vitalis Klicskóval az élen többórás megbeszélést folytattak Janukoviccsal a válságból való kiútkeresésről. A tárgyalások eredményei azonban az ellenzéki vezetőket egyáltalán nem elégítették ki, és azokat a több tízezres tüntető tömeg is csalódottan fogadta. 

Vitalij Klicsko késő este arról számolt be, hogy az államfővel és a kormány néhány jelenlévő tagjával ideiglenes megállapodás jött létre az erőszakos cselekmények beszüntetéséről. Klicsko szerint három napot adtak Janukovicsnak az elmúlt napokban letartóztatott, több mint száz tüntető szabadon bocsátására. Az elnök állítólag ígéretet tett erre. "Ez volt az egyetlen, amit elértünk" - ismerte el Klicsko, utalva arra, hogy Janukovics elutasított minden olyan követelést, amely az ő vagy kormánya lemondására irányultak. Azt ugyanakkor nem említette, hogy mikor folytatják a tárgyalásokat.

A Bild című német lapnak adott, az újság pénteki számában megjelent nyilatkozatában a Németországban rendkívül népszerű Klicsko azt hangsúlyozta, hogy a tiltakozásokkal nem hagynak fel addig, amíg nem kerül sor előrehozott elnökválasztásra. Leszögezte, hogy az ellenzék fő követelése Janukovics távozása a hatalomból. Felrótta az ukrán államfőnek, hogy letérítette országát az Európa-barát útról és erőteljesen Oroszország felé közelítette. 

Kormányzati épületeket foglaltak el Kijevben. Ukrán ellenzéki tüntetők péntekre virradóra elfoglalták a mezőgazdasági minisztériumnak a kijevi főutcán, a Hrescsatikon álló épületét – jelentette a helyi média. Épületfoglalások voltak más városokban is. A kijevi Függetlenség terétől 100 méterre álló minisztérium elfoglalását értesülések szerint a Közös Ügy (Szpilna Szprava) elnevezésű mozgalom kezdeményezte. A tüntetők elbarikádozták magukat az épületben. A nyugat-ukrajnai Lembergben és Rivnében a megyei közigazgatás székházát foglalta el csütörtök este több ezer tüntető, az épületetek köré torlaszokat emeltek. Ivano-Frankivszkben és Zsitomirban a tüntetők azt követelik, hogy a megyéjükből ne vezényeljenek rendőröket Kijevbe, és a megyei tanácsok haladéktalanul foglaljanak állást az országban kialakult helyzetről.

Nemzetközi szankciókkal fenyegette meg Ukrajnát Lengyelország államfője. Bronislaw Komorowski a PAP lengyel hírügynökségnek adott, csütörtök este ismertetett interjújában kijelentette: az ukrán hatóságoknak tudniuk kell, hogy a szankciók bármelyik pillanatban elrendelhetők, ha nem vetnek véget az erőszakos cselekményeknek. Az elnök úgy vélte, hogy Ukrajna - mint fogalmazott - nagyon rossz úton halad. 

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke még szerdán kijelentette: az EU elemezni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tüntetők haláláról érkező jelentések miatt. 

Komorowski az interjúban utalt arra: nagy a kockázata annak, hogy a súlyosbodó válságot erővel akarják megoldani. A lengyel államfő szerint jelenleg a legfőbb feladat éppen ennek a megakadályozása. Úgy vélte, hogy a szembenálló felek egyre radikálisabbá válnak. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban tárgyalásokat folytatott Viktor Janukovics ukrán elnökkel, és akkor már figyelmeztette őt a várható következményekre. 

A PAP hírügynökség beszámolója szerint Bronislaw Komorowski csütörtökön telefonon egyeztetett Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével az ukrajnai helyzetről. Komorowski utalt arra, hogy a társulási megállapodással kapcsolatos korábbi uniós ajánlatot továbbra is napirenden kell tartani, annak realizálását azonban feltételekhez kell kötni. Ennek kapcsán elnök-, illetve parlamenti választások megtartását említette. 

Egy nappal korábban Donald Tusk miniszterelnök egyeztetett az EU vezetőivel az ukrajnai helyzetről. Tusk úgy vélekedett: Európának azonos hangon kell beszélnie Ukrajna ügyében, és az esetleges szankciók bevezetésekor figyelembe kell venni, hogy a büntetőintézkedések miként befolyásolják az ország helyzetét. 

Joe Biden amerikai alelnök ugyancsak arra szólította fel az ukrán államfőt, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az erőszak megállítására, és keressen érdemi kompromisszumot az ellenzékkel a tüntetők "legitim aggodalmainak megválaszolására". A Fehér Ház közleménye szerint az alelnök a telefonbeszélgetésen arra figyelmeztette ukrán partnerét, hogy a további vérontás Kijev és Washington kapcsolataira negatív következményekkel járna. 

Csütörtöki sajtótájékoztatóján kitért az ukrajnai helyzetre Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője is. Megerősítette, hogy amennyiben az erőszak folytatódik, Washington szankciókat is bevezethet Kijev ellen. A külügyminisztérium máris megtiltotta vízum kiadását több olyan személynek, akik felelősek az erőszakért. 

Klicsko a tiltakozókat a tűzszünet betartására szólította fel. Utalt arra, hogy Janukovics ígérete szerint a rendőri erők sem lőnek, illetve nem támadnak a tüntetőkre. Hírügynökségi jelentések szerint Klicsko - aki a korábbi felmérések alapján a legnépszerűbb ellenzéki politikus - a tüntetőktől ismételten türelmet kért, ők azonban erre füttyszóval, illetve a "szégyen" kifejezés skandálásával reagáltak. 

A korábbi világhírű profi világbajnok ökölvívó utalt arra, hogy a tárgyalások folytatódnak Viktor Janukovics elnökkel. Az ITAR-TASZSZ közlése szerint ezt erősítette meg Alena Lukas igazságügyi miniszter is, aki csütörtök késő este  kijelentette, hogy  pénteken vagy szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az ellenzék vezetőivel. 

Klicsko korábban azt közölte, hogy az ellenzék követeli a kormány menesztését és rendkívüli parlamenti választások kiírását. Csütörtök este erről nem tett említést.