A jövő évi magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését - fogalmazott Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki ülésén. Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk - emelte ki a házelnök. Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában. Hozzátette: a külhoni magyarok által leadott szavazatok nem a mennyiségük, hanem a minőségük okán nyithatnak két vonatkozásban is új fejezetet a magyar politikában.

Az egyik új lehetőség, hogy a külhoni magyar szavazatok révén a magyar államnak nem pusztán erkölcsi felhatalmazása, hanem választási legitimációja lesz arra, hogy képviseljen minden magyart, éljen bárhol a világon. Ez azt jelenti - folytatta a házelnök - , hogy nemzetközi jogi értelemben is megteremtődnek a feltételei annak, hogy a magyar közösségek részügyei egyetlen magyar ügyként legyenek megjeleníthetőek a nemzetközi kapcsolatokban.

Kövér László szerint a másik új lehetőség, hogy a külhoni magyarok bevonása a "magyarországi politikai akaratképzésbe" segítheti az itthoni pártpolitikát abban, hogy felszámolja önmagán belül azt a nemzeti tudathasadást, ami 1919 óta jelen van a magyarországi politikai osztály nemzethez való viszonyában. A magyarországi baloldalt segítheti abban, hogy visszaforduljon nemzetéhez, a liberálisokat segítheti, hogy felélesszék a magyarok nemzeti szabadelvűségét és a jobboldalnak lehetőséget ad, hogy kiteljesítse politikai hitvallását - fejtette ki.

Kövér László azt mondta, a 23 millió románozás, az egységes magyar nemzet létének elvitatása, december 5-e szégyene mélyítette azt a mocsarat, amelyből ki kellett lábalni, a bizalom ott és azok között is megbomlott, ahol korábban még létezett, az anyaországban és azon kívül is. A házelnök idézve a kormányzati ciklus fontosabb nemzetpolitikai intézkedéseit és eredményeit kitért a nemzeti összetartozásról szóló hitvallás elfogadására, a nemzeti összetartozás bizottsága létrehozására, az elszakított nemzetrészek iránti felelősségvállalás kiteljesítése érdekében, az alaptörvény elfogadására, a félmillió állampolgárságát visszanyert magyarra, a választójog kiterjesztésére.

A múlt tükrében mindez nem kevés, de nem is elég - összegzett. Hozzátette: részben szimbolikus, részben közjogi relevanciával bíró előfeltételei, keretrendszere annak "a sziszifuszi munkának", amely a mindennapi valóságban is érzékelhető módon kell, hogy összekösse a nemzetet egyben tartó szálakat és amely munka még előttük áll. Ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez pedig még egy sikeres előfeltételt teljesíteni kell, a bizalom helyre állítását - mutatott rá. 

A jövő évi európai parlamenti választásra utalva azt mondta: nemzetpolitikai szempontból 2014-ben a legfontosabb feladat, hogy a magyar választópolgárok segítségével a Kárpát-medencei magyar képviselet erejét növeljék Brüsszelben. Kövér László szerint amit nagyjából eddig is tudtak az unióról, arról most "brüsszeli papírunk" is van. Tudtuk, tapasztaltuk azt, hogy az uniónak problémaelhárító álláspontja és magatartása van az Európában számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek ügyeiben - mondta. Szavai szerint az Európai Uniót foglalkoztatja az uborka görbületének szabályozása, igen helyesen, a más földrészekről bevándorló százezrek és milliók sorsa, de nem foglalkoztatja a nyelvi és kulturális önazonosságért küzdő, több tízmilliós, kisebbségi sorban élő őshonos európai ember sorsa.

A Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ által egyeztetett módon, változó tartalommal és külön kezdeményezett európai polgári kezdeményezések közös sorsa a brüsszeli elutasítás lett - idézte fel, és megállapította: ezzel az unió tulajdonképpen azt üzeni, hogy a nemzeti közösségek jogvédelmi küzdelmében nem érdemes jogkövető, békés, tárgyalásos magatartást tanúsítani, mert az nem talál meghallgatásra. Úgy folytatta: az uniónak ezen üzenete erősíti a politikai szélsőségeket, a közösségi jogok erőszak útján történő érvényesítésének veszélyét. Tőlünk magyaroktól azonban történelmi értelemben is távol áll bármiféle erőszakos jogérvényesítés - fogalmazott, hozzátéve: Magyarország rendületlenül hisz a békés jogkeresés és jogteremtés esélyében. Ezért a brüsszeli elutasítás nem azt kell, hogy eredményezze, hogy elfordulunk Brüsszeltől, az Európai Parlamenttől (EP), hanem ellenkezőleg: a kárpát-medencei magyarságnak a korábbiakhoz képest nagyobb létszámmal kell képviseltetnie magát az EP-ben és még több európai szövetségest kell megnyerni az ügynek.

Kövér László megköszönte a Székely Nemzeti Tanácsnak és az erdélyi közélet szereplőinek az európai polgári kezdeményezésért végzett munkájukat és minden erdélyi politikai erőnek, hogy félretéve belső vitáikat a százezer főt mozgósító Székely menetelésen példát mutattak összefogásból. Példát mutattak Európának a békés elszántságból és erőt, önbizalmat sugároztak a jogaikért küzdő, minden kárpát-medencei magyar közösségnek. Ez a magyar autonómiához, az egyenlő méltósággal élhető élethez vezető út, ha kitartunk rajta, célba fogunk érni - fogalmazott.

Böjte Csaba, aki ötszázezredik külhoni magyar kérelmezőként előző nap a Parlamentben tette le az állampolgársági esküt, az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: a jobb, közös jövőbe vetett hitet soha nem szabad elveszíteni.

A KMKF ülése várhatóan állásfoglalás elfogadásával zárul délután.