Az Egyesült Államokban ősszel sorra kerülő félidős választások fontos jelzést adhatnak arról, milyen irányba mozdul a Republikánus Párt a Donald Trump utáni korszakban, és milyen szerepet tölthet be a MAGA mozgalom a következő évtizedben.

Noha hivatalos bejelentés egyelőre nem történt, az Egyesült Államok alelnöke egyre határozottabban igyekszik magát Donald Trump politikai mozgalmának örököseként pozícionálni. Egyes megfigyelők szerint J.D. Vance kampánya a 2028-as választásra ra már el is kezdődött. Ennek első felvonásaként értékelhető az alelnök közvetlenül karácsony előtt elmondott záróbeszéde a Turning Point USA (TPUSA) éves konferenciáján. A Phoenixben megrendezett AmericaFesten Vance szorosan követte Donald Trump retorikáját, ugyanakkor egy élesebb ideológiai keretet adott neki.

A Vance által vázolt ideológia a keresztény nacionalizmus, amit a 41 éves alelnök az amerikai identitás központi elemének nevezett. Azt állította, hogy Trump véget vetett a baloldal által „a kereszténység ellen folytatott háborúnak”, és „nem kell bocsánatot kérni azért, mert valaki fehér”. A kultúrharcos témákon túl Vance átfogó kormányzati filozófiaként, nem pusztán társadalmi kérdésekre vonatkozó irányzatként mutatta be a keresztény nacionalizmust. Közölte: megbüntetné azokat a vállalatokat, amelyek külföldre viszik a munkahelyeket; korlátozná a munkavállalási vízumokat; és visszafogná az amerikai külpolitikai szerepvállalást – beleértve az Ukrajnának nyújtott támogatást is.

Jelezte egyúttal, hogy fellépése a TPUSA éves konferenciáján tisztelgés a mozgalom szeptemberben meggyilkolt alapítója előtt. Charlie Kirk kulcsszerepet játszott a szegény sorban felnőtt J.D. Vance politikai felemelkedésében, és a szervezet hatalmas ifjúsági hálózata a fő erőforrása lehet a jelenlegi alelnök jövőbeli ambícióinak. Meg fogjuk választani a férjem barátját az Egyesült Államok 48. elnökének – jelentette ki a meggyilkolt aktivista özvegye. Erika Kirk szerint férje halála óta közel 140 ezren csatlakoztak a szervezethez, amelynek több mint háromezer fiókja van középiskolákban és 1400 egyetemeken.

Trump utódlásának kérdése azonban távolról sem dőlt el annak ellenére, hogy Vance legerősebbnek ígérkező riválisa, Marco Rubio külügyminiszter nemrégiben jelezte, hogy amennyiben az alelnök indulni szándékozik a Republikánus Párt előválasztásán, számíthat a támogatására. Potenciálisan erős ellenfél Ted Cruz texasi szenátor is, aki fontos szponzorokat tudhat maga mögött.

A riválisokon túl Vance belső ellenállásra is számíthat. Washingtonban, még a mozgalmon belül is akadnak olyanok, akik attól tartanak, hogy Vance teljes mértékben magáévá tenné a Trump-koalíció legradikálisabb pozícióit – jegyezte meg Tucker Carlson konzervatív médiaszemélyiség, a MAGA mozgalom ikonikus alakja.

A Ronald Reagantől kölcsönzött MAGA („Let’s Make America Great Again” – tegyük újra naggyá Amerikát) kifejezést Trump kampányjelszóként tette világszerte ismertté a 2016-os elnökválasztás idején, de hamarosan a republikánus elnök politikai bázisának és ideológiájának megnevezése is lett. Tavaly a mozgalmon belül törésvonalak jelentek meg. A belső konfliktus fő oka az elítélt szexuális ragadozó, Jeffrey Epstein bírósági aktáinak nyilvánosságra hozatala, illetve az azt övező vita, de a MAGA‑tábort megosztják külpolitikai kérdések is, különösen Izrael és Irán ügye. Mindez annak a jele, hogy a MAGA már túlmutat Trump személyén, miután az elmúlt évtizedben ő volt a mozgalmat egyesítő erő. Most, hogy a Republikánus Párt elkezdett szembesülni a Trump utáni korszak valóságával, már nemcsak az a kérdés, hogy ki lesz Trump utódja, hanem hogy a MAGA 2028 után is meghatározhatja-e az amerikai politikát, vagy a belső repedések tartós átrendeződést indítanak el.

Az ellendrukkerek nagy reményeket fűznek a novemberben sorra kerülő félidős választásokhoz. Egy demokrata győzelem azt jelentené, hogy Donald Trump elveszíti a kongresszus támogatását, és második ciklusának utolsó két évében „béna kacsaként” tengődhet. A történelmi tapasztalatból azonban nehéz végérvényes következtetéseket levonni, ugyanis a félidős választásokon szinte mindig veszít a hivatalban lévő elnök pártja. Ettől függetlenül az elmúlt négy évtizedben az aktuális elnök pártja nyerte a következő elnökválasztást. A ritka kivétel éppen Donald Trump, aki a 2018-as felidős vereség után elbukta a 2020-as elnökválasztást is.

Az amerikai alelnökök rendszerint jó eséllyel válnak elnökjelöltté, illetve elnökké. Pozíciójukat erősíti, hogy a választók kvázi elnökként tekintenek rájuk, országos ismertségre tesznek szert, a kampánygépezetük már részben kiépült, hozzáférésük van a regnáló párt infrastruktúrájához. Hátrányuk, hogy a hivatalban lévő elnök népszerűtlensége rájuk is átragadhat, illetve nehéz saját politikai identitást építeniük. Ez utóbbi veszélyt igyekszik elhárítani Vance, amikor nem pusztán a Trump utáni korszak fő esélyesekének pozícionálja magát jó előre, hanem a mozgalom következő szakaszának ideológiai építészeként is.

Kapcsolódó

Recseg-ropog a MAGA-koalíció

Úgy tűnik, az elnök lassan megszűnik a mozgalmat egyesítő erőnek lenni.

USA Donald Trump koalíció amerikai elnök