A magyar nemzetközösség összehangolt fejlesztési programja megalkotásának és végrehajtásának fontosságát hangoztatta a külhoni magyar közösségek megmaradása, anyanyelvük ápolása érdekében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke Pécsett pénteken.

Szász Jenő a Kárpát-medencében a magyar nyelv megőrzésének kérdéseivel foglalkozó Gyökerek, utak jövők elnevezésű tudományos konferencián emlékeztetett rá: a még februárban megfogalmazott kormányzati szándéknak megfelelően a kutatóintézet lehetősége és felelőssége a nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása.

Úgy vélte: aggasztó, hogy a magyarok lélekszáma a szomszédos országokban és a diaszpórában folyamatosan csökken, a magyarok aránya a felsőoktatásban mindenütt alacsonyabb a többségi nemzethez tartozókénál, a kulturális, oktatási és gazdasági pozícióvesztés mindenhol tapasztalható.

"A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás néhány reménykeltő következménye ellenére a magyar közösségek helyzete az elmúlt két évtizedben tovább romlott, s bár sok jó szándékú kezdeményezés indult, ezek végül nem álltak össze egységes és jövőközpontú stratégiává, eredményre vezető cselekvéssé" - mondta.

Szász Jenő szavai szerint "a romantikus jóra törekvések ideje lejárt". Új energiákra, a magyar életenergiák gyarapítására és új gazdálkodásra van szükség, amely a Kárpát-medencei vidék- és iparfejlesztés, a fenntartható gazdálkodás, az önfenntartó falu, az öko- és biokultúra terén lesz eredményes.

"Fogalmazhatnék úgy is, hogy új szemléletre van szükség: a 93 ezer négyzetkilométer helyett a hazának új definíciót kell adni, a nemzetintegráció jegyében Kárpát-hazáról kell beszélni" - közölte. Hozzátette, hogy ezen kívül új tudásra is szükség van, amely a magyar közösségek oktatásában, a felnőttképzésben, a kutatás és az innováció területén hoz eredményeket.

Szász Jenő szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság lehetőségével új nemzetközösség épülhet "a szétszóratott világnemzetből", s az új alaptörvényben már hangsúlyosan jelenik meg a magyar államnak a külhoni magyarok iránti felelősségvállalása. "Az országpolitikát felváltó nemzetpolitika megteremti a lehetőségét, hogy a Kárpát-medencében és a világban elszórtan élő magyarok szellemi, érzelmi, gazdasági energiája összeadódjon" - hangoztatta.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a Kárpát-medenecében folyamatosan csökken a magyar nyelvet beszélők száma, s ma már úgy tűnik, a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy ez ellen eredményes lépéseket tegyünk. Rámutatott arra, hogy a nyelvünk az identitásunk legfontosabb jegye, veszélyeknek van kitéve, s ezt a migráció tovább növelheti. A politikus arra, miként lehet az identitást, a nyelvet, a közösséget megőrizni az anyaországon kívül, jó példaként a Baranyában élő horvát kisebbséget említette, amelynek Pécsen iskolája, színháza, kulturális központja működik.

Pásztor István, a vajdasági parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy aki a magyar nyelv megőrzéséről gondolkodik, annak a perspektíva megteremtéséről kell gondolkodnia. A megbékélés, a múlttal való szembenézés, a saját jövőnk felvázolása is mind a nyelv megőrzésének eszköze - mondta.

A Gyökerek, utak jövők elnevezésű kétnapos konferencián több mint húsz előadás hangzik el a témában. A tudomány olyan jeles képviselői adnak elő, mint Glatz Ferenc történész, Visy Zsolt régész és mások mellett Andrásfalvy Bertalan etnográfus.