Edward Snowden kockázatos játékba kezdett, amikor Hongkongba menekült azután, hogy kiszivárogtatta a sajtónak az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési tevékenységéről szóló értesüléseket. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt technikusa ugyanis – aki saját bevallása szerint a legszívesebben Izlandon kérne menedéket – ezzel végső soron a kínai kormány kezébe tette le a sorsát. Kína ugyanis teljes szuverenitást élvez Hongkong felett, amely 1997-ben lett brit gyarmatból a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási övezete.

A metropolis hétmillió lakója az "egy ország, két rendszer" elv alapján széles körű szabadságot élvez. A területnek saját parlamentje van, benne több párttal, de a választások csak részben szabadok, és Pekingnek döntő szava van abban, ki legyen a terület kormányzója.

A hongkongi online média értesülései szerint Snowden hétfőn délben elhagyta a Mira Hotelt, ahol valószínűleg addig tartózkodhatott. A hongkongi lapok máris megkezdték annak kiderítését, hogy a különleges státust élvező terület köteles-e kiadni a férfit, akit hazájában minden valószínűség szerint államtitkok kiszivárogtatásával fognak gyanúsítani. Az ügyben az amerikai igazságügyi minisztérium jár el, de törvényhozók egy része már kezdeményezte a kikérését. A Hongkong és az Egyesült Államok között csaknem két évtizede van kiadatási egyezmény, de abban van egy kitétel, amely szerint a kiadatás megtagadható, ha azt a Kínai Népköztársaság védelmi, külügyi érdeke, vagy valamilyen fontos közérdek úgy kívánja.

A 29 éves férfi valószínűleg abban bízik, hogy esetleges kiadatása nyugtalanságot okozna Hongkongban, és a pekingi kormány ezt nem akarná kockáztatni.

Edward Snowden – aki csaknem tíz évig dolgozott az amerikai hírszerzésnek, többek között az NSA-nak – olyan értesüléseket adott át a londoni The Guardian című lapnak és a The Washington Postnak, amelyek szerint az NSA egy PRISM kódnevű programmal figyeli a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát, és magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben.

Az amerikai kormány és az érintett cégek tagadták, hogy a biztonsági szolgálatoknak közvetlen hozzáférésük lett volna a Google, a Facebook és más szolgáltatók szervereihez. Szakértők emlékeztettek: a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hozott "hazafias törvény" (Patriot Act) megkönnyítette a hatóságoknak a telefonbeszélgetésekre, az internethasználatra és pénzügyi műveletekre vonatkozó adatkérést. A PRISM pedig egy belső használatra szolgáló program – mondta a 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordináló James Clapper igazgató. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek: a titkosszolgálatok a szolgáltatók együttműködése nélkül is megszerezhették a felhasználók személyes adatait.

A South China Morning Post című hongkongi lap hétfői online kiadásán indított közvélemény-kutatás nem végleges eredménye szerint a válaszadók 57%-a véli úgy, hogy a hongkongi kormányzat nem adná ki Snowdent, ha Washington kérné.

Az interneten máris tömegek foglalnak állást, nyilvánítanak véleményt a kérdésben, túlnyomó részt a kiszivárogtató védelmében. A Twitteren készült felmérés szerint 30:1 arányban tartják Snowdent hősnek, nem pedig árulónak.

Amennyiben Snowden politikai menedékjogot kérne Moszkvától, az orosz hatóságok megvizsgálnák a kérdést - közölte kedden a Kommerszant napilap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőre hivatkozva. A tekintélyes politikai-gazdasági újság értesülése szerint a 29 éves férfi ismeretlen helyen tartózkodik, és most olyan országban keres menedéket, amely nem adja ki őt az USA-nak.