banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Lezárult az oszakai G20 csúcstalálkozó, feloldották a Huawei-embargót

A szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése elleni intézkedések fokozása mellett foglaltak állást szombaton közzétett zárónyilatkozatukban a G20 országcsoport oszakai csúcstalálkozóinak résztvevői.

A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport országainak vezetői kétnapos csúcstalálkozójuk után kiadott zárónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kereskedelem és befektetés fontos motorja a növekedésnek, a termelékenységnek, az innovációnak, a munkateremtésnek és a fejlődésnek. A résztvevők megerősítették, hogy támogatják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját, javítandó a szervezet működését.A G20-ak a dokumentumban felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézkedések kidolgozását, megakadályozandó a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjesztését, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Canberra a több mint ötven halálos áldozatot követelő márciusi christchurchi merényletből okulva kezdeményezte az említett passzus beemelését a zárónyilatkozatba.

Az Egyesült Államoknak továbbra is különvéleménye van klímaügyben

A dokumentum tükrözte azt a megosztottságot, amely az Egyesült Államok és a többi tagország között fennáll a klímaváltozás elleni harcban. "Az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, mert (az egyezmény) az amerikai dolgozók és adófizetők kárára megy" - olvasható a záróközleményben. Egy másik passzus a többi tagállam álláspontját rögzíti, kimondva, hogy elkötelezettek a párizsi klímamegállapodás betartása iránt, amely visszafordíthatatlan jellegét és megvalósításának szándékát már a Buenos Aires-i csúcstalálkozón rögzítették. 

Az Egyesült Államok és Kína újraindítja a kereskedelmi tárgyalásokat

Az oszakai csúcstalálkozón a kereskedelmi tárgyalások újraindításáról egyezett meg az Egyesült Államok és Kína. Donald Trump sajtótájékoztatóján bejelentette: a kormányzat ismét lehetővé az amerikai cégek beszállítsanak a Huaweinek, és arról a tervéről is lemondott, hogy 300 milliárd dollárnyi értékben emelje a kínai importra vonatkozó vámokat, írja a hvg.hu.

A Trump-adminisztráció május közepén helyezte feketelistára a vállalatot, arra hivatkozva, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A Google ezután megvonta a cégtől az Android operációs rendszer legfontosabb részeinek használati jogát, majd több amerikai nagyvállalat, többek között az Intel és a Qualcomm is leállította a kereskedést a Huawei-jel. A két processzorgyártó és a Google megpróbált nyomást gyakorolni az amerikai kormányzatra a tiltás feloldása érdekében.

Vlagyimir Putyin elárulta, miről beszélt Trumppal a csúcstalálkozón

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott másfél órás megbeszéléséről azt mondta, hogy jó, gyakorlatias és rugalmas volt, tárgyaltak a gazdasági kapcsolatokról, amelyek állapota jelen pillanatban nem kielégítő. Kiemelte: mindketten utasították országuk külügyminisztériumát, hogy kezdjenek konzultációt a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről szóló, 2010-ben megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény meghosszabbításáról.  "Egyelőre nem tudom, korai arról beszélni, hogy a START-3 meghosszabbításáról folytatandó konzultációk eredményesek lesznek-e" - tette hozzá Putyin. Az orosz elnök azt is mondta, hogy Trumppal tárgyalt a szíriai helyzetről is. Moszkva és Washington erről párbeszédet folytat, jól összehangolják tevékenységüket a terrorizmus elleni harcban, és a még fennmaradt válsággócok felszámolásában - tette hozzá. Szó volt köztük a Moszkvában bebörtönzött ukrán haditengerészekről, akiket a Kercsi-szorosnál tavaly novemberi történt tengeri incidens során ejtettek fogságba. "Megmagyaráztuk, hogy ott mi történt, általánosságban beszéltünk róla, de döntések egyelőre nincsenek. Bírósági eljárás folyik, meg kell várni (a végét)" - mondta Putyin.

A Theresa May brit miniszterelnökkel tartott oszakai tárgyalásairól Putyin azt mondta, hogy szükség volt a megbeszélésre annak ellenére, hogy May hamarosan távozik a tisztségéből. "Ez kis lépés volt, de jó irányba tettük, és nem vész kárba" - fogalmazott az orosz elnök, aki szerint a Szkripal-ügy miatt az orosz-brit kapcsolatok nem "vesztegelhetnek". Ide tartozik, hogy a Downing Street péntek közleménye szerint a pénteki találkozó után May egyértelművé tette: nem lehetséges a kétoldalú kapcsolatainak normalizálása, ha Moszkva nem hagy fel felelőtlen, destabilizáló, Nagy-Britanniát és szövetségeseit is fenyegető tevékenységével.

Az Angela Merkel német kancellárral folytatott oszakai megbeszélésen szó volt a Donyec-medencei konfliktus rendezéséről. "Egészében egyetértek a kancellárral abban, hogy latba kell vetni minden eszközt (a rendezéshez), és ilyenből nincs túl sok, az egyik, amely működőképes, az a normandiai formátum" - mondta Putyin. (Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozták tető alá a helyzet rendezésére a minszki megállapodásokat.)

Az orosz elnököt teljesen váratlanul érte, hogy milyen nagy érdeklődést keltett a csúcstalálkozón a Financial Timesben csütörtökön megjelent interjúja, amelyben arról beszélt, hogy mára "idejétmúlttá vált" a liberális eszme, és a liberálisok "ma már nem diktálhatnak senkinek semmit ugyanúgy, ahogy azt az utóbbi évtizedekben próbálták". "Egyes kollégák - most nem nevezem meg őket - valóban megvitatták velem az ott (interjúban) felvetett témákat. Volt, aki egészében támogatta, és volt, aki ellentmondott és vitatta" - mondta az orosz elnök.

Kapcsolódók

Kimaradt?