Peking nem számolja fel a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen létesített, átnevelőtáboroknak nevezett börtönöket, de állítólag kevesebb ujgurt internálnak majd. Kína a terrorizmus elleni harca hivatkozva, és az ujgurok állítólag szeparatizmusa miatt létesített koncentrációs táborokat, és ezekben az ENSZ szerint akár egymillió ujgur raboskodhat.

Az ujgurok muzulmánok, és már azért is átnevelőtáboroknak nevezett börtönökbe zárhatják őket, ha egy ujgur a ramadán idején böjtölnek. Peking veszélyesnek ítéli a szakáll viselését, vagy azt, ha egy ujgurnak külföldi kapcsolatai vannak, netán nem megfelelő appot töltött le a telefonjára. Ezt a rendőrök ellenőrzik, és azért is átnevelés jár, ha egy ujgur nem akarja megmutatni a telefonját.

Szemtanúk szerint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület városaiban a rendőri ellenőrzőpontokon az ujgurok megállítják és megmotozzák, a han kínaiakat nem.A múlt héten a pekingi kormány néhány külföldi újságírónak szervezett szigorúan ellenőrzött és irányított látogatást három ún. oktatótáborba. A napokban hasonló látogatást szerveztek 12 nem nyugati állam – köztük Oroszország, Indonézia, India, Thaiföld és Kazahsztán – diplomatáinak.

Shohrat Zakir hszincsiangi kormányzó szerint botrányos hazugságok keringenek a létesítményekről. Szerinte a központokkal hihetetlenül hatékonyan csökkentették a szélsőségességet mindössze azzal, hogy felvilágosították a helyieket a törvényekről, és mandarinul tanították őket. Emberjogi aktivisták szerint Peking gyengítené az ujgur identitást, és a területre tömegesen telepít be hanokat. Az elmúlt évtizedekben hasonló folyamat zajlott Tibetben is.

"Az idő előrehaladtával egyre kevesebb lesz a képzésben részt vevő emberek száma" – mondta a kormányzó. Arról nem beszélt, hogy hányan élnek ezekben az ideiglenesnek nevezett táborokban, de szerinte az ENSZ egymillió bebörtönzöttről szóló becslése "ijesztő, nem valós, és mindössze szóbeszéd."

A kínai kormány a kasgari, a hotani és a karakasi ún. átnevelő táborba szervezett látogatást. Hszincsiang déli részén az elmúlt években sok erőszakos cselekmény történt, és Peking szerint az igazolja a program sikerét, hogy a térségben csökkent az erőszak.

A tudósítóknak bemutatták a táborlakók képzését, amely békés hangnemben, ének és tánc mellett zajlott, mandarin nyelven. Az egyik tanteremben az oktató azt magyarázta a foglyoknak, hogy a szélsőségesség jele az is, ha tiltják a táncot és az éneket az esküvőn, vagy a sírást a temetésen. A táborlakók a "Ha jó a kedved, üsd a tenyered" című dalt is elénekelték – a Reuters szerint külön a külföldi vendégek miatt.

Az újságírók szigorú felügyelet mellett készíthettek interjúkat. A megkérdezettek mindegyike azt mondta, hogy önszántából van a központban, és sokan ugyanazt a sablonszöveget használták, azért vonultak be, mert "szélsőséges gondolatokkal fertőződtek meg".

A táborlakók azt mondták, hogy elhagyhatják a létesítményt, ha mandarin nyelvtudásuk és jogi képzettségük elért egy bizonyos szintet, illetve szélsőségességük csökkent. Állítólag felhívhatják családtagjaikat, de mobiltelefon nem lehet náluk. A korábbi beszámolók szerint azonban az internáltakkal minden kapcsolat megszakadt, gyakran hónapokra. Mivel hivatalosan senkit sem ítéltek el, azt sem lehet tudni, mikor szabadulhatnak a fogvatartott ujgurok.

A táborban állítólag az iszlám vallási előírásoknak megfelelő ételeket kapnak.

A külföldi újságírók által felkeresett mindhárom létesítmény minimális biztonsági szigorítások mellett üzemelt. A Reuters a múlt évben több fényképet tett közzé olyan táborokról, amelyek biztonságát szögesdrót és őrtornyok vigyázták. Maja Vang, a Human Rights Watch hongkongi kutatója szerint növelni kell a nemzetközi nyomást a kínai kormányon. "A tény, hogy szükségét érzik egy Patyomkin-túrának azt jelzi, hogy működik a nyomásgyakorlás" – mondta.