Ambrus Zsombor YEPP-alelnök: nehéz volt elmagyarázni, mit is akarunk ott, „középen”
Több előnye is származott a hazai fiatalságnak abból, hogy Románia az Európai Unió tagja, és ezeket a kedvezményeket továbbra is meg kell őrizni, ki kell terjeszteni – véli Ambrus Zsombor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) külügyi alelnöke, akit a nemrég megszervezett, harminchárom európai ország fiatal küldöttjeit tömörítő athéni kongresszusán alelnökévé választott az Európai Néppárt ifjúsági szervezete (YEPP). Az újdonsült alelnök szerint a spanyolviaszt itthon sem kell kitalálni, inkább tanulni kell a jó európai példákból, amelyek már mutatják is az európai jövő irányát.
Az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnökévé választottak nemrégiben az athéni kongresszuson, ezt pedig Kárpát-medencei magyar sikernek nevezted. Hogyan kell ezt értelmeznünk, kiket fogsz ott képviselni tulajdonképpen?
Nem véletlenül neveztem Kárpát-medencei sikernek, mert bár az erdélyi magyar fiatalokat képviselem ebben az európai ifjúsági szervezetben a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) delegáltjaként, úgy gondolom, hogy azért alkotunk egy csapatot a többi magyar ifjúsági szervezettel, hogy segítsük egymást.
A magyar delegáció jelenleg pont annyira népes, mint a német. A kongresszusra a különböző ifjúsági szervezetek delegálnak képviselőket, akiket ha összeszámolunk, akkor a mi küldöttségünk éppen akkorát tesz ki, mint a német fiataloké. Ez a magyar delegáció részéről egy tudatos építkezés eredménye volt az utóbbi néhány évben, hiszen tudtuk, hogy csupán együtt lehetünk erősek, és erőt is csak együtt tudunk felmutatni. Ez amúgy látszott a nemrég lejárt athéni kongresszuson, mert ha nem csapatként tekintettünk volna a magyarországi, vajdasági, felvidéki és erdélyi szervezetek képviselőire, gyakorlatilag lehetetlen lett volna azt az eredményt elérni, hogy a YEPP-nek két magyar alelnöke legyen.
Európai szinten személyes feladatomnak tekintem azt, hogy beszéljek az erdélyi magyar fiatalok problémáiról. Általános gondunk az, hogy nem ismernek minket. Szomorú, hogy általában Európában nagyon kevesen tudják azt, hogy mi kik vagyunk, hogy mi itt nem bevándorlók vagyunk, hanem egy őshonos nemzeti kisebbség, amelynek céljai vannak. Ezen kell változtatnunk. És ahogy az RMDSZ-nek is vannak már nagyon jó kezdeményezései, amelyek által Európának és a világnak akarnak szólni az erdélyi magyarok történelméről és céljairól – ilyen az újonnan elindított TransylvaniaNOW honlap és a Minority SafePack kampány is –, a YEPP-alelnöki mandátumot is ebben szeretném hasznosítani.
Körvonalazódott-e már az, hogy ezen kívül a Magyar Ifjúsági Értekezlet milyen konkrét mandátumot ruház rád, vagy az, hogy milyen szakterületen fogsz tevékenykedni?
Nekünk elsőként tanulnunk kell ott, meg kell figyelnünk, hogy más ifjúsági szervezetek hogyan dolgoznak, milyen problémákat hogyan oldanak meg, és ennek tapasztalatát itthon is fel kell tudnunk használni.
Úgy gondolom, nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Európában vannak jól működő gazdaságok, önkormányzatok és ezek által működtetett hatékony projektek, nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezeket a jó példákat itthon is gyakorlatba ültessük, megvizsgáljuk ezek alkalmazási lehetőségeit.
Ugyanakkor meg kell figyelnünk azt is, mi foglalkoztatja a nyugati ifjúsági szervezeteket. Persze, az erdélyi magyar fiataloknak más gondokkal kell szembenézniük, mint amivel a nyugatiaknak, de biztos vagyok benne, hogy attól még rengeteget tanulhatunk tőlük saját ügyeink kapcsán is.
Ami a mandátumot illeti, a YEPP-ben még nem történt meg a hatáskörök leosztása, ez rövidesen bekövetkezik, azonban én mindenképp olyan platformot, témakört szeretnék választani magamnak, ami abban segít, hogy az imént felsoroltakat előre tudjuk vinni.
A Kárpát-medencei magyar fiatalságnak, akiket elmondásod szerint szintén képviselni szeretnél, országonként más-más gondjai lehetnek. Hogyan tudod ezeket a specifikus témákat összefogni, egyszerre képviselni, van-e közös ügy, amely mögé fel tudtok sorakozni?
Közös ügy lehet számunkra – és itt most nem a magyarországi szervezetekre gondolok – a magyar nyelv oktatásában felmerülő problémák halmaza. Nyugat-Európában vannak olyan régiók, ahol a különböző kisebbségi nyelvek oktatását nagyon jól megoldották, nekünk is erre kell törekednünk.
Közös problémánk ugyanakkor a magyar fiatalokra általában jellemző elvándorlás is. Beszélnünk kell erről és meg kell néznünk azt, hogy régiónként hogyan, milyen stratégiával tudjuk hazacsábítani őket.
A megválasztásod kapcsán megszerkesztett Facebook-posztodban úgy fogalmaztál: az európai ifjúságnak magának kell diktálnia az őt érintő európai prioritáslistát. Ezt miért tartottad érdemesnek külön kiemelni, jelenleg ki diktál?
Jelenleg európai szinten is gyakran van olyan, hogy csak kapkodjuk a fejünk, és nem tudjuk, mi történik körülöttünk, márpedig a felmerülő gondjainkra nekünk, fiataloknak kell megoldást találnunk. Olyan témák merülnek fel jelenleg az Európai Néppárt ifjúsági szervezetében, mint a munka és a munkavégzés jövője, a mezőgazdaság jövője vagy a digitális Európa. Erről fog szólni az elkövetkező két év, ezeket szeretné az új elnökség tárgyalni az elkövetkezőkben. Ráadásul jönnek az európai parlamenti választások, amelyeken a YEPP-nek szintén bizonyítania kell.
A munka jövője kapcsán például felmerült a mesterséges intelligencia térhódítása, hiszen ott tartunk most, hogy egy gép egy jogászt is tud helyettesíteni sikerrel: egy számítógép egy óra leforgása alatt átnéz egy tízoldalas dokumentumot és megtalálja benne a hibák kilencven százalékát, ehhez képest egy jogásznak három órára van szüksége ehhez és többet hibázik, mint a gép. Ilyen szempontból is át kell tekintetnünk az automatizálás jövőjét: mi jobb nekünk, fiataloknak, ha gépek dolgoznak helyettünk, vagy az, ha az embereknek van munkájuk?
És hogyan néz ki a mezőgazdaság jövője? Mit akarunk mi ezen a téren? Például, voltunk egy olyan, YEPP által szervezett rendezvényen Belgiumban, amelyen egy élelmiszer feldolgozó üzemet mutattak be. Zöldségeket készítettek elő fogyasztásra és fagyasztottak le. Mindössze kétszáz ember dolgozik ott, ők pedig jelenleg Európa tíz országát látják el fagyasztott zöldséggel, ami hihetetlennek tűnik innen nézve.
Számos más szolgáltatással, lehetőséggel is megismerkedtünk az utóbbi időben, amelyek egy teljesen egyszerű telefonra szűkítik le az ügyintézést. Régebb utazáskor szükség volt fényképezőgépre, térképre, jegyekre, különböző papírokra, karórára, most meg ott van minden egy telefonon. Egyre több helyen egyetlen telefon segítségével már adót is lehet fizetni és kérvényt is be lehet nyújtani a hivatalokban, önkormányzati intézményekben. Ezeket nekünk is alkalmaznunk kell, mert leegyszerűsíti a dolgainkat. Mindeközben persze facebookozunk, instagrammozunk, a nagyvállalatok pedig adatokat gyűjthetnek rólunk… De hol van ennek az adatgyűjtésnek a határa? Ez is egy megválaszolandó kérdés.
Az európai témák tekintetében a romániai magyar közéletben kétfajta üzenet fungál: az egyik az, hogy Európa milyen sokat segít a közösségek felemelkedésében, a másik meg az, hogy kettős mércét használ a magyarokkal szemben. Tapasztaltad-e ez utóbbit YEPP-ben, és mi a véleményed az előbbi hatásfokáról?
A YEPP-ben nem tapasztaltam kettős mércét, azonban tény az, hogy az athéni kongresszuson például nagyon nehezen tudtuk elmagyarázni azt: hogy ha egy román és egy magyar szervezet is állít jelöltet, akkor mi – romániai magyar fiatalok – mit akarunk még ott, „középen”? Ennek ellenére is sikerült megmagyaráznunk, hogy az, amit mi akarunk, igenis, fontos dolog és nekünk ott a helyünk. Rengeteg segítséget kaptunk a kárpát-medencei testvérszervezetektől, hiszen így nyert alelnöki tisztséget Magyar Ágnes fidelitaszos kolléganő is, és ezáltal nyert YEPP-tagságot a Vajdasági Magyarok Szövetségének ifjúsági fóruma is.
Ami a közösségek európai fölemelkedését illeti, elmondhatom, hogy sokat kaptunk az EU-tól és meggyőződésem, hogy a fiatalok részesültek a legtöbb kedvezményben, támogatásban az Unió részéről. Mert ott van például a Discover EU-projekt, amelynek keretében a tizennyolcadik évüket betöltött fiatalok ingyen, a nemzetközi vasúthálózaton érvényes jeggyel utazhattak Európa különböző országaiba. A tanulás tekintetében pedig az Erasmus+ jelent óriási lehetőséget arra, hogy külföldre menjünk, tapasztalatot szerezzünk, amit aztán később itthon hasznosíthatunk.
Az Európai Néppárt (EPP) helsinki kongresszusán Manfred Webert választották meg az Európai Parlament legnépesebb pártcsaládja csúcsjelöltjeként, azaz az Európai Bizottság elnökjelöltjeként. Mit jelent az ő jelöltsége általában az európai politikában, és mit az európai jogokra áhítozó őshonos kisebbségek számára?
A helsinki kongresszuson, amelyen magam is részt vettem, nagy fölénnyel nyert Manfred Weber, és persze, nagyon fontos számunkra, hogy ki tölti be az Európai Bizottság elnöki tisztségét, hiszen gyakorlatilag ez az az intézmény, amely elindíthatja a Minority SafePack kezdeményezés alapján az európai őshonos nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogalkotási folyamatot. Ezért is keresett és talált partnerre az RMDSZ Weber személyében, aki figyelembe veszi az erdélyi magyarok törekvéseit és reményeink szerint támogatni is fogja a folyamatot.
Jövőben európai parlamenti választások lesznek szerte Európában, így Romániában is. Hogy áll jelenleg az európai politika szénája, sikerül-e majd úgy mozgósítania a polgárokat, hogy a hagyományosan igen alacsony részvételi tendencián fordítson? Mit tehet ilyen téren egy európai ifjúsági szervezet?
Európai szinten a YEPP-nek, itthon pedig a MIÉRT-nek a dolga az, hogy megértesse a fiatalokkal: rengeteg előnyt kaptak már az Európai Uniótól. Azáltal, hogy elmegyünk szavazni, továbbra is ott tudunk lenni, beleszólhatunk az európai politikába, befolyásolhatjuk azt, hogy a jövőben hogyan is nézzen ki az Európai Unió.
Igenis, fontos, ha két erdélyi magyar képviselő fel tud felszólalni az ügyben is, hogy növeljük meg Erasmus+ költségvetését, hogy az éppen Manfred Weber által kezdeményezett, később az Európai Néppárt által felkarolt, majd az Európai Parlament által megszavazott Discover EU-t ki kellene terjeszteni minél több fiatalra. Rengeteg hasonló témába bele tudunk szólni azáltal, hogy van az EP-ben valaki, aki a beszélgetést a különböző fórumokon olyan irányba tudja terelni, hogy az nekünk itthon is kedvező legyen.