Megoldást szeretne találni Hargita Megye Tanácsa arra, hogy a „siralmas” érettségi eredmények jobbak legyenek a következő években. Itt elsősorban a román nyelv és irodalom oktatásának mikéntjét változtatnák meg, ugyanis a megyei tanács elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy ezen a téren kiemelten hátrányos helyzetben vannak a magyar anyanyelvű diákok.

A kezdeményezésben a megyei önkormányzat a Hargita Megyei Tanfelügyelőség együttműködését is reméli, ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót hétfőn, a végleges érettségi eredmények közzététele után Borboly Csaba megyeitanács-elnök és Görbe Péter főtanfelügyelő a csíkszeredai megyeházán.

Másodrendű állampolgárok

A megyei önkormányzat elnöke kifejtette, hogy az általa vezetett intézmény ugyan nem áll közvetlen kapcsolatban a tanüggyel, de lehetőségük van források biztosításával, egyeztetések szervezésével, valamint jogszabály-módosítási javaslatokkal élve változtatni, javítani a helyzeten.

„Hargita megyében folyamatosan alacsonyak az érettségi eredmények, kiemelten román nyelv és irodalomból. Ezen követelmények alapján mi és gyermekeink másodlagos állampolgároknak érezhetjük magunkat” – jelentette ki Borboly Csaba. Rámutatott: rengeteg olyan tanuló is van a megyében, aki elkezdte a 12-ik osztályt, azonban az érettségire már nem iratkozott be. Ha ezt a számot vesszük alapul, akkor a 12-ik osztályt elvégzők között mindössze 35,9 százalékos az átmenési arány idén.

„Nem hiszen, hogy csak a Hargita megyei gyermekek buták, és a többi 40 megye gyermekei pedig okosak. A Hargita megyei szülők és gyermekek túlnyomó többsége meg akarja tanulni a román nyelvet, de úgy látjuk, hogy az aktuális tanterv nem teszi ezt lehetővé” – mondta a megyei tanács elnöke, majd hozzátette, hogy az Oktatási Minisztériumhoz fordulnak, és kérik, hogy sürgősen keressenek megoldást a helyzetre. „Még hány generáció kell élete első nagy kudarcát az érettségin elszenvedje? Az elmúlt években egy sor fiatalnak tették tönkre az életét. Valakinek felelősséget kell vállalnia előttük” – adott hangot nemtetszésének Borboly.

Hangsúlyozta, hogy már a nyolcadik osztály végén arra kell irányítani a tanulókat, hogy ne menjenek elméleti iskolába, ha csak szakiskolában tudják megállni a helyüket.

Nem csak Hargita megyében voltak rosszak a román eredmények

Görbe Péter, Hargita megyei főtanfelügyelő meglátása szerint a helyzet nem ennyire drámai, és ezt azzal is magyarázta, hogy a most érettségiző évfolyam négy évvel ezelőtt, a nyolcadikos képességfelmérő vizsgán csak 42,3 százalékos átmenési arányt produkált.  

Azt azonban beismerte, hogy valóban hátrányt jelent, hogy a román nyelv és irodalom tételek egységesek minden diák számára függetlenül attól, hogy mi az anyanyelvük. Hozzátette, reményre ad okot, hogy az elmúlt tanévtől az 5–8-ik osztályosok számára már alternatív tanterv szerint tanítják a románt, azonban gondot jelent, hogy annak a folytatása, vagyis a középiskolai alternatív tanagyag még nem készült el.

„A román nyelv és irodalom oktatásában két aspektust kell figyelembe venni: egyrészt kommunikációs eszközként is tanulniuk kell, ugyanakkor a diáknak meg kell ismernie az irodalmi műveket is. Az idei érettségire a tételek megfogalmazása is változott, régen könnyedén meg tudta írni a 7-est az a diák, akik bizonyos tételkidolgozásokat bemagolt, idén azonban nagyobb hangsúlyt fektettek az egyéni szövegértelmezésre és szabad fogalmazásra” – mondta a főtanfelügyelő.

Görbe Péter ennek kapcsán megjegyezte, hogy sok olyan szinte csak románok lakta megye is van az országban, ahol szintén románból vágták el a legtöbb érettségizőt. Ez jelzi azt is, hogy javításkor sokat nyom a latban a javítótanár szubjektív megítélése, amelyet igazol az, hogy az óvások után jelentős mértékben (Hargita megyében majdnem 5 százalékkal) nőtt az átmenő osztályzatot szerző diákok száma.   

Baj van a romántanárok felhozatalával is

Borboly külön problémaként említette, hogy Hargita megyében jól működik a „tanárturizmus”, vagyis nagyon sok olyan romántanár van, aki sikeresen bevizsgázik egy végleges tanári helyre, azonban nem foglalja azt el, hanem a saját lakhelyén, általában valamelyik dél-romániai megyében marad. Az üresen maradt, de nem szabad állásokat helyettesítő tanárokkal töltik be, és nem ritka az sem, hogy szakképzetlen tanárok oktatják a románt, főként a falusi iskolákban.

Görbe Péter elmondta, hogy valóban sok fejtörést okoznak a tanfelügyelőségnek a „turista” tanárok, és van is már erre vonatkozó törvénymódosítási javaslat, amelyben köteleznének minden végleges helyet megszerző tanárt, hogy legalább egy négy éves ciklust tanítsanak abban az iskolában, ahová a véglegesítőjük szól. Megjegyezte továbbá, hogy Hargita megyében körülbelül 250-en tanítanak román nyelvet és irodalmat, akik közül mintegy 10-20 százalék szakképzetlen.