Székelyföldön vannak olyan települések, ahol közel 600 lejt is elkérnek egy köbméter kemény tűzifáért. Néhány évvel ezelőtt ez az ár jóval alacsonyabb volt. Annak próbálunk utána járni, mi miatt szöktek az egekbe a tűzifaárak és mi lehet a megoldás a krízisre.

A zöld szervezetek, az erdészek és a honatyák egybehangzóan állítják, a tűzifa ára 2015-től kezdett meredeken felfele ívelni, amikor életbe lépett az erdészeti kerettörvény, illetve az erdészeti bűncselekményeket szabályozó jogszabályok. Többek szerint viszont a törvények alkalmazásánál hiba csúszott: ahelyett, hogy megakadályozták volna az értékes műfa, deszka nagy mennyiségű külföldre szállítását, a tűzifa kitermelését lehetetlenítették el.

"Amikor 2015-ben a nagy fenyvesek kitermelése ellen rengetegen az utcán tiltakoztak, a hatóságok, amelyek mindig is támogatták a törvénytelen fakitermelést, úgy tettek, mintha meg akarnák oldani a problémát, és nagyon szigorúan kezdték kezelni a tűzifa-kitermelést, mintha ez lett volna az erdőirtás fő oka. A szigorú előírásokat csak a tűzifa-kitermelésre kezdték alkalmazni. A székelyföldi barátaim szerint is a népen csattant az ostor, azokon, akik fel merték emelni a hangjukat, a tűzifa-fogyasztókon állnak bosszút" - mondta a Maszolnak Hans Hedrich környezetvédelmi és emberjogi aktivista, a Neuer Weg Egyesület alelnöke. Hozzátette, az erdőirtás továbbra sem szűnt meg Romániában, az illegális vágások nemhogy csökkentek volna, hanem nőttek.

Hans Hedrich meglátását alátámasztja Doina Pană erdészeti tárcavezető Antena 1 hírtelevíziónak adott nyilatkozata is. A miniszter elmondta, becsült adatok szerint több mint 3,5 millió háztartásban fűtenek télvíz idején fával, ám hivatalosan nem vágnak ki összesen annyit, hogy fedezni lehessen az eltüzelt mennyiséget. A hivatalosan kivágható fa mennyisége tehát még a tűzifának valót sem fedezi, nem is beszélve arról, hogy Románia rengeteg fát exportál külföldre. Doina Pană számításai szerint ha a 3,5 millió háztartásban télen 6 köbméter fát égetnek el, ez 21 millió köbméter faanyagot jelent. Hivatalosan Romániában összesen 18 millió köbmétert termelnek ki, ez a mennyiség kellene, hogy fedezze például a belföldi és a külföldi műfaigényt is.

Toró Attila: Rengeteg fát visznek ki az országból

Toró Attila sepsiszentgyörgyi zöld aktivista szerint a nagy fűrészgyárak felvásárolnak mindent a helyi lakosság elől, és az sem átlátható, hogy a termékeikhez milyen faanyagot használnak fel. "Itt van a Kronospan, a vállalat síkpréselt lemezeket, PAL-lemezeket gyárt. Nem láttam arra vonatkozóan statisztikát, hogy milyen fát dolgoz fel. Mivel a fát felaprítják, hiszen faforgácsot préselnek a lemezbe, feltételezem, hogy bármilyen faanyagot felvásárolnak hozzá. Nem átlátható az sem, hogy a Schweighofer rétyi hőerőművében mit tüzelnek el. Hivatalosan a fenyőfa háncsát meg a törmeléket, de kétlem, hogy ne égetnének el abban az óriási hőerőműben tüzelőnek való fát" - magyarázta Toró Attila.

Tájékoztatása szerint 2014-ben a megyei vámhivatal adatai szerint Hargita megyéből rengeteg fa ment külföldre, és nem rönkfa vagy például deszka formájában, hanem tűzifaként. Szerinte mindenképp előnyben kellene részesíteni a helyieket, hogy például a helyi fafeldolgozók kapjanak prioritást a kivágásban, a feldolgozásban és az értékesítésben. "Többen is beszámoltak arról, hogy amikor megjelenik a liciteken egy nagy fafeldolgozó, akkor mindenki pakol, mert tudja, hogy esélye sincs fát vásárolni. A nagy fűrészgyárak a tűzifapiacot is kinyírják. A Schweighofer egy adott ponton azt fogja mondani, hogy van megoldás a tűzifakrízisre: vásároljátok meg a nagy hozzáadott értékkel előállított préselt tüzelőnket, amelyhez a hozzávalót az erdeitekből szereztük be" - jegyezte meg az aktivista.

Hangsúlyozta, a helyiek sara is, hogy Romániában még mindig nincs fenntartható fakitermelés. "A közbirtokosságok felelőssége is felvetődik, akik a nyersanyagot elsősorban nem a helyeiknek, az adott közösségnek adják, hanem jó áron eladják egy nagy feldolgozónak vagy egy tűzifaexportőrnek. Inkább arra kellene tartalékolni, hogy az adott közösség mindennapjait hosszútávon élhetővé tegyék" - mondta. Rámutatott, nagyon bonyolult eljárás szerint vághatnak ki tüzelőt a tulajdonosok az erdeikből, mégis nap mint nap látjuk a tüzelőfával megrakott teherautókat az utakon.

Erdész: most van reális ára a tűzifának

Szakács Sándor, a székelyudvarhelyi magánerdészet vezetője szerint valójában most van reális ára a kemény tűzifának, most kell annyit fizetni a tűzifáért, amennyit megér. Meglátása szerint nem azért ment fel az ára, mert kevesebb vágódik, hanem mert az igény rá egyre nagyobb. "Mindenki fáskazánban tüzel, több fa kell. A lakosság kényelmével nagyobb házak épülnek, és bár csökken a lakosság, de a háztartások, a családi házak száma növekszik. Nézzük meg, hogy Székelyudvarhely ma már kétszer akkora területen fekszik, mint régen" - magyarázta. Szakács Sándor szerint a fűrészgyárak egyre kevesebb műfát vásárolnak fel, mivel a lomblevelű műfa és a tűzifa ára között nagyon kicsi a különbség. "A tulajdonosnak inkább megéri, hogy odaadja tűzifaként, mint műfaként, ez utóbbira ráadásul sok engedély kell. Most már akkora a tűzifa ára, hogy nem igazán éri meg exportálni. Addig érte meg, amíg Romániában olcsóbb volt" - mondta.

Törvénnyel tiltanák meg a tűzifa exportját

A honatyák a tűzifakrízist az export ideiglenes tilalmával oldanák meg. A szenátus már hónapokkal ezelőtt elfogadta azt a törvénytervezetet, amely maximum három évre megtiltaná a tűzifa Romániából történő kivitelét. A képviselőház ipari bizottsága a héten pozitívan véleményezte a javaslatot, a három évet viszont két évre csökkentette. Az ipari bizottság egyik tagja, Bende Sándor RMDSZ-es képviselő érdeklődésünkre elmondta, rengeteg panaszt kapott amiatt, hogy nem lehet tűzifához jutni, ezért szerepel az ő neve is a törvénytervezet kezdeményezői között.

Elmondta, Székelyföld településeinek nagy többségén gond a tűzifa, ráadásul sok helyen nincsen alternatívája ennek a tüzelőnek. Maroshévízen például egyáltalán nincs központi fűtés, egy köbméter kemény tűzifa így lassan a 600 lejes határt súrolja. Bende Sándor tájékoztatása szerint a romániai háztartások 60 százalékában tűzifával fűtenek, vidéken ez az arány 80 százalékos. Az ipari bizottságban elhangzott adatok szerint Románia az Európai Unióba az első nyolc hónapban 700 ezer és egymillió tonna körül exportált csak tűzifát, a szám nem tartalmazza az unión kívüli országokba történő exportmennyiséget, illetve a műfa, rönkfa és deszka formájában kivitt famennyiséget.

A jogszabály nem oldaná meg a krízist?

A jogszabály kezdeményezői között szereplő Sebestyén Csaba úgy látja: az exporttilalom nem igazán oldaná meg a krízist, csak enyhítené, mert a tűzifának körülbelül csak tíz százaléka kerül kivitelre. "A törvénytervezettel az volt a szándékunk, hogy rávezessük a tulajdonosokat, ne várják meg, hogy egy exportőr nagyobb árat ígérjen" - magyarázta. Hozzátette, a kormány javaslatára a képviselőházban úgy döntöttek, megvárják, amíg az Európai Bizottság is véleményezi a jogszabályt. "A kormány nagyon fél a közösségi kereskedelmi egyezmény megsértésétől. Véleményem szerint nem kellene a véleményezésre várni, mert 3 évre joga van minden tagállamnak felfüggeszteni az exportot krízis esetén. Az lett volna jó, ha már idén bekövetkezik a tilalom, hogy már idén próbáljuk megmenteni valamiképp azokat a családokat, akik tűzifával fűtenek" - mondta.

A képviselő szerint a tűzifa árának megugrása jelzi, hogy "Romániában csak elindult egy elég komoly erdővédelem, amelynek természetesen megvannak a pozitív hatásai is, nagyon sokan viszont nem értették meg, hogy a fa nemcsak ökológiai szempontból nagyon fontos, hanem gazdasági szempontból is, ezért a vágásokat amennyire lehet, betiltották". Hozzátette, az árat az is felfele vitte, hogy az egyéb energiahordozóknak, a földgáznak, az üzemanyagnak, az elektromos energiának az ára napról napra nő, és ezt a tűzifa is követi.

Sebestyén Csaba úgy vélte, az erdészeti törvények túlságosan szigorúan veszik például a hullásfát, nem hagyják elszállíttatni, így az nem juthat el tűzifaként a családokhoz. "Az új előírásokat meg kell még érteniük az önkormányzatoknak, az erdészeti hivataloknak, most állnak fel az erdőőrségek, úgy látom, hogy a jövőben tisztázódni fog az előírások gyakorlatba ültetése" - tette hozzá. Hozzátette, bízik abban, hogy még ebben a parlamenti szesszióban elfogadja a képviselőház az exporttilalomra vonatkozó törvényjavaslatot.