Jelentősen módosítaná a kisiskolások órarendjét az oktatási minisztérium. A tárca pénteken bocsátotta közvitára tervezetét, amely korábbi tantervekhez képest több mozgást, testnevelést ír elő az előkészítő, illetve az 1-4. osztályosoknak, a matematika órák számát pedig korlátozza.

Fontos újítás a magyar gyerekek számára az, hogy az előkészítő osztályban, első és második osztályban is a román nyelv és irodalom tantárgy a kommunikációs készségek fejlesztésére, a nyelvi kompetenciák elsajátítására összpontosít. A magyar pedagógusok már korábban kidolgozták az erre vonatkozó tantervet.

Az érintetteknek – pedagógusoknak, szülőknek – csupán négy nap áll rendelkezésére, hogy véleményezzék az oktatási minisztérium által pénteken közvitára bocsátott tervezetét.

Gyerekbarátabb az új tanterv

Fejes Réka elemi osztályokért felelős Maros megyei tanfelügyelő a maszol.ro érdeklődésére elmondta, az előkészítő osztályokban eddig is tartottak tornaórát, ám a minisztérium kezdeményezésére a következő tanévtől még több mozgást vezetnek be a kisiskolások órarendjébe, zenével kötve össze a mozgást.

Az előző tanévben heti 3 vagy 4 órában tanultak matematikát a gyerekek, ez az óraszám ősztől az előkészítő, illetve az első és második osztályban csökken. A tanfelügyelő szerint a harmadik és negyedik osztályokban valóban indokolt a heti három-négy matekóra, a kisebbek számára inkább a megalapozásra kell nagy hangsúlyt fektetni. „Függ az osztályközösségtől is, hogy hány matekórát bír meg, mennyire lehet egyformán követelni valamennyi kisiskolástól ugyanazt" – fogalmazott Fejes.

A szülők örülnek is, meg nem is

Játszva kéne tanítani a gyerekeket matematikára, hogy észre se vegyék – állítja Z. Erika marosvásárhelyi anyuka, aki legjobban azt szeretné, ha a gyermekek már kisiskolában megtanulnának beszélni, fogalmazni, kifejezni magukat.

„Munkámból adódóan sok emberrel kell beszélnem nap mint nap. Nagyon kellemetlen, amikor egyetemet végzett emberekkel szóba állok és nem képesek kifejezni magukat, egy magyarországi gyermek meg olyan szépen, gazdag szókinccsel el tudja mondani, ami akar" – magyarázta lapunknak.

Szerinte nagyon jól jön a testnevelés a kisiskolásoknak. „Nagyon sok az elhízott kisgyerek, sajnos vannak kollégáim, akik fogyókúrára is viszik gyerekeiket. Szerencsére mellette úszni, sportolni is járnak, pedig ha idő lenne minden nap elmenni közösen sétálni, focizni, talán az egész családnak jobb lenne" – mondta az anyuka.

Nem így vélekedik David E., akinek harmadikos kisfia nagyon szereti a matematikát. Az iskolában unja a matekórákat, hisz pillanatok alatt elvégzi a feladatot, és utána egész órán át várakoznia kell, míg a többi gyerek is felzárkózik.

„A tanítójával van a baj, az nem tudja, hogyan tanítsa a különböző szinten lévő gyerekeket, pedig egyformán le kéne tudni foglalni minden tanulót az osztályban" – magyarázta az apuka, és hozzátette, a gyerek nem szeret kimenni játszani még otthon se, hiába íratta be sportolni, mindig nyűg az edzésekre eljárni. Viszont a tanórákon mindig zavarja a többieket, mivel nagyon éles eszű, a feladatokat hamar és pontosan elvégzi, aztán meg rohangál az osztályteremben.

Valóban fontos a több testmozgás

„Már a csecsemőt is állandóan kell tornásztatni, hogy szellemileg jól fejlődjön, a beszéd kialakulásában is fontos az állandó testmozgás" – hangsúlyozta lapunknak Gál Ábel, aki a Maros megyei kórház gyermekrészlegén tanít kisiskolásokat, hogy könnyebben felzárkózhassanak társaikhoz, miután kikerülnek a kórházból.

A legtöbb európai országban az elemi oktatásban nagy szerepet kap a testmozgás. A szakemberek ezt azzal indokolják, hogy a sportmozgásbeli fejlődés kisgyermek korban közvetlen hatást gyakorol az értelmi fejlődésre. Magyarországon 2011-ben vezették be mindennapos óvodai és kisiskolai testnevelés órákat. Ez hozzájárul az egészséges életmód keretében a mozgásigény kielégítéséhez, elősegíti a mozgásszervek fejlődését, a helyes testtartás kialakítását, megelőzi a testtartási hibákat, fejleszti a testi képességeket és biztosítja az életkornak megfelelő mozgástapasztalatok megszerzését. Sportszerű testmozgás hiányában a testi- szellemi érés nem, vagy csak részlegesen valósul meg – figyelmeztetnek a szakemberek.

Érdeklődésünkre kifejtette, valóban szükség lenne a kórházban fekvő gyerekek számára is a testmozgásra, de arra kevés a lehetőség, sőt az ott lévő gyerekek közül sem lenne képes mindenki tornaórán részt venni. „Ha nem is kimondottan szabályos tornaóra, de valamilyen mozgásra szükség volna, a képesség, az egészség függvényében" – fogalmazott a pedagógus.