Idén nyáron az eddigieknél is gyakrabban találkozhattak medvével a Szent Anna-tóra, a Mohos-tőzeglápra és környékére látogató turisták. Ma már nemcsak a táj szépsége, a fürdőzési, sátorozási lehetőség csalogatja az érdeklődőket, hanem a medvék hangsúlyosabb jelenléte is. A Szent Anna-tó és környékének gondnoka, Kerezsi László szerint a legnagyobb baj, hogy nincs már kölcsönös tisztelet ember és medve között.

Több olvasónk jelentkezett az utóbbi időben azzal, hogy a Szent Anna-tónál medvét filmezett vagy fotózott le. Az előző évek gyakorlatával szemben, idén nyáron gyakran fényes nappal is lehetett medvével találkozni a tó környékén. Egyre több turista örökítette meg, ahogy a nagyvadak komótosan kukáznak a parton. Volt, akinek a hátizsákját csente el egy anyamedve. De mivel lassan megszokott látvánnyá válnak a bocsos anyamedvék, a turisták is egyre közelebb merészkednek az állathoz, holott ez a legártalmasabb, amit tehetnek – tudtuk meg a természetvédelmi terület gondnokától. 

A medvének is szüksége van a tóra

Kerezsi László 1990 óta gyakorlatilag kint él a Szent Anna-tónál, mint mondja, minden fának és állatnak nevet adott már. Ő tényleg látja, hogyan változtak a körülmények, miként nőtt a medvék száma, és miben változott meg a turisták hozzáállása. Tőle tudtuk meg, hogy mik az okai annak, hogy idén nyáron gyakrabban lehetett medvével találkozni a tó körül.

„A medvének nagyon jó a szaglása, akár már 2 kilométer távolságról is megérzi az étel szagát. Idén először nyitottak kész élelmiszert árusító bódékat a tó partján: az egyikben hot-dogot, a másikban pedig kürtős kalácsot készítenek. Tehát hiába hallgatnak a turisták a figyelmeztetéseinkre, miszerint ne dobjanak el élelmiszert, a két bódéból áradó illat úgyis odacsalogatja a medvéket. A másik ok, hogy idén a szokásosnál is melegebb volt, ezért a medvéknek nagyobb szüksége volt a tóban történő hűsölésre. A harmadik ok természetesen a megszaporodott medveállomány. Míg régen egy anyamedvének egy bocsa volt, ma már hárombocsos medvékkel találkozni a leggyakrabban” – magyarázta a Maszolnak a terület gondnoka.

Kerezsi László szerint nyugalmasabb időszak következik, hiszen ősszel kevesebb a turista. Ez azért jó, mert az sem ritka, hogy szándékosan helyeznek ki ételt a medvéknek, amelyeknek persze kapóra jön a könnyen megszerzett táplálék.

„Érdekesség, hogy sok izraeli turista látogat hozzánk, akik nem hiszik el, hogy ezek nem betanított medvék. Hiába figyelmeztetjük őket arra, hogy ugye a medve nem játék, ők mégis élelmet dobnak nekik. Legutóbb például egy jó 12 kilós dinnyét szeleteltek és tettek ki az állat számára. Akkor ne csodálkozzunk, hogy a medvének megéri rendszeresen lejárni a tóhoz” – figyelmeztetett Kerezsi László.

Mi lehet a megoldás?

A Szent Anna-tó gondnoka szerint több tekintetben is jelentős változtatásokra van szükség. Kifejtette, hogy tagadhatatlan károkat okoz az erdők kivágása. Véleménye szerint a természet iránti tisztelet kihalt az emberekből.

„Japán turisták is megfordulnak nálunk, és csodálkozva nézem, amikor meghajolnak egy-egy fának, mielőtt lefényképeznék azt. Ők még ennyire tisztelik a természetet. Kár, hogy ez kiveszett belőlünk. Pedig kölcsönös tiszteletre van szükség: nekünk el kell ijesztenünk őket, nem odacsalogatnunk magunkhoz, így tisztelni fognak bennünket. De nekünk is tisztelnünk kell őket, ha nem muszáj, ne háborgassuk, ha fürödne, ne tegyük tönkre az élőhelyét, és így tovább. Az embereket újra meg kell nevelni” – véli Kerezsi László.

Megteszik, ami tőlük telik

A Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp gondnokai, ismerői és védői elszántan dolgoznak azon, hogy nappal távol tartsák a medvéket a fürdőzőktől, kirándulótól. A sátortábort villanypásztorral vették körül. Sikeresnek bizonyult a szeméttárolók környékének medveriasztó spray-vel történő befújása is, ez távol tartotta a medvéket, hiszen messziről érezték a szagát, de a turistaszezonban sajnos sok gyermek fordul meg a környéken, ezért az erősen csípős vegyszer rájuk is veszélyt jelentett, így nem alkalmazzák azt.

„Régebb, amikor nappal még nem jártak a tóra a medvék, este 9 órakor sorompóval zártuk le az odavezető utat. A medvék ugyanis éjszaka jártak le, mi pedig így biztosítottuk a zavartalan életüket. Nekem egy riasztópuskám is van, ha nagy veszélyt jelent a medve, annak az elsütésével ijesztjük el az állatot” – ismertette a bevált módszereket Kerezsi László, aki beszélgetésünk végén még egyszer hangsúlyozta: kölcsönös tiszteletre van szükség medve és ember között!