Nagyon jó ötletnek tartja, ám mégis fenntartásokkal kezeli a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke azt a jogszabálytervezetet, amely ingyenessé tenné az étkeztetést és a bentlakást a szakközépiskolai és szakmunkásképzésben résztvevő tanulók számára. Burus-Siklódi Botond a Maszolnak elmondta, szkeptikusságának oka, hogy az évek óta elfogadott tanügyi törvény fontos passzusait sem alkalmazzák mind a mai napig.

A szenátus asztalán lévő tervezet, amely éppen a tanügyi törvényt módosítaná, minimum három évig nyújtana ingyenes ellátást a szakoktatásban részt vevő tanulók számára. Az ehhez szükséges kiadásokat a tanügyminisztérium kérésére különítenék el a központi költségvetésből.

A tervezet indoklásában az áll, hogy az intézkedéssel visszaszorítható lenne az iskolaelhagyás, amely leginkább a nyolcadik osztályt befejező tanulók körében ölt nagy méreteket. A kezdeményezők által ismertetett adatok szerint az iskolaelhagyás aránya Romániában az egyik legnagyobb Európában. 2014-ben ez az arány Romániában 18,1, míg az európai átlag 11,2 százalékos volt. A javaslattevők emlékeztetnek, hogy Románia vállalta: 2020-ig 11,3 százalékosra csökkenti az iskolaelhagyást.

A tervezetet eddig néhány testület véleményezte, a gazdasági és szociális tanács, illetve a törvényhozói tanács bólintott rá a javaslatra. A tervezetet június 2-ig közvitára bocsátották.

Nagyon jó lenne, ha tényleg működne

Megkeresésünkre a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke elmondta, minden stimuláló támogatás nagyon jól jön a mindössze két évvel ezelőtt visszavezetett 3 éves szakmunkásképzés számára is, amely új helyzet elé állította a középfokú szakképzést Romániában. Burus-Siklódi Botond szerint amennyiben valóban lesz valami a tervezetből, visszaszerezhetné a szakképzés a megnyirbált elismertségét, hiszen a támogatás miatt többen jelentkeznének, és beindulhatna a szelekció ezen a területen is. "Itt még messze nem tartunk, de talán-talán egy-egy ilyen motiváló hatást generáló jogszabállyal elérhető lenne a szelekció" - jegyezte meg a szakember. Hozzátette, az intézkedés a magyar nyelvű képzés ügyét is jelentősen szolgálná.

Félő viszont, hogy a tervezet messze nem úgy fog elsülni a gyakorlatban, ahogy a szakoktatás helyzete megkívánná - figyelmeztetett Burus-Siklódi Botond. "Szkeptikus vagyok, mert ha csak a tanügyi törvényre gondolunk, láthatjuk, hogy fontos passzusait egyáltalán nem alkalmazzák. Az általános eddigi tapasztalat az, hogy minden olyan törvényes előírás, intézkedés alkalmazása, amelyhez jelentős anyagi hátteret kellene biztosítani, nagyon-nagyon elhúzódik, mindenféle utólagos alkalmázmódszertannal lebénítják" - magyarázta.

Az iskolaelhagyást a 200 lejes támogatás nem állítja meg

Azzal kapcsolatban, hogy a tervezet mennyiben járulna hozzá az iskolaelhagyás visszaszorításához, az RMPSZ elnöke elmondta: a javaslat pozitív hatása vitathatatlan, csakhogy nem biztos, hogy olyan mértékű lesz az eredmény, ahogy azt sokan remélik. "Bár jelenleg is létezik és működik olyan intézkedés, amely például 200 lejben részesíti havonta a szakoktatásban részt vevő tanulókat, a tapasztalat az, hogy nagyon sok diák nem tud megfelelni a feltételeknek. A támogatás feltétele, a gyermek járjon rendszeresen iskolába, és kapja meg az átmenő osztályzatot. Nagyon sokan viszont olyan sokat hiányoznak, hogy az oktatási intézmények vezetősége nem tudja odaítélni havonta a támogatást" - mutatott rá a szakember.

A havi 200 lejes juttatást a kötelező tíz osztállyal bezárólag kaphatják az érintettek. A tanügyi törvény módosító tervezete minimum három évig biztosítana teljes ellátást a szakoktatásban részesülő diákok számára.