Kötelező módon fel kell tüntetnie Kolozsvár magyar nevét az önkormányzat a helységnévtáblákra egy friss bírósági végzés értelmében. Az évtizedes herce-hurcának véget vető eredményt egy alapítvány érte el.

Mivel egy kisebbség nyelvét húsz százalékos jelenlét alatt nem kötelező hivatalosítani, de ajánlott, a törvény kiegészítésében és a strasbourgi Kisebbségvédelmi Keretegyezmény értelmében pedig létezik egy séma, ami okot adott a perre, Landman Gábor, a European Committee Human Right Hungarians Central Europe Alapítvány elnöke megpróbált érvényt szerezni ennek.

Az említett séma szerint ha egy kisebbségben élő közösség jelentős számban él a településen, őshonos, kulturális nyomai jól láthatók, és igényli a nyelve használatát, akkor az önkormányzatnak ezt figyelembe kell vennie.

A perben önkéntes jogi tanácsadóként résztvevő Szőcs Izabella hétfőn elmondta, előbb levelet írtak a polgármesteri hivatalnak, amelyben a 2012-es, erre vonatkozó határozatra utalva kérték a tábla felállítását, a válaszban pedig az állt, hogy az önkormányzat nagyon szeretné ezt, a költségvetésből azonban hiányzik az összeg. Miután az alapítvány felajánlotta, hogy pótolja a kasszából hiányzó pénzt, további választ nem kaptak.

Ezt követően Szőcs Sándor ügyvéd segítségével beindították a pert, amely során az önkormányzat nem védekezett, és csak a tárgyalás lezajlása után küldött egy írásbeli védekezést, amelyben kifogásolták az alapítvány perbeli minőségét és leírták, hogy a magyarság jelenlegi arányát tekintve nem kötelezhetők semmire. Az alapítvány válaszában kifejtette számukra, hogy milyen rosszhiszeműnek tartja az önkormányzatot, hiszen első válaszában támogatta az ötletet – Szőcs Izabella szerint ez a levélváltás vezetett végül célra.

Szőcs Izabella jogi tanácsadó elmondta azt is, nem plakátolással és tüntetéssel, hanem a bírósági úton igyekeznek érvényt szerezni a kisebbségi jogoknak. Szőcs Sándor ügyvéd utalt a MOST-ACUM névtelen csapat gerilla-akciójára, véleménye szerint az illegálisan kihelyezett táblák nem segítenek, ő pedig elhatárolódik az ilyen akcióktól.

Az ügyvéd arról is beszélt, a határozat még nem végleges, megtámadható, de a polgári eljárás törvénykönyvének rendelkezései szerint az önkormányzat már nem védekezhet olyan indokokkal, amelyek az alapfokú tárgyaláson nem szerepeltek. Mivel pedig a város semmilyen érvet nem hozott fel, a törvény szerint a fellebbezés során sem tehet már semmit.

Landman Gábor elnök kifejtette, a többnyelvűséget szavatoló jogszabály 1996 óta létezik, 2008-ban pedig Románia is ratifikálta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját.

Az alapítvány közel harminc községben indított be hasonló pereket, több esetben sikerrel jártak, máshol még folyamatban vannak a tárgyalások. Céljuk, hogy a jövőben Erdély-szerte számos helységben érvényt szereznek a kisebbségi jogoknak a törvény útján.