Nincs az a település, legyen az megyeszékhely, municípium, vagy kisebb városka, ahol a kóbor kutyák ne okoznának fejtörést az elöljáróknak. Helyzetük rendezéséről folyamatos csaták zajlanak a városvezetés és állatvédő szervezetek között – valamelyik fél minden alkalommal ebek harmincadjára jut.

A kóbor kutyákról szóló törvény alkalmazási szabályzatát decemberben fogadta el a kormány, ennek értelmében az újszülött kiskutyákat legkésőbb 30 napos korukig kötelező módon mikrocsippel kell ellátni, a meglévő kutyusok pedig országos nyilvántartásba kerülnek.

A kutyamenhelyekről származó ebek az örökbefogadáskor kapnak mikrocsipet, és valamennyi tulajdonosváltás alkalmával az országos nyilvántartásba is bekerül az új gazdi neve. A nyilvántartásban nem szereplő állatokat 14 munkanapig örökbe lehet fogadni. Ha nem találnak gazdára, 14 nap után elaltatják az állatokat. Számos városban a 14 napos türelmi idő lejártával már több tucat kutyát altattak el az állatvédők tiltkozása ellenére.

Valahonnan hordják?

„Évtizedek óta, amióta ebben a városban lakom, felszabadultan csatangolnak a kóborkutyák a városban. Látni lehet rajtuk, melyik a hazai és ki az idegenlégiós: amelyik itthon érzik magát, az jókedvűen, felemelt farokkal randalíroz a tömbházak között, míg a jövevények behúzott farokkal, hátracsapott füllel sunyítanak egy-egy utcasarkon és látszik rajtuk, hogy teljesen el vannak tévedve – panaszolja egy gyergyószentmiklósi, Virág negyedi lakos.

Úgy véli, nem csak szóbeszéd, hogy valahonnan hordják ide a kóbor kutyákat, vannak, akik láttak is már ilyen szállítmányokat, de elkapni őket sosem lehet. A városvezetés meg eszméletlen sok pénzt költ arra, hogy menhelyre kerüljenek és ivartalanítva legyenek a kutyák. „Eközben pedig legalább kétezer olyan gyerek van csak Gyergyószentmiklóson is, akinek nincs mit megennie vacsorára”- teszi hozzá a felháborodott lakos.

A mytex.ro oldalon érdekes összehasonlítás jelent meg a Román Csoport az Emberi Jogok Védelméért szervezet által közzétett tanulmányból, amelyből kiderül, hogy Romániában háromszor többet költenek naponta a kóbor kutyákra, mint egy börtönlakóra, egy betegre, egy kismamára vagy egy gyerekre. 10 lej a kóbor kutyákra költött napidíj, a raboknak napi 2855 kalóriát kell biztosítani 3 lejből. A kórházakba beutalt betegek számára 7 lejből háromszor kell étkezést biztosítani, kismamáknak 8 lejből, csupán a súlyos betegeknek biztosított napidíj haladja meg a kutyakoszt árát, az 12 lej. Nem említik a cikkben, de a gyerekpénz pedig még mindig csak havi 42 lej.

Kutyabarát menhelyek

Gyergyószentmiklóson több állatvédő szervezet is létezik, ezek közül az Állat- és Környezetvédő Egyesület évek óta menhelyet működtet, ehhez a tavalyi év végéig a polgármesteri hivatal is támogatást nyújtott. A szerződésbe foglaltak szerint az állatok befogására, ivartalanítására és ellátására 38 ezer lejt kapott az egyesület, ezt hét hónap alatt kapták meg, a befogott kutyák létszámának függvényében leosztva - közölte Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalának sajtószóvivője.

Idéntől a kóbor ebek befogását a hivatal által működtetett Vitalissima cég végzi, ennek érdekében egy új, önkormányzati menhely is létesült, így az egyesület támogatását felfüggesztette a városvezetés. A hivatal által működtetett menhelyet a csíkszeredai mintájára hozták létre, akik szakmai segítséget is nyújtanak Gyergyónak, hiszen a projekt az állatorvosok közreműködésével zajlik. A csíki menhelyet egy német állatvédő szervezet, a BrunoPet Alapítvány segíti.

A Virág-, Bucsin negyed, valamint a romák által lakott Téglagyár, és a városvégi Gödrös utca területéről első körben 15 ebet sikerült befogni, belőlük kettőt hamar kiváltott a gazdája. A befogott állatokat szakember látja el, rendszeresen kapnak élelmet és vizet is. A napokban azonban egyelőre ismeretlen tettesek betörtek a menhelyre és három kutyát engedtek szabadon.

A betörés kapcsán feljelentést tett az önkormányzat cége, jelezve az észrevételeket és a közel 200 lejes kárt. Az ügy jelenleg a rendfenntartó szervek kezében van, akik figyelemmel kísérik a gyepmesteri szolgálat munkáját akadályozó összes tevékenységet. Ha a tettes kilétét sikerül kideríteni, az okozott kár és az ügyviteli költségek őt terhelik majd, közölte Madaras Szidónia sajtószóvivő.

Kötik az ebet a karóhoz

A városvezetés nem örvend az állatvédelem apropóján jelentkező hátráltató tevékenységeknek. „Sajnálatos, hogy szándékos emberi ellenkezés is van a rendszer, az engedélyek és előírások által támasztott kemény korlátok mellett. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a gazdátlan ebek kérdésének megoldása közösségi probléma, a sokéves helyzet közös felelősségvállalással megoldható, azaz megoldható lenne. Mindannyian veszélyeztetve vagyunk, függetlenül attól, hogy állatbarátok, állattartók vagyunk-e vagy sem” – írta a lakosságnak címzett közleményében az önkormányzat, emlékeztetve, hogy a bukaresti fiú halála, a szétmarcangolt japán turista, a szinte mindennapos temesvári esetek után nem szeretnék, hogy Gyergyószentmiklóson is elharapódzzon a probléma. A kutyagondok orvoslásának anyagi hátterét pedig egyebek mellett a lakosság bevonásával oldja meg Gyergyószentmiklós önkormányzata, ugyanis idéntől bevezették a kutya-illetéket is.  

„Hat lejes” kutyák az adózási listán

„Ilyent még a világ nem látott, kutyák után pénzt gyűjteni a lakosságtól. Mindjárt oda fogunk kerülni, hogy a „szocsiálé” mellett a cigányok után is adózunk.  Ha egy kutya hat lejt ér, egy éhes székely gyermek hány lejt érdemelne?” – teszi fel a kérdést egy felháborodott lakó a Virág negyedből.

Felháborodását az önkormányzat által bevezett hat lejes kutya-illeték okozta. Az összeg személyenként 6, családonként viszont összesen nem több mint 20 lej és ezt az összeget a többi adóval és illetékkel együtt az Adóhivatal Kárpátok úti pénztáránál kell befizetni. Mivel speciális illetékről van szó, ezért kizárólag a megnevezett célra használhatja a város – a helyi testület által jóváhagyott illetékből befolyó összeg tehát csakis ennek a kérdéskörnek az orvoslására fordítható, azaz a kóbor állatok begyűjtésére, a menhely és a gyepmesteri szolgálat működésére.

A szabadpiacon egy állatorvosi rendelőben a mikrocsipezés 35 lejbe kerül, a nőstény állat ivartalanítása 150 lej, de abban az esetben, ha egyszerre több nőstényállat ivartalanítását kérik, ennek a minimális ára 90 lej egyedenként.   A hím állatokat 60 lejért ivartalanítják, az eutanázia ára pedig 30 és 50 lej között mozog, a kutya súlyától függően.

A speciális menhelyfenntartási illeték a közbeszéddel ellentétben azért nem kutyatartókra, hanem a város lakosságára vonatkozik, mivel a kutyaharapás és támadás veszélye nem csupán a kutyatartókat, hanem mindannyiunkat egyformán fenyeget – magyarázza az önkormányzat.

“Sok éve, hogy megoldást várunk, keresünk Gyergyószentmiklóson a kérdés orvoslására. Az eddigi próbálkozások nem vezettek eredményre, ezúttal a megoldás rövid távon ígérkezik eredményesnek. A kóbor állatok problémája akkor felszámolható, ha az állatok felelős gazdára vagy menhelyre találnak. Felkérjük a lakókat, hogy lehetőség szerint segítsék, vagy legalább ne akadályozzák a megkezdett munkát. Közös érdekünk, hogy minél több kóbor eb mihamarabb a menhelyre kerüljön. Emellett pedig az is, hogy a kisállattartásnak rendje legyen a városban, amely mind a gazda mind pedig a többi lakó nyugalmát jelenti. Eredményre csak közös erővel jutunk” – olvasható az önkormányzati felhívásban.

Bukarestben 3052 kutyát fogtak be decemberben, ebből 942 kutyát örökbe fogadtak a bukarestiek, 881 kutyát egy civil szervezet fogadott be, a többi kutya pedig a menhelyen maradt. Az elmúlt két hónapban 72 beteg kutyát altattak el. Az ezzel megbízott hatóság alkalmazottai 60-70 kutyát képesek egy nap alatt befogni, az örökbefogadási ráta körülbelül napi 30 kutya. A kutyák befogása során arra összpontosítottak az illetékesek, hogy felszámolják a falkákat és elvigyék az óvodák, iskolák, parkok és kórházak környékéről a kóbor ebeket. Jelenleg 15 kutyabefogó csapat tevékenykedik a fővárosban.