Székelyföld vezeti az öngyilkossági statisztikákat

A székelyföldi, illetve a magyarok lakta megyék vezetik a romániai öngyilkossági statisztikákat az Evenimentul zilei által idézett legfrissebb adatok szerint. Hargita megyében tavaly 31,21, Kovászna megyében 25,24 eset jutott százezer lakosra. Az ellenpólus Máramaros, ahol százezer személyből „csupán" 8,85-en vetettek önkezükkel véget életüknek 2011-ben.

Nem „néplélek búskomorsága" az oka

Köztudott, hogy a magyarok európai szinten is vezetik az öngyilkossági statisztikákat. Horváth István szociológus szerint a jelenséget gyakran magyarázzák a „magyar néplélek búskomorságával", ám ez szakszerűtlen válasz. A szakember elmondta: a Felvidéken és Magyarországon végzett összehasonlító felmérés szerint a magyar családok sokkal zárkózottabbak, maguk próbálják megoldani a problémáikat, míg a szlovák családok esetében a nagycsaládot is bevonják.

„Egy szlovákiai szülő elhalálozása esetén a rokonok átveszik a hiányzó családtag szerepét, így ez kevésbé érinti a gyermekeket, ez a jelenség a román családokra is sokkal inkább jellemző" – magyarázta a maszol.ro-nak a szociológus. Mint mondta, az öngyilkosság megelőzésének nincs intézményesült formája, bár az esetek drámaiak, ami az elterjedését illeti, még nem aggasztó a jelenség.

„Az öngyilkosság egy reprodukáló halál. Talán egy személy számára megoldást jelent, de a családban újabb problémákat teremt" – fogalmazott a szakember. Hozzátette: azok a személyek, akik ilyen családokból kerülnek ki, maguk is hajlamosabbá válnak az öngyilkosságra. „Egy önkezű haláleset negatívan határozza meg a családtagok pszichikai fejlődését és problematikus magánéleti helyzeteket teremt" – nyilatkozta Horváth.

A legtöbben negyvenöt év alatti férfiak

A Mina Minovici Országos Törvényszéki Orvostani Intézet felmérése szerint a legtöbb öngyilkos 45 év alatti férfi, aki anyagi gondok vagy szerelmi csalódás miatt vet véget az életének. A szociológus szerint erre az a magyarázat, hogy a tradicionális családmegosztásban a férfiakra hárul a család fenntartása, ezt sikertelenség esetén mély kudarcként élik meg.

A jelenség elterjedése a 45 év alatti korosztályban a szociológus szerint a családalapítási és -fenntartási nehézségekre utal. „A kisfiúkat is úgy nevelik, hogy nekik nem illik sírni, ez a későbbiekben is fennmarad, a férfiak számára kevesebb lehetőség van a feszültség levezetésére, problémáik kibeszélésére, ezért gyakran az alkoholizmusba menekülnek, ami további gondokat jelent" – részletezte Horváth.

A szociológus rámutatott: Romániában még nem elterjedt az, hogy az emberek problémáikkal pszichológushoz forduljanak, inkább elnyomják a gondjaikat, a kezdeti enyhe depresszió pedig idővel akár öngyilkossághoz is vezethet. „A legtöbb öngyilkossági eset vidéki környezetben történik, ahol nagyon kis esély van arra, hogy a rászorulók szakmai segítséget kapjanak" – hívta fel a figyelmet Horváth István.

Három óránként egy öngyilkos. Romániában tavaly 2874-en, 2010-ben pedig 3050-en követtek el öngyilkosságot. A legtöbben, az esetek 80 százalékában az akasztást, 9 százalékban a mérgezést, 3 százalékban a fulladást választották. A statisztikai adatok szerint három óránként életét veszi egy romániai lakos – ez főleg Hargita és Ilfov megyére jellemző. A másik véglet Máramaros megye, ahol országszerte legalacsonyabb az öngyilkosságok száma.

 

Kimaradt?