Láthatóan, hiszen az eddigi gyakorlattal ellentétben a kolozsvári önkormányzat idén engedélyezte, hogy az eldugott Szamos-part helyett a Fő teret és a város legforgalmasabb utcáit töltsék meg az LMBTQ-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisak, transzneműek, queerek) tagjai és a velük szimpatizálók. Több mint 3 500 személy vonult békésen utcára. 

Gyülekezni a meghirdetett kezdési időpont, 17 óra előtt kezdtek az emberek, viszont mindaddig, amíg a felvonulás el nem kezdődött, nehéz volt megbecsülni, valójában hány érdeklődőt vitt utcára az ügy. Sokan ugyanis a főtér-széli fák árnyékában vagy a közelben bújtak meg szétszóródva, mert a téren felállított színpad előtt kibírhatatlan hőség, napsütés volt.

Lucian Dunăreanu főszervező köszöntésére kezdtek az emberek igazán tömeggé verbuválódni Kolozsvár főterén, de több tucatnyian továbbra is távolabbról, fák, épületek alatt megbújva követték az eseményeket. Igaz, valamennyit segítettek a helyzeten a helyszínen megvásárolható szivárványszínű esernyők, amik napernyőnek is megfeleltek. 

A kolozsvári Pride főszervezője egyebek mellett rámutatott: az LMBTQ-közösség azért vonul utcára, mert jogában áll, sokáig éltek félelemben és hazugságban, ideje, hogy megmutassák magukat. Történelmi pillanatként értékelte az idén harmadjára megszervezett felvonulást. Hozzátette, még ha Emil Boc polgármester idén sem jelent meg a rendezvényen, hatékonynak értékeli az együttműködést a polgármesteri hivatallal.

Helyi politikusok tehát nem, de külföldi meghívottak felszólaltak a Pride-megnyitón. Köln alpolgármestere, Andreas Wolter már-már visszatérő vendégnek számít, de köszöntőt mondott még Franciaország kolozsvári tiszteletbeli konzulja, Pascal Fesneau, valamint Spanyolország tiszteletbeli konzulja, Jose Arnaud Uson. Szavaikkal további felszólalók is bátorították még az LMBTQ-közösséget. 

Visszatérő követelésként a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetővé tétele hangzott el, a transzparenseken olyan román és angol nyelvű üzeneteket tüntettek fel, mint „Egyenlő jogot mindenkinek”, „Az én testem, az én jogaim”, „A mi hagyományunk a szerelem”. Egy magyar nyelvűt is kiszúrtunk, amin ez állt: „Nyugodtabban alszol, ha elveszed mástól a lehetőséget, hogy családja legyen? #monddmegőszintén”. A tömeg szivárványszínű zászlókat lengetett, de az LMBTQ-közösség szimbólumát számos kreatív módon is magukon viselték az emberek: zokni, szoknya, táska vagy akár smink formájában. 

A beszédek után a következő útvonalon vonult a több mint háromezres tömeg: Fő tér – Deák Ferenc utca (Bulevardul Eroilor) – Honvéd utca (Calea Dorobanţilor) – Magyar utca (Bulevardul 21 Decembrie 1989) – Fő tér. A szervezők legfrissebb adatai szerint 3 521 személy vonult a melegek jogaiért. A helyszínen karkötőket osztogattak, innen van a pontos szám, viszont van olyan, aki ilyet nem kapott (például jelen sorok szerzője sem). 

Emellett még sok járókelő, buszon ülő, sofőr vagy ablakából kikukucskáló lakó is mosolyogva vagy mogorván, de végig követte a boldogan és a dobpergésre, sípszóra zajosan vonuló tömeget. A helyszínválasztás, azaz a központi helyszínek engedélyeztetése tehát elérte a célt: a kolozsvári LMBTQ-közösség pár óráig látható és hallható volt. Az esemény atrocitások nélkül zajlott. 

Tavaly mintegy 2 700-an, 2017-ben nyolcszázan vonultak, de mindkét alkalommal a Szamos-parton, a város szemétől elrejtve.