Egyedülálló vállalkozás volt a Kolozsvári Magyar Opera történetében a Báthory Erzsébet című musical-opera színpadra állítása, amely a budapesti Szabad Tér Színházzal koprodukcióban valósult meg. Több mint száz művész közreműködésével, látványos díszlettel, jelmezekkel és koreográfiával született meg az előadás, művészi és technikai szempontból is új kihívások elé állítva a kolozsvári társulatot.

A mű középpontjában a magyar történelem egyik legvitatottabb asszonya áll, akinek sorsa számos irodalmi, zenei, képző- és filmművészeti alkotást ihletett. Báthory Erzsébet 1560-ban született, tizenöt éves korában vette feleségül Nádasdy Ferenc gróf, és nem volt még harminc éves, amikor megözvegyült. Bár a korabeli Európa egyik legszebb és leggazdagabb asszonyának számított, férje halála után visszavonultan élt, számos kérőjét elutasította.

Vagyonára azonban nem csak házasság útján pályáztak: unokatestvére, Thurzó gróf koholt vádak alapján vizsgálatot indított ellene, hogy megszerezze a férje halála után Báthory Erzsébetre szállt Nádasdy-örökséget. A vizsgálat során Erzsébetet válogatott rémtettekkel vádolták, többek között azzal, hogy hajadonok vérében fürdött, szolgáit különleges kegyetlenséggel kínozta, boszorkányságot űzött, vagy egyenesen vámpír volt. A vádakat nem sikerült igazolni, ám a grófnőt ennek ellenére haláláig egy befalazott szobában tartották fogva, a köztudatban pedig vérgrófnőként, boszorkányként, sorozatgyilkosként maradt fenn alakja. Mindez annak ellenére, hogy az utókor bizonyítékokat talált arra, hogy az állítólagosan megkínzott szolgálók jó sorban éltek, az állítólagosan meggyilkolt szüzek pedig szegény sorsú nők voltak, akiket Báthory Erzsébet látott el és oktatott.

Bán Teodórát, a Budapesti Nyári Fesztivál igazgatónőjét évek óta foglalkoztatta Báthory Erzsébet történelmi legendája. „Érdekelt, hogy milyen rémmeséket szül, ha a társadalom, a mikro- vagy makrokörnyezet félreinformálja a közösséget. Ennek sokszor ma is áldozatai vagyunk mi, nők. Nem tagadom, más vonatkozásban ugyan, de magam is szenvedő alanya voltam már ilyesminek” – nyilatkozta Bán Teodóra. Az ő ötletéből és felkérésére született meg a musical-opera, Szomor György zeneszerző, Miklós Tibor szövegíró és Pejtsik Péter hangszerelő közreműködésében.

A musical-opera történetének alapszála a Thurzó által elindított vizsgálat, a grófnő életútjára visszaemlékezéseiből derül fény. „Mi a posztmodern jegyében teremtjük újra a félreismert és félremagyarázott Báthory Erzsébet alakját, hangsúlyozom: egy színpadi alakot… Hatalmi játszmáról szól a történet. Nagyon hasonlít az életünkre, arra, hogy a politika hogyan tudja érvényre juttatni a hatalmát, az érdekeit… Elárul, megcsal, öl, hazudik, megvádol embereket” – fogalmazott Bagó Bertalan rendező.

A kettős szereposztásban, erdélyi és magyarországi szereplőkkel színpadra állított Báthory Erzsébet magyarországi ősbemutatóját 2012 nyarán tartották a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Budapesti Nyári Fesztivál keretében három alkalommal játszott előadásra összesen mintegy 7–8000 személy volt kíváncsi, a kolozsvári ősbemutatóra néhány hónappal később, évadnyitó előadásként került sor. Hogy a musical-operában sikerült új, eredeti megközelítésben megmutatni Báthory Erzsébet alakját, azt a mű későbbi sikere is bizonyítja: a Kolozsvári Magyar Opera az erdélyi ősbemutató óta rendszeresen műsorra tűzi az előadást. A 2013/2014-es évadban január 25-én 19 órától, illetve 26-án 11 órától láthatja a közönség a musical-operát, 26-án leckeelőadásra kerül sor, amelyet Bardocz Sándor tart.

 Diákok és egyetemisták kedvezményes áron (10 lej/2 személy) nézhetik meg a koncertet. Felnőttek 25 lejért két előadást, a Báthory Erzsébet musical-operát és a Szerelmi bájital operát nézhetik meg.

 Részletek és helyfoglalás:

•             www.hungarianopera.ro

•             facebook.com/KolozsvariMagyarOpera

•             jegypénztár (tel.: 0264-593468, naponta 10.00-13.00. és 16.30-18.30 óra között)