Juncker Fehér Könyve: öt forgatókönyv szerint fejlődhet tovább az EU

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán délután bemutatta az EU jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel az integráció jövőbeli fejlődési irányáról.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén ismertetett dokumentumot vitaindítónak szánják az unió elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából. Juncker reményei szerint a tagállamok vezetői még az év vége előtt eldönthetik, milyen fejlődési utat kívánnak követni 2025-ig.

Mint a Fehér Könyvben írták, széles körű párbeszédet kell indítani az uniós állampolgárokkal, amelynek során minden véleményt meg kell hallgatni. „A kihívásokkal teli, egyre inkább multipolárissá váló világban a 27 tagú Európai Uniónak magának kell meghatároznia a szerepét” – hangsúlyozták.

Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit. Az eredményközpontú reformprogram mellett megmaradna az unió egysége, azonban bizonyos kérdésekben éles szembenállásokra lehetne számítani.
A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között.
A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek.
A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok mélyítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépést területeit.
Az ötödik opció tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot.

A Brexit nem állíthatja meg az Unió „menetelését”

Ideje kidolgozni azt az európai jövőképet, amelyen együtt dolgozhatnak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán, az EU jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyv ismertetése során. Akármilyen sajnálatos is a britek kilépése, nem állíthatja meg az Európai Unió "menetelését" - mondta Juncker, aki az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén mutatta be az integráció fejlődési irányáról szóló, öt lehetséges forgatókönyvet felvázoló dokumentumot.

A bennmaradó tagországok vezetőinek március 25-i római csúcstalálkozója nem pusztán egy ünnepség lesz, ez lesz a 27 tagú Európai Unió születésének pillanata is - hangsúlyozta a bizottság elnöke. „Ahogy új fejezet kezdődik történelmünkben, talán ideje új válaszokat keresnünk" - tette hozzá.

Nincs értelme az Európai Unió, illetve Brüsszel folyamatos szidalmazásának, ez egyfajta pótcselekvés, amely gyakran a tagállami hibák elkendőzésére szolgál - fogalmazott Jean-Claude Juncker. Mint mondta, el kell dönteni, hogy merre tart Európa, le kell folytatni ezeket a vitákat. Világossá kell tenni, mit tehet és mit nem tehet az unió az állampolgárok érdekében. Sikereket érhetünk el, de nem tudunk csodát tenni - mondta Juncker. „Nem szabad elhitetni az emberekkel, hogy lehozzuk a csillagokat, amikor csak egy teleszkópot tudunk a kezükbe adni" - hangsúlyozta.

Románia ellenzi a többsebességes Európa gondolatát

Románia határozottan ellenzi egy koncentrikus körökből álló unióról, egy többsebességes Európáról szóló, utóbbi időben felmerült elképzeléseket - szögezte le szerdán Klaus Johannis államfő, amikor Bukarestben fogadta Joseph Muscatot, az unió soros elnökségét ellátó Málta miniszterelnökét. Ha ilyen elvek mentén szerveznék újjá az uniót, az valójában az európai projekt szétesését jelentené - vélekedett a román elnök. Johannis megerősítette: Románia egy konszolidált, egységes és befogadó Európát akar, és továbbra is stratégiai célkitűzése a teljes uniós integráció.

A Brexitről szólván Johannis az uniós tagországok egységes fellépésének szükségességét hangoztatta. Románia számára kiemelt fontosságú, hogy a brit kilépésről szóló egyezmény megvédje a már Nagy-Britanniában élő román állampolgárok szerzett jogait és érdekeit. Muscat elmondta: a máltai uniós elnökség a hatékony határőrizet, a rugalmasság és a közös felelősségvállalás elve alapján keres megoldást a migrációs válságra, és konszenzusos megoldásokra törekszik a bevándorlási, illetve menekültpolitika terén.

Kapcsolódók

Kimaradt?