Kedd reggelig már több mint 800 ezren írták alá azt a petíciót Hongkongban, amely a bő egy hónapja tartó demokráciapárti tüntetés beszüntetését szorgalmazza - derült ki hongkongi sajtóbeszámolókból.

A petíciót a Peking-barát, július elején létrehozott Békéért és Demokráciáért Szövetség (APD) indította el múlt szombaton. Az aláírásgyűjtés célja a hongkongi rendőrség támogatásának kimutatása, a hongkongi utak megtisztítása és "a jogállamiság visszaállítása", ami alatt a szeptember 22-én a teljesen szabad, nyílt és demokratikus választásokért indított tüntetés leállítását érti a szövetség.

A petíció elektronikusan és személyesen is aláírható, az aláírók regisztrálásaként a személyazonosító igazolvány adatai szolgálnak. A South China Morning Post című hongkongi napilap ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer hiányosságai csalásra adnak lehetőséget, így a szövetség által közölt szám megkérdőjelezhető. Az APD úgy fogalmazott, bár a neveket nem, a személyazonosító számokat tudják ellenőrizni, és az aláírásgyűjtés tisztaságát garantálandó már több mint félezer hamis szignót távolítottak el a listáról.

Az elektronikus aláírás lehetőségét biztosító rendszert az APD szerint az Egyesült Államokból és Európából támadó hackerek tevékenysége is nehezíti, akik először a honlapot, hétfőn pedig a szervert is elérhetetlenné tették a Peking-barát szövetség állítása szerint.

Az ötödik hete húzódó demonstráció beszámolók szerint mindinkább megosztja a hongkongi lakosokat. A tüntetés folytatásának mikéntjéről vasárnapra tervezett szavazást a megmozdulás vezetői lefújták, és a demonstráció a hongkongi és nemzetközi megfigyelők szerint is kritikus ponthoz érkezett. Az annak beszüntetését támogatók szerint a tüntetés korlátozza a kormányzati munkát, az üzleti élet menetét, a mindennapi emberek életét, és Hongkong politikai stabilitását is veszélyezteti.

A tüntetést vezető diákok hétfőn azt jelentették be, hogy a demokráciapárti törvényhozóktól és egy több mint 20 civil szervezetet tömörítő szövetségtől próbálnak komolyabb támogatást kérni. Ezen kívül helyi csoportoktól gyűjtenek véleményeket azzal kapcsolatban, hogy milyen eszközökkel gyakoroljanak nyomást a továbbiakban a helyi vezetésre.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson első ízben minden választópolgár szavazhat, de - augusztusi pekingi döntés szerint - csak két-három jelöltre, azokra, akiknek személyéről egy 1200 fős bizottság dönt majd. Peking értelmezésében ez összhangban van a hongkongi alaptörvénnyel, amely végső célként általános választójogot, egy széles képviseleti jelölő bizottságot és demokratikus eljárásokat irányoz elő. A szabad jelöltállítást és a jelenlegi, Pekinghez lojális kormányzó távozását követelő diákok szerint viszont a kínai kormány a jelöltek "előszűrésével" nem tartja be a demokratikus elveket. Úgy látják, hogy a jelölő bizottság, amelyről Peking azt állítja, a helyi társadalmi rétegeket fogja képviselni, Peking-barát politikusokat jelöl majd a kormányzói posztra. Peking vádja szerint a hongkongi tiltakozások mögött az amerikai kormány áll, amely "színes forradalmat" akart kirobbantani.