Anders Behring Breivik, a tavaly 77 emberrel végző norvég tömeggyilkos beszámítható, 21 év börtönre ítélték, jelentette be az oslói bíróság. Az ítéletet mosolyogva nyugtázó Breivik a tárgyalásain korábban is látott karlendítéssel üdvözölte a bíróságot. A tömeggyilkos korábban azt állította magáról, hogy beszámítható. Börtönbe akart vonulni, ahol állítása szerint könyve írásával folytatná a multikulturalizmus elleni harcot. Ellenkező esetben elmegyógyintézetbe kellett volna vonulnia.

Az öt bíró egyhangú ítéletet hozott. Wenche Elizabeth Arntzen bíró az ügy hátterét is ismertetve olvassa fel az indoklást, ami órákig is tarthat. A Sky News tudósítója szerint Breivik csak valamikor késő délután beszél, két külön beszéddel készült arra az esetre, ha beszámíthatónak, vagy ha beszámíthatatlannak ítélik.

Breivik a maximum kiszabható ítéletet kapta, ugyanakkor a 21 évet később még meghosszabbíthatják, ha továbbra is úgy ítélik meg, hogy veszélyt jelent a társadalomra.

A norvég tömeggyilkos már korábban jelezte, hogy nem fellebbez majd egy beszámíthatóságát megállapító ítélet ellen. Ugyanakkor az ügyészek azt kérték, hogy nyilvánítsák beszámíthatatlannak Breiviket, így a BBC tudósítója szerint nem lehet kizárni, hogy ők nem nyugodnak bele az ítéletbe.

Breivik 2011. július 22-én nyolc emberrel végzett Oslóban, ahol autóba rejtett pokolgépet robbantott a kormányzati negyedben, majd rendőri egyenruhában Utøya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt gyilkolt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Ez volt a legtöbb áldozatot követelő terrorista akció valaha Norvégiában.

A tárgyalás áprilisban kezdődött és tíz héten át tartott. Breivik elismerte a gyilkosságokat, de ártatlannak vallotta magát. Azt mondta, önvédelemből követte el a gyilkosságokat és nem terrorizmusról van szó. Breivik szerint a támadásaival megbüntette azokat az árulókat, akiknek a „bevándorlásbarát döntései miatt beszennyeződött a norvég vér”.

A per legfontosabb kérdése az volt, a tömeggyilkos beszámítható volt-e a bűncselekmények elkövetésének idején. A szakértők megosztottak voltak a kérdésben. Egyik csoportjuk egyértelműen  elmebetegnek  nyilvánította a férfit, egy másik szakértői csoport viszont nagyon is egészséges  elmeállapotúnak minősítette a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonította bűncselekményét. Az ítélet kihirdetése előtt Breivik arról beszélt, hogy a halálnál is rosszabb lenne, ha elmegyógyintézetbe kellene vonulnia.

A per több aggályos kérdést is felvetett, például a norvég rendőrség  lassú beavatkozását. A mészárlás miatt augusztusban lemondott a norvég rendőrfőkapitány, mert egy független bizottság megállapította, a rendőrség megállíthatta volna Breiviket.