Európai Egyesült Államok 2015-ben?

Az Európai Egyesült Államok mielőbbi megalakításáért szállt síkra egy luxemburgi EP-képviselő, aki eszméit kiáltványban fogalmazta meg. A kiáltvány 4 nyelvű kötet formájában jut most el az erdélyi közösséghez. Az Új Európát most című, magyar, román, francia és angol nyelvű kiadvány társszerzője Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.

Az Új Európát című kötet két szerző írását tartalmazza négy nyelven: Frank Engel Kiáltvány-tervezetét az Európai Egyesült Államokért és Winkler Gyula Az egyesült Európa, egy másfajta Európa című esszéjét. A (bizonyára a jövőben sok vitát generáló) kiadványt csütörtök este Kolozsváron is ismertették a két szerző, valamint Markó Béla szenátor és Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára jelenlétében.

Frank Engel szerint az Európai Unió kilátástalanságba süllyedt, elvesztette hitelét, és ebből a válságból csak az Európai Egyesült Államok megalapításával lehet kilábalni.

„Európa a minden vonatkozásában vezető világhatalomból az átlagos szereplő helyzetébe kényszerült. A területi, kereskedelmi és tengeri birodalmak leáldozásával az öreg kontinensen a nemzetállam vált a szuverenitás megtestesítőjévé. Ezek az államok beleegyeztek ugyan abba, hogy szuverenitásuk bizonyos elemeit a közösségi intézmények által együttesen gyakorolják, valójában viszont sohasem látták be, hogy Európában a nemzet többé már nem a megfelelő politikai szint arra, hogy a nemzetközi jog alanya és szuverenitásának hordozója legyen. Manapság túl kell lépni a szuverenitás abszolút és megfellebbezhetetlen voltán. Őszintén: az ilyen szuverenitások már évtizedek óta nem léteznek. Csakhogy egy választási okból született fikció mindmáig életben tartja őket” – olvasható Engel Kiáltványában, amely szerint Európának már csak demográfiai okokból is egységesülnie kell: a 21. század végére ugyanis a Föld lakosságának mindössze 4 százaléka fog Európában élni, míg Kína, India, Brazília gazdasági nagyhatalmakká válnak.

A kiáltvány felvázolja az öreg kontinens mentőöveként bemutatott alternatíva gyakorlati oldalait is: az Európai Egyesült Államok megalapításának lépéseit, a parlament összetételét, az EEÁ kormányzását, elnökének, külképviseleteinek, pénzügyeinek alapelveit is.

Markó Béla szenátor arra hívta fel a figyelmet: noha rokonszenves neki az elképzelés, sok megválaszolatlan kérdés merült fel benne a szöveg olvasásakor. Noha Engel szerint 2015 nyarán már láthatóak lehetnek az első változások (amennyiben egy népszavazást követően hozzájárulnak az Unió népei az elképzeléshez) , Winkler Gyula pedig kissé óvatosabban 2020-ra becsülte meg ezt az időpontot, a volt szövetségi elnök megjegyezte: a kiáltvány megoldatlanul hagyja a kulturális, nemzeti, nyelvi különbözőségek okozta érdekellentétek problémáját.

Engel az Amerikai Egyesült Államokat tartja sok esetben követendő példának, Markó viszont rámutatott: Európában a népek, így mi magunk, erdélyi magyarok is, ragaszkodnak a kulturális, nemzeti, nyelvi hagyományok megtartásához, nem akarunk egy amerikai típusú olvasztótégelyt.

Az Európai Egyesült Államok nyelvei című fejezetben például Engel azt írja: „Az Európai Egyesült Államok hivatalos nyelveit az alkotmány határozza meg. Kijelölésükkor az alkotmányozó konventnek számolnia kell valamennyi európai nyelv kulturális, történelmi és demográfiai jelentőségével. Az alkotmány határozza meg az Európai Egyesült Államok egyetlen hivatalos kommunikációs nyelvét. Az Unió minden politikai és diplomáciai képviselőjének, valamint a közszolgálat valamennyi tagjának bizonyítania kell ezen nyelv elégséges ismeretét.”

Nos, joggal merül fel mindenkiben a kérdés, hogyan fognak megegyezni a nemzetek az Európai Egyesült Államok egyetlen hivatalos kommunikációs nyelve felől.

„Ebben a formában nem fog megvalósulni az elképzelés” – jósolta Markó, és ezt Winkler Gyula is alátámasztotta: „pont úgy, ahogy mi leírtuk, nem fog megvalósulni. De nagy változásoknak nézünk elébe, amelyek a régiók és a közösségek Európájának irányába, a föderális Unió irányába mutatnak” – mondta az RMDSZ-es EP-képviselő.  

Winkler bírálta a „kétsebességű Európa” felfogásait, bármilyen kategóriák szerint is történjen a kategorizálás: „akár Keletet és Nyugatot, akár a Schengen-övezetet a Schengenen kívüli övezettől, akár az euróövezetet a nem euróval fizető övezettől, akár a protestáns Európát a katolikusoktól választjuk szét – mindenképpen óriási visszalépésnek tartom” – jelentette ki Winkler.

Az EP-képviselő leszögezte: a jövőben a régiók és közösségek Európája fog megvalósulni, hisz a közösségek identitása (például a mienk, erdélyi magyaroké is), elsősorban regionális szinten fogalmazódik meg. Be kell azonban várni, hogy a kontinens polgáraiban megérjen erre az elhatározás.

Kimaradt?