Románia Patriot légvédelmi rakétarendszert vásárolhat a közeljövőben, miután az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta e fegyverek romániai eladását. A többmilliárd dolláros üzletet azonban még az washingtoni kongresszusnak is jóvá kell hagynia, és a végleges döntés Bukarestben sem született meg.

A Patriot (Hazafi) közép-hatótávolságú rakétát az 1980-as években fejlesztettek ki az Amerikai Egyesült Államokban, az elöregedő MIM–23 Hawk rakéták leváltására. Az Amerikai Egyesült Államok hadseregének Patriot rakétája a világ egyik leghíresebb légvédelmi rakétarendszere. Elődjével ellentétben nem csak repülőgépek, hanem (korlátozottan) a sokkal nehezebben megsemmisíthető ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek elleni harcra is alkalmas. Ezt a képességét ki is használták az öbölháború alatt, amikor Irak Izrael és Szaúd-Arábia ellen tömegesen indított rakétákat.

A teljes rakétakomplexumot tehergépjárművekre telepítik, és C–5 Galaxy repülőgépekkel levegőben szállítható. A rakéta gyártási költségeinek csökkentése érdekében különleges irányítórendszert alkalmaztak: a rakéta orrába beépítették az aktív lokátoros önirányításhoz használt rádiólokátort, de a fedélzeti számítógépet elhagyták: a rakétát nagy sebességű rádiós adatbusz köti össze a földi indítókomplexummal, és a kormányparancsokat ennek számítógépei dolgozzák ki, a rakéta lokátorától kapott információk alapján a rakéta számára.

Repülők, drónok, rakéták ellen

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Patriot kiforrott rakétarendszerré vált, amely képes a legkülönbözőbb repülési profilú célokat is befogni. Az eredetileg csak repülőgépek elleni védelemre tervezett Patriot mára képes helikopterek, cirkálórakéták, ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek ellen is megfelelő védelmet biztosítani.

A Patriot-fejlesztések két eltérő rakétát eredményeztek. A légvédelmi rakétaütegek mindkettőt alkalmazhatják, hogy a legkülönbözőbb kihívásoknak is megfeleljenek. A PAC–2/GEM (Patriot Advanced Capability–2 / GuidanceEnhancedMissile) változat repülők, cirkálórakéták és kisebb hatótávolságú harctéri ballisztikus rakéták ellen alkalmazható. Egy indító berendezés négy rakétát hordoz. A PAC–2/GEM hatótávolsága 70 kilométer, a megsemmisíthető célok maximális magassága pedig 25600 méter.

A PAC–3 MSE (MissileSegmentEnhancement) rakétát kifejezetten a ballisztikus rakéták elleni védelemre fejlesztették ki. A rakéták kisebbek, így az indító berendezés négy helyett tizenkettőt hordozhat. A rakétákkal kapcsolatosan a gyártó cég, a Lockheed Martin vállalat honlapján pontos adatokat ugyan nem közöl, annyi azonban tudható, hogy a kiindulásként szolgáló PAC–3 típusú rakétákhoz képest jelentős képességnövekedést értek el, amit a rakéta hajtóművének, akkumulátorának, aerodinamikai tulajdonságainak megváltoztatása és továbbfejlesztése tett lehetővé. A változtatások kiterjedtek a rakéta vezérlő szoftverének módosítására és a harci részének megerősítésére is.

Hogyan működik?

A Patriot radarrendszerének hatótávolsága 100 kilométer. Ebben a távolságban kutat rakéták, drónok és repülők után. A radarrendszer egyszerre 100 célpontot követhet.

A rakétarendszerek ellenőrző számítógépei bemérik az elfogási pontot, az adatokat pedig a kilövőrendszernek továbbítják. A rakéták röppályáját akár a kilövés után is bármikor módosítani lehet. A kilövőállás elindítja a rakétát az elfogási pont irányába. A rakéták kilenc másodperc alatt készen állnak a felbocsátásra.

A rakéta röppályáját nyomon követi a radarrendszer, a pályát magát az ellenőrző állomás állítja be, de azt a rakéta saját szenzoraival akármikor módosíthatja is. Az utolsó szakaszban rövidhullám útján azonosítják a célpontot, üzembe lép a repülést ellenőrző és irányító rendszer, és élesítik a robbanótöltetet. A célpont az ütközés következtében semmisül meg.

Románia katonailag – a gyártó anyagilag jár jól

A vásárral természetesen az amerikai gyártó, a Raytheon sem járna rosszul. A Romániával megkötött megállapodás szerint ugyanis közel félmilliárd dollárnyi nyereséget könyvelhetne el. A védelmi minisztérium 56 Patriot rakétát és 28 darab M903 darab indítóállomást vásárolna, a hozzájuk tartozó radar- és ellenőrző rendszerekkel együtt. A tervek szerint Bukarest további 168 Patriot rakétát vásárolna az ugyancsak amerikai Lockheed Martin cégtől is.

Románia így végül is 28 indítóállomással rendelkezne, mindegyikükön 8-8 rakétával. Bukarestnek közel 4 milliárd dollárt kellene majd fizetnie a rendszerért. A rakéták azonban ennek az összegnek csak a legkisebb részét – mintegy 670 millió dollárt – jelentik, a 4 milliárd dollár jelentős része tehát a Raytheonhoz kerül.

Az S&P Global Market Intelligence felmérése szerint az üzlet, a fegyvervásárlások általános nyereségét tekintve valamivel több, mint 14 százalékos profittal jár, ami 485 millió dollárnak felel meg. Amerikai gazdasági megfigyelők biztosra veszik, hogy a Kongresszus nem gördít majd akadályokat a szerződés véglegesítése elé, mivel az amerikai honatyák csak igen ritkán mondanak nemet a fegyvereladásokra.