Akik történelmet írtak az amerikai választásokon
Noha a világ közvéleménye Donald Trump és Joe Biden párharcára összpontosít, november 3-án az amerikaiak kongresszusi képviselőket, szenátorokat, helyi törvényhozókat és bírákat is választottak. A győztes jelöltek közül többen történelmet írtak, egyesek nem föltétlenül pozitív értelemben.
Először történik meg, hogy egy amerikai államban – Új-Mexikóban – az összes megválasztott képviselő asszony színesbőrű. Az újrázó demokrata Deb Haalandhoz a szintén demokrata Teresa Leger Fernandez és a republikánus Yvette Herrell csatlakozik Washingtonban. Amúgy Haaland már maga mögött tudhat egy premiert: ő volt az első indián származású nő, aki képviselői mandátumot szerzett. A cseroki (cherokee) törzshöz tartozó Herrell mellett további négy indián származású jelöltet választottak be a kongresszusba, ami szintén rekordnak számít.
Színesbőrű „elsők”
Ana Irma Rivera Lassén szenátorrá választása Puerto Ricóban több szempontból is premier: ő az első fekete, nyíltan leszbikus Puerto Ricó-i, aki a törvényhozás tagja lesz. Rivera Lassén egyébként hosszú karriert tudhat maga mögött emberi jogi ügyvédként. A múlt század nyolcvanas éveiben azzal vált egy csapásra ismertté, hogy beperelt egy bírót – és nyert is ellene –, miután az kiutasította a tárgyalóteremből, mert nem volt hajlandó a nadrágját szoknyára vagy ruhára cserélni.
Cori Bush az első afroamerikai nő, aki Missourit képviselheti a kongresszusban. Bush abban a St. Louis-i választókerületben indult, ahol 2014-ben utcai megmozdulások törtek ki, miután egy rendőr igazoltatás közben lelőtte Michael Brownt Fergusonban, St. Louis egyik külvárosában. Az ápoló Cori Bush rendszeresen ellátta a rendfenntartó erők által okozott sérüléseket a tüntetések idején.
A faji indíttatású rendőri erőszak ellen fellépő Black Lives Matter (Fekete Életek Számítanak) szervezet aktivistája a támogatói között tudhatja egyebek mellett Bernie Sanders vermonti szenátort. A kongresszusban fő célja a büntető igazságszolgáltatás reformja, az általános egészségbiztosítás és az Új Zöld Megállapodás előmozdítása.
Marilyn Strickland képviselővé választása is premiernek számít, ő lesz ugyanis Washingtonban az első afroamerikai – férfi vagy nő –, aki az államot a szövetségi törvényhozásban képviselheti. Egyúttal ő az első koreai felmenőkkel is rendelkező nő, akit beválasztanak a kongresszusba.
Kicsinálná a „Sátán-imádó pedofilokat”
Marjorie Taylor (Georgia) és Lauren Boebert (Colorado) személyében képviselethez jut a kongresszusban a QAnon szélsőjobboldali rasszista és antiszemita szekta, amely azt hirdeti, hogy létezik egy demokrata politikusokból, bürokratákból és üzletemberekből álló csoport, amelynek tagjai „aktívan imádják a Sátánt”, vért isznak, szervekkel kereskednek, gyermekeket molesztálnak, és mindennek a tetejében globális dominanciára törekednek. Az előválasztáson Greene egy idegsebészt, Boebert egy ötmandátumos veteránt legyőzve nyerte el a jelöltséget.Egy korábbi nyilatkozatában Greene úgy jellemezte QAnont, mint „egyedülálló lehetőség a Sátán-imádó pedofilok kicsinálására”. A kampány utolsó szakaszában újságírók visszatérő faggatózására cáfolta ugyan, hogy a titokzatos „Q” jelöltje volna (a QAnon tulajdonképpen Q anonim követőire utal), viszont korábbi kijelentéseit nem volt hajlandó visszavonni.
Szeptemberben saját Facebook-oldalán közzétett egy fotómontázst, amelyen egyik oldalon ő maga látható egy távcsöves gépkarabéllyal, a másik oldalon pedig három kisebbségi kongresszusi képviselő asszony fekete-fehér portréja. A montázs alá azt írta: „A csapat legsötétebb rémálma”. Greene-től közleményben határolódtak el a Republikánus Párt vezetői, ugyanakkor pénzzel segítették a kampányát.
„Szivárványhullám”
Delaware állam szenátusában mandátumot szerzett az első transzgender képviselő. A demokrata színekben induló Sarah McBride a legmagasabb rangú választott tisztségviselő lesz az Egyesült Államokban, aki ehhez a kisebbséghez tartozik.
I just had the privilege of voting for myself in the general election.
— Sarah McBride (@SarahEMcBride) November 3, 2020
To anyone who worries that their truth and their dreams are mutually exclusive, know that change is possible. Know that your voice matters. Know that you can do this, too. pic.twitter.com/2B4ZMpPony
Egyébként az idei választásokon valóságos „szivárvány hullám” söpört végig Amerikán. A Victory Fund összesítése szerint több mint ezer olyan jelölt indult, aki nyíltan vállalja az LGBTQ kisebbséghez való tartozását – többen, mint korábban bármikor. Közülük 188-an nyerték el a megcélzott pozíciót, köztük a magyar származású Becca Balint, az első nő, akit megválasztottak egy többségi frakció elnökének a vermonti szenátusban. Ugyancsak ő volt az első nyíltan meleg politikus, aki – ideiglenesen bár – a szenátus elnöki székébe került. Becca Balint apja, Bálint Péter a II. világháború után vándorolt ki az Egyesült Államokba.
New Yorkban Ritchie Torres és Mondaire Jones lesz a kongresszus első nyíltan meleg és színesbőrű tagja. „Tinédzserként nem is mertem volna álmodni arról, hogy a magamfajta indulhat egy kongresszusi helyért, nemhogy meg is válasszák. Szegény és fekete melegként felnőni egyet jelent azzal, hogy semmit sem vársz a jövőtől” – írta Twitter-oldalán Jones hozzátéve, hogy „élete szóló lehetőséget kapott”.
Az Egyesült Államok 51 tagállama közül Mississippi az egyetlen, ahol nem is indult reális esélyekkel rendelkező meleg jelölt.
Halott a listán
A szeptember végi romániai önkormányzati választások után a világsajtót bejárta a hír, miszerint az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek otthont adó Deveselu községben kétharmados többséggel újraválasztották a kampány idején – koronavírus-fertőzés miatt – elhalálozott szociáldemokrata polgármestert. Nos, nagyobb házaknál is előfordul az ilyesmi.
Az Észak-Dakota állambeli David Andahl üzletember a Republikánus Párt színeiben indult képviselői mandátumért, amikor elkapta az új koronavírus okozta COVID-19 betegséget, és a választás előtti hetekben, 55 éves korában elhunyt. Ennek ellenére a három élő ellenjelöltje nem tudta legyőzni november 3-án. Az eset kapcsán a Time megjegyzi, hogy a posztumusz választási győzelem éppenséggel nem példátlan az Egyesült Államokbeli választások történetében. 2000 óta legalább hat halott politikus szerzett mandátumot, bár Andahl az első, aki a COVID-19 miatt nem tudja letenni a hivatali esküjét.