Az országban egyedülálló módon Hargita megyében csatlakozott a legtöbb önkormányzat ahhoz az online platformhoz, amely segítségével otthonról is pillanatok alatt kifizethetők a helyi adók, illetékek és büntetések. Egy kis vizsgálódás után viszont kiderült, hiába a nagy szám, a gyakorlatban alig néhány településen működik a ghiseul.ro. Utánajártunk, hogy miért. 

Az országban egyedülálló módon Hargita megyében csatlakozott a legtöbb önkormányzat ahhoz az online platformhoz, amely segítségével otthonról is pillanatok alatt kifizethetők a helyi adók, illetékek és büntetések. A ghiseul.ro egyik nagy hozadéka, hogy március óta nem kell személyesen a polgármesteri hivatalhoz fordulni a felület használatához szükséges regisztrációs adatokért.

A kormányzati portálon nagyobb romániai település lakói eddig is kifizethették a helyi adókat és bírságokat, előbb azonban kérvényezniük kellett a polgármesteri hivataltól a belépési adatokat. Ezt csak személyesen lehetett megtenni, és időigényes is volt. Most azonban az adófizető a személyi számának (CNP) és a bankkártyája számának megadásával pillanatok alatt megkapja a felhasználói nevet és a jelszót e-mailen a ghiseul.ro portáltól. Miután regisztrált az oldalra, megnézheti, hogy mekkora összeget kell kifizetnie, és néhány perc alatt át is utalhatja a pénzt - mindezt teljesen ingyenesen.

Míg más megyékben alig néhány önkormányzat csatlakozott az e-ügyintézésnek (elektronikus ügyintézés) ehhez az egyszerű és gyors formájához, Hargita megyében 32 település sietett az adófizetők segítségére - egyelőre viszont csak „papíron”. A gond ugyanis az, hogy néhány önkormányzatot leszámítva, mindez csak az akarat szintjén maradt meg: a 32 polgármesteri hivatalból mindössze 4 tette lehetővé, hogy lakói otthonról fizethessék ki a helyi adót, illetéket és büntetést, 3 település pedig csak részben teszi ezt lehetővé. Mint kiderült, mindez azért van, mert a legtöbb polgármesteri hivatal nem töltötte még fel az adatokat a ghiseul.ro-ra. Itt nézheti meg azoknak a Hargita megyei önkormányzatoknak a listáját, amelyek csatlakoztak a projekthez. 

Teszteltünk

Szúrópróbaszerűen ellenőriztük, hogy a ghiseul.ro-n feltüntetett adatok mennyire fedik a valóságot. Tárcsázva a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt, örömmel tudatták: anélkül, hogy bemennénk a hivatalhoz, pillanatok alatt eleget tehetünk az internet segítségével állampolgári kötelességeinknek.

Borszéken már más a helyzet: a városháza pénzügyi osztályán úgy tájékoztattak, hogy csak a bírságokat lehet online kifizetni. Ezeket is csak akkor, ha azelőtt betelefonálunk a hivatalhoz, és megérdeklődjük a pénztárosnőtől, pontosan mennyit kell fizetnünk. Később viszont kiderült, hogy a kifizetést valójában a 24banking.ro-n lehet megejteni. Arra a kérdésre, hogy mikor töltik fel az adatokat a ghiseul.ro-ra, és mi az akadálya a feltöltésnek, a következő választ kaptuk: "Át kell írni a programokat, és ki tudja, erre mikor kerül sor".

Hargita megye jobban áll, mint Háromszék

Ha a ghiseul.ro-hoz csatlakozott, és annak lehetőségeit teljesen kihasználó önkormányzatok számát nézzük, Hargita megye sokkal jobban áll, mint például Háromszék. Kovászna megyében mindössze 2 önkormányzat, a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi csatlakozott, ebből pedig csak a megyeközpontban lehet igénybe venni a ghiseul.ro teljes körű szolgáltatását, Kézdivásárhely még nem aktív. Jelenleg Sepsiszentgyörgyön 264 felhasználója van az oldalnak.

Hargita megyében Gyergyószentmiklóson (58 felhasználó), Csíkszeredában (99 felhasználó), Székelyudvarhelyen (339 felhasználó) és Zetelakán (1 felhasználó) lehet teljesen online helyi adót, illetéket és büntetést fizetni az oldal segítségével, Karcfalván (2 felhasználó), Gyergyóújfaluban (1 felhasználó) és Maroshévízen (19 felhasználó) csak részben lehet a szolgáltatásokat igénybe venni, azaz csak akkor, ha az adófizető ezelőtt megérdeklődi a hivataltól, mennyit kell pontosan fizetnie, milyen adóról van szó stb. A több önkormányzat a megyében még nem aktiválta a rendszert. A HotNews interaktív térképén megnézheti, a magyarok által is lakott településeken mi a helyzet.

Romániában körülbelül 3200 önkormányzatnak kellett volna becsatlakoznia évekkel ezelőtt a ghiseul.ro rendszerbe. A Hotnews szerint ehhez képest mindössze 236 polgármesteri hivatal tett eleget ennek, vagy indította el ennek folyamatát, és ebből csupán 83 önkormányzatnál lehet ténylegesen interneten keresztül, tehát akár külföldről is adót fizetni. Ahhoz képest, hogy közel tízmillió romániai rendelkezik bankkártyával, az előbbi szám igen csekély. A polgármesteri hivatalok csatlakozását egy 2010-es kormányrendelet írja elő, de mivel nem szab ki büntetéseket az előírás be nem tartása miatt, sokan mulasztottak.

A Hotnews arra is rávilágít, hogy az olyan nagyvárosok, mint Konstanca, Kolozsvár, Brassó, Arad, Szeben, már korábban kiépítettek egy online adófizetési rendszert, ezért nem csatlakoztak a ghiseul.ro-hoz, bár megjelennek a városok felsorolásánál.

Hargita megye befektetőbarát szeretne lenni

Mivel kíváncsiak voltunk, Románia többi megyéjéhez képes Hargita megye milyen meggondolásból jár elől, ami a ghiseul.ro-hoz csatlakozott, vagy csatlakozni kívánó önkormányzatok számát illeti, megkerestük a Hargita megyei tanács alelnökét. Barti Tihamér érdeklődésünkre elmondta, az e-ügyintézés kiépítése a megye egyik prioritása, és bár van, min még dolgozni, szeretnék minél előbb jelentősen lecsökkenteni a bürokráciát és így befektetőbaráttá tenni Székelyföld ezen részét.

A tanács 3 pályázatot is megnyert az e-kormányzási projekt keretében, amelyhez 45 Hargita megyei önkormányzat csatlakozott a 67-ből. A projekt egyik pillére az online adófizetés kiépítése, amelynek nagyon fontos részét képezi, hogy ennek fontosságát tudatosítsák a lakosságban. "Hiába építünk ki működő rendszereket, ha azokat nem használják" - jegyezte meg Barti Tihamér.

"Egy egyszerű példával tudnám illusztrálni, miért szükségszerű például az e-ügyintézés. Ha egy székelyföldi fiatal jelenleg Angliában dolgozik, és van itthon egy háza, egy telke, ami után adót kell fizetnie, nem mindegy, hogy ennek gond nélkül eleget tud-e tenni külföldről, vagy sem. Meg kell őriznünk, életben kell tartanunk ezt a szálat, amely az ott dolgozót összeköti szülőföldjével, hiszen előfordulhat, elegendő tőke összegyűjtésével itthon szeretne jövőt építeni" - magyarázta. Hozzátette, a projektbe be kívánják csatlakoztatni a többi települést is, a cél: igazán vállalkozóbaráttá tenni a térséget, hiszen a gyors, online ügyintézéssel a befektetők sokkal szívesebben használnák fel itt a tőkéjüket.

Ami eddig sok órába telt, most pár perc

Az e-kormányzási projekt másik fontos pillére a mezőgazdasági nyilvántartási rendszerek digitalizálása, átláthatósága. Azzal, hogy ezeket az adatbázisokat rendbe tették, most már öt perc alatt kiállítható például a földalapú támogatások igényléséhez szükséges igazolás. "Gondoljunk csak bele, míg ezelőtt az önkormányzatok egy nap alatt maximum 3-5 igazolást tudtak kiállítani, mivel a nyilvántartások nem voltak egységesek és már-más formában tárolták őket, most pár klikk és nyomtatható is" - mondta a megyei tanács alelnöke.

Hozzátette, a rendszer még nem teljes minden önkormányzatnál, mert vannak olyan állami intézmények, amelyekkel az együttműködés nem zökkenőmentes. "Itt konkrétan a Hargita megyei pénzügyre gondolok, velük még nem kerültünk olyan szintre, hogy az adatbázisokat össze tudjuk fésülni. Országos szinten léteznek együttműködési protokollumot például a katarszteri hivatallal, az mezőgazdasági kifizetési ügynökséggel, a pénzügyminisztériummal, viszont ezek megyei szintekre lebontva még nem teljesek" - mutatott rá az egyik problémára Barti Tihamér.

A projekt része az a terv, hogy egységesítsék a kérések rendszerét is, hogy egyetlen formanyomtatvánnyal lehessen például építkezési engedélyt, urbanisztikai bizonylatot igényelni - online.

Kovászna megyében a Digitális Székelyföldre gyúrnak

Háromszéken a Digitális Székelyföld koncepciójával szeretnék nemcsak az adófizetőket segíteni, hanem a térség vállalkozóit is felkarolni. A koncepció négy pillérre épül. Hogy melyek ezek, a Maszol érdeklődésére Bihari Béla, a székelyföldi informatikai cégeket és intézményeket tömörítő IT Plus Klaszter elnöke adott választ. A projektet a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen kezdeményezték.

Az elképzelés szerint oktatási és mentorprogramokat-, start-up és innovációs programokat indítanak, és szorgalmazzák az úgynevezett e-rendszerek bevezetését. Mindezek támogatására Sepsiszentgyörgyön megalapítják a Design Bank nevű intézményt, amely inkubációs, tudás alapú központként is működne - magyarázta az egyik kezdeményező, Bihari Béla.

Így épül a Digitális Székelyföld

Az IT Plus Klaszter elnöke szerint a Digitális Székelyföld koncepciót Csala Dénes hálózatkutató Hol élnek a székelyek a világban című tanulmánya indította el, amelyre alapozva feltérképezik, hogy a nagyvilágban hol élnek székely szakemberek, és mivel foglalkoznak. Az ő szakmai tudásukat és kapcsolatrendszerüket kihasználva a világpiacon lehetne felfuttatni székelyföldi innovatív és start-up vállalkozások termékeit vagy szolgáltatásait.

Bihari Béla rámutatott, hogy az elmúlt időszakban több konferencián, találkozón is azt tapasztalták, ha összegyűlt 50 Székelyföldről elszármazott informatikai szakember, és megkérdezték tőlük, hogy hányan lennének hajlandóak hazaköltözni, mindössze 2-en 3-an jelentkeztek, de ha azt kérdezték, hogy hányan lennének hajlandóak szakmailag vagy kapcsolatrendszerükkel támogatni helybéli kezdeményezéseket, mindannyian jelentkeztek.

Magasan fizető munkahelyek létesülnének

Az IT Plus Klaszter elnöke elmondta, a székelyföldi vállalkozók csak úgy tudnak kilépni abból az állapotból, hogy olcsón dolgoznak, ha világpiacon is értékesíthető termékekben, szolgáltatásokban gondolkodnak. Azokat helyben lehetne piacra vezetni és tesztelni, de jó áron értékesíthetőek világpiacon is, így magasan fizető munkahelyek létesülhetnek a térségben. 

Bihari Béla rámutatott, az úgynevezett Internet of Things (IoT) eszközök fejlesztése jelentheti a jövőt, így olyan kutatási projektekre és start uppokra lenne szükség, amelyek olyan hálózatba kapcsolt, okosított tárgyak és megoldások fejlesztésével foglalkoznak, amelyek képesek valós időben egymással kommunikálni, adatokat értelmezni, majd segítenek a döntéshozatalban. Bihari Béla szerint egy brassói cég már jelezte, hogy világpiacra tudná vinni a helyben fejlesztett IoT eszközöket.

Kivezetnék a papíralapú ügyintézést

A Digitális Székelyföld koncepció keretében szorgalmazzák, hogy a térségben szűnjön meg a papíralapú ügyintézés, és észtországi mintára hozzanak létre e-kapu vagy e-ügyintézés rendszereket, amelyek révén cégalapítástól a számla és adóbefizetésig minden területen felszámolnák a hivatali bürokráciát és interneten tennék elérhetővé az ügyintézést. Bihari Béla szerint a székelyföldi önkormányzatok partnerként kellene olyan projekteket kezdeményezniük, amelyek az érintett intézményeket és a lakosságot is az e-ügyintézésre ösztönözné.

A koncepció első konkrét megvalósítása a Design Bank nevű intézmény, amelyet önkormányzati támogatással hamarosan a Sepsiszentgyörgy központjában lévő volt Román Nemzeti Bank (BNR) épületének két szintjén rendeznek be.