Román termékként jegyezhetik be a kürtőskalácsot
Román termékként jegyezheti be az Európai Unió az egyik legismertebb magyar édességet. A Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület ugyanis évek óta nem tud dűlőre jutni a magyar hatóságokkal az engedélyezés ügyében – írja a Magyar Nemzet.
A szaktestület már jó ideje szeretné megszerezni az Európai Unió hagyományos kiváló termék védjegyét, miután Szlovákia 2006-ban a náluk trdelník néven ismert, a kürtőskalácshoz hasonló édességét már levédette. A magyar dokumentációban élesen elkülönítették a két terméket, a szaktestület kutatásai ugyanis kimutatták, hogy a trdelnik a kürtőskalács kétszáz évvel ezelőtti, karamellizált cukormáz nélküli változatához áll közel.
Ha megkapnák az uniós védjegyet, akkor a kürtőskalácsot magyar termékként tartanák számon az EU-ban, azok a sütők pedig, akik betartják a minőségi előírásokat, ingyen használhatnák a tanúsító logót a csomagolásaikon. A silány termékeket pedig nem lehetne többé kürtőskalácsként forgalmazni.
Nemzeti támogatás nélkül azonban lehetetlen az uniós bejegyzés. A szaktárca a szaktestület szerint komoly akadályokat gördített az ügymenet elé. A szervezet a Magyar Nemzettel közölte: az első buktatókkal azután szembesültek, hogy olyan tervezetet készítettek, amely komoly minőségi követelményekhez kötné a bejegyzést. Ugyanakkor erről nem tudtak megegyezni a tárca képviselőjével, folyamatos elutasításba ütköztek.
Nem említik a székely eredetet. A kürtöskalács csütörtökön kerülhet be a hungarikum minősítés előszobájának számító Magyar Értéktárba. A javaslat vélhetően elnyeri majd a grémium tetszését, az összeállított anyagból ugyanakkor a szakma más képviselői szerint épp a termék történetének lényeges elemei hiányoznak. A különleges technikával készülő édesség ugyanis ezer szállal kötődik a Székelyföldhöz, a beadványban még sincs nyoma ennek. Sebestyén Csaba, a Hungarikumbizottság egyik erdélyi tagja ezért a bizottsághoz és a földművelésügyi miniszterhez is levelet intézett, amelyben kérte, hogy ha már felvesznek egy-egy terméket, szolgáltatást vagy szellemi teljesítményt az értéktárba, akkor a leírásból ne hagyják ki a határon túli vonatkozásokat.
A minisztérium több próbálkozás és fellebbezés ellenére is elutasította a szaktestület kérelmét, a szervezet a döntést bíróságon támadta meg. A történtek fényében a székelyföldi sütők fölvetették, hogy ha folytatódik ez a huzavona, kénytelenek lesznek engedni a romániai nyomásnak, a bukaresti mezőgazdasági tárca ugyanis szintén lépne az ügyben. Így előfordulhat, hogy a hagyományos magyar édességet végül romániai termékként regisztrálják majd az EU-ban.