Évi 1,5 százalékos adót vet ki a kormány 2014-től kezdődően egy sor ipari, energetikai és távközlési létesítményre. Erről a hét elején állapodott meg Victor Ponta miniszterelnök az országnak készenléti hitelkeretet biztosító Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

A különadóról szóló sürgősségi rendelet tervezetét csütörtökön ismertette a Ziarul Financiar gazdasági lap. E szerint az adó összege az építmény értékének 1,5 százaléka, amelyből esettől függően levonhatnak bizonyos összegeket.

A tervezet rendelkezései szerint az érintett építmények között vannak a víz-, hő- és nukleáris erőművek, kifutópályák, rakodóterek, ülepítők, halastavak, medencék. Adót kell fizetni majd a vasúti és közúti infrastruktúra elemei után – a dokumentum szerint ide tartoznak a járdák, útszegélyek, forgalmi jelzések –,  de az energiaszolgáltatók vezetékei után is.

Az érintett építmények tulajdonosai adókedvezményt is kérhetnek, ehhez az adott ingatlan feljavítási vagy átépítési költségeit bizonyító dokumentumokat kell csatolni. Több olyan vállalkozás is akad azonban, amelyek esetében az adó alá eső építkezés nem a cég, hanem az állam tulajdona – írja a gazdasági lap. Ilyen például a Transelectrica  vagy a Transgaz esete. A dokumentum ugyanakkor nem tér ki arra sem, hogy pontosan milyen „járdákat, útszegélyeket, forgalmi jelzéseket” adóznak meg.

A villanyenergia-hálózatot kezelő Transelectrica esetében több mint 25 ezer villanypózna van az állam köztulajdonában. A vállalkozás állítása szerint amennyiben a kormányrendeletet elfogadják mindössze 604 póznára kell adót fizessen. Az érintett nagyvállalatok kötött van a Petrom is, amely valamivel több mint kilencezer szondával és 240 kitermelőteleppel rendelkezik. A GDF SUEZ Energynek 16 ezer, az E.ON-nak 18 ezer kilométernyi gázvezetéke van.

Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter korábbi becslése szerint a kormányrendelet elfogadását követően az államnak évente legkevesebb 500 millió lejjel nőnek a bevételei. Romániában a költségvetési bevételek az idén elmaradtak a kormány várakozásaitól, ezért a jövő évi - a GDP 2,2 százalékára tervezett - államháztartási hiánycél teljesítése érdekében a kormány több intézkedést helyezett kilátásba, egyebek mellett a sajtó által „oszlopadónak” nevezett új adónem bevezetését.