Miért csak araszol lefelé az üzemanyag ára a hazai kutaknál, miközben a kőolajé zuhan?
12-13 százalékkal kerül kevesebbe a tankolás a romániai kutaknál, mint az év elején. Önmagában ez pozitívum, a kőolaj világpiaci ára azonban ennél sokkal látványosabban csökkent az elmúlt időszakban.
Az év eleje óta hozzávetőleg felére zuhant a nyersolaj világpiaci ára, az üzemanyagok árcsökkenése azonban ennél jóval kisebb mértékű volt. Kedden, a Hajnal negyedben található MOL kútnál a 95-ös benzin 4,55, a gázolaj literje pedig 4,75 lejbe került, s pont ugyanannyit kellett fizetni az üzemanyagért az alig 200 méterre levő Eruoilnál is. Január legelején a benzin országos átlagára 5,20 lej, a motorináé 5,45 körül volt. Ez azt jelenti, hogy azóta a benzin 12,5, míg a gázolaj 13 százalékkal lett olcsóbb.
Az, hogy a hazai üzemanyagárak sokkal érzékenyebben reagálnak nyersolaj árának növekedésére, mint a csökkenésére, nem újkeletű jelenség. Ugyanakkor annak, hogy a végtermék ára lényegesen kevésbé mobilis, mint a nyersanyagé, objektív okai is vannak. A Versenytanács (gazdasági versenyhivatal) legfrissebb elemzése szerint a benzin kiskereskedelmi árának 51 százalékát teszik ki az adók, a gázolaj esetében pedig az arány 55 százalék. A mostani árak esetén tehát abból a pénzből, amit egy liter benzinért fizetünk, 2,32 lej az államkasszába vándorol.
Ideális esetben ha a forgalmazó változatlan nyereségkulccsal dolgozik, akkor a nyersanyag árának 50 százalékos csökkenése a végtermék árának 22-24 százalékos változását kellene maga után vonnia. Ez szinte duplája a valós árcsökkenésnek. A tetemes különbség egyik magyarázata az lehet, hogy az üzemanyag, melyet ma vásárolunk meg, nem a mai áron értékesített kőolajból készült. Ennél is lényegesebb szempont, hogy a kőolajipari társaságok is a profit maximalizálására törekednek, ennek pedig egyszerű módja, ha a drágulásokat áthárítják a vásárlókra, alacsonyabb költségek esetén azonban nem arányosan csökkentik az árakat.
Fizetéseket csökkentettek
A járvány miatt bevezetett korlátozások hatására az üzemanyagok iránti kereslet tetemes mértékben visszaesett. A legnagyobb hazai üzemanyag-forgalmazó, az OMV Petrom 20 százalékkal csökkentette a töltőállomások személyzetének a bérét, s valószínű, hogy hasonló intézkedést a többi piaci szereplő is foganatosított. Kutak bezárására, elbocsátásokra azonban nem került sor, a bércsökkentés pedig messze nem fedezte az eladások visszaesése által generált veszteséget.
Az üzemanyag-forgalmazók általában alacsony profitrátával dolgoznak, a Versenytanács ugyanazon tanulmánya szerint ez nem haladja meg az 5 százalékot, vagyis a 4,55 lejes literenkénti benzinárból maximum 2,275 bani a vállalat nyeresége.
Csökkenő árbevétel mellett a nyereség szinten tartásának egyik módja a profitráta növelése, vagyis ha a cég növeli a profit arányát az árstruktúrán belül, nem 2,275 banit fölöz le, hanem annál többet. A nyersolaj árának zuhanása kiváló lehetőség erre, hiszen így az üzemanyag is olcsóbb lesz valamennyivel, s a kőolajipari cég is jól jár, igaz, a fogyasztók kárára.
Március 20-án a globális kőolajkereskedelem egyik meghatározójának számító Brent nyersolaj hordójáért 25,57 dollárt fizettek, ami csekély emelkedést jelent a több mint másfél évtized óta legalacsonyabb szinthez, a múlt heti 24,53 dolláros mélyponthoz képest. Az elmúlt évtized első felében a kőolaj ára járt 110 dollár felett is. A jelenlegi nyomott ár oka a világjárványnak betudható keresletcsökkenés, valamint a legfontosabb piaci szereplők közti gazdasági harc, ami miatt nem fogják vissza a termelést, túlkínálatot teremtve.