Nincsenek könnyű helyzetben azok, akiknek be kell nyújtaniuk az egységes adóbevallást a meghosszabbított határidőig, július 31-ig. Idéntől az adóhatóság úgy döntött, hogy csak online adható le az adóív, ezzel jelentős tanácsadást és időt spórolt meg magának az ANAF. Debreczeni János könyvviteli szakértővel annak jártuk utána, hogy kiknek és mire figyelve kell kitölteniük az egységes adónyilatkozatot.

Az egységes adóívet azoknak a magánszemélyeknek kell benyújtaniuk, akik fizetésen kívüli jövedelemre tesznek szert. Idetartoznak a többi között:

• a szerzői jogdíjasok
• a gazdasági tevékenység végzésére engedélyezett természetes személyek, vagy ismertebb nevűkön a PFÁ-sok
• a szabad foglalkozásúak (PFI): ügyvédek, könyvelők, orvosok stb.
• azok, akik lakásukat, földjüket bérbe adják, vagy turisztikai célra adnak ki szobát
• akik osztalékot kapnak a részvényeik után.

Az egységes adónyilatkozatot az anaf.ro oldalon nyújthatjuk be, az Egységes adónyilatkozat benyújtása (depune declarația unică) ablakra kattintva. A rendszerbe saját online fiókunkkal léphetünk be. Saját online fiókot az adóazonosító számunk ismeretében hozhatunk létre. Tavaly az ANAF minden adófizetőnek kiküldte postai úton ezt az azonosítót, aki nem kapta meg, az a hatóság kirendeltségeinél kikérheti.

Az adóív kitöltése két részből áll: a folyó évre vonatkozó tervezésből és az elmúlt évre vonatkozó megvalósításból. Akiknek már tavaly volt fizetésen kívüli jövedelmük, azok idén lejelentik, hogy mi és hogyan valósult meg abból, amit a tavalyi évre előrevetítettek, vagy terveztek (regularizare), ugyanakkor az idei évre szintén meg kell saccolniuk, hogy milyen jövedelemmel számolnak 2019-re. Akiknek tavaly nem volt bérükön kívüli bevételük, azokra a megvalósítás rész nem vonatkozik. 

A jövedelemadón (a bruttó jövedelem 10 százaléka) kívül társadalombiztosítást is kell fizetniük az érintetteknek, de nem minden esetben. A társadalombiztosítás a nyugdíjbiztosítást és az egészségügyi biztosítást foglalja magába. Nyugdíj-hozzájárulást csak a PFA/PFI-seknek és a szerzői jogdíjasoknak kell fizetniük, ám csak abban az esetben, ha éves jövedelmük meghaladja a bruttó minimálbér tizenkétszeresét. Egészségügyi hozzájárulást minden olyan kategóriának fizetnie kell, akinek le kell tennie az egységes adóívet, ám csak abban az esetben, ha az éves bevétel meghaladja a bruttó minimálbér tizenkétszeresét. Az alábbiakban erre minden kategóriánál visszatérünk, mert vannak kivételek és eltérések.

1. Akiknek bérbeadásból van jövedelmük

Akik kiadják bérbe a lakásukat, azoknak ezt a bérbeadástól számított 30 napon belül jelenteniük kell az adóhatóságnál. Ezt az egységes adónyilatkozattal tehetik meg. Debreczeni János könyvviteli szakértő elmondta, az egységes adóívnél csupán a tervezés részt kell kitölteniük. "A bérbeadásnál mindegy, hogy mekkora a bérbeadásból származó jövedelem, az egységes adóívet mindenképp be kell nyújtanom, mert minimum a jövedelemadót fizetnem kell" - hívta fel a figyelmet az adószakértő.

A bérbeadásból származó jövedelemre átalányadót (forfetar) számítanak, tehát a bevételem 40 százaléka adómentes, adót, illetéket a fennmaradó 60 százalék után kell fizetnem. "Azért adómentes a bérbeadásból származó jövedelem egy része, mert figyelembe veszik, hogy a tulajdonos állja az ingatlanadót, ő fedezi az ingatlan karbantartási költségeit" - magyarázta Debreczeni.

Debreczeni János elmondta, abban az esetben, ha a tulajdonos könyvvitelt vezet, eltekinthet az átalányadótól. Ha valaki turisztikai céllal maximum öt szobát ad ki bérbe, az még igénybe veheti a normatív adózást (forfetar), öt szobán felül viszont már könyvvitelt, nyilvántartást kell vezetnie - figyelmeztetett.

A bérbeadásból származó jövedelem után nem kell nyugdíj-hozzájárulást fizetnem, csak egészségbiztosítást, de ezt is csak abban az esetben, ha a havi bér lejben kapott összege nem haladja meg a havi minimálbért, tehát a 2080 lejt. Ha meghaladja, akkor a havi hozzájárulás a minimálbér 10 százaléka. Az idei évre megvalósított jövedelem esetében ez az összeg havi 208 lej, a tavalyi évben szerzett összegek után pedig havi 190 lej (2019. január elsejétől 1900 lejről 2080 lejre nőtt a minimálbér). A hozzájárulás összege mindig fix, függetlenül attól, hogy mekkora a bérbeadásból számozó, minimálbérösszeget meghaladó bevétel.

2. Akik szerzői jogdíjasok

Mint már említettük, a szerzői jogdíjasoknak nyugdíj- és egészségbiztosítást is kell fizetniük a 10 százalékos jövedelemadón kívül. De nem minden esetben. Első körben tudni kell, hogy a személyi jövedelemadót a munkáltatónak kötelessége a szerzői jogdíjasok esetében visszatartani, tehát annak a szerzői jogdíjasnak, akinek nem kell társadalombiztosítást fizetnie, annak nem is kell egységes adóívet letennie, hiszen a munkaadója havonta visszatartja és utalja a jövedelemadót helyette. De nézzük meg, kik nem mentesülnek a társadalombiztosítás alól.

Egészségügyi hozzájárulást azoknak a szerzői jogdíjasoknak kell fizetniük, akiknek évi jövedelme meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Figyelem: a minimálbér tizenkétszerese tavaly 22 800 lejt jelentett, idén már 24 960 lej. Ha valaki a szerzői jogdíjon kívül például osztalékból, bérbeadásból is szerez jövedelmet, annak ezeket a bevételeket is figyelembe kell vennie, tehát össze kell adnia, és együtt kell hozzámérnie a minimálbér tizenkétszereséhez. Ha az együttes összeg nagyobb a minimálbér tizenkétszeresénél, egységes adóívvel ezt jelentenie kell az adóhatóságnál.

A nyugdíj-hozzájárulásnál még bonyolultabb a helyzet. Nyugdíj-hozzájárulást abban az esetben kell fizetnem, ha nem vagyok munkakönyves alkalmazott és nyugdíjas. Akik sem nem alkalmazottak, sem nem nyugdíjasok, és a szerzői jogdíjból származó éves jövedelmük meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, azoknak kötelező nyugdíj-hozzájárulás. Ha nem éri el a határt, mentesülnek a nyugdíjbiztosítás alól. Ha valaki úgy gondolja, hogy mégis szeretne nyugdíjat magának, és fizetné az illetéket, megteheti, ebben az esetben az egységes adóívet kell letennie, ahol feltünteti, hogy igen, jövedelmem nem éri el a minimálösszeget, ám szeretnék nyugdíj-hozzájárulást fizetni - mutatott rá Debreczeni János könyvviteli szakértő.

Kevés nyugdíjat kapnak

A minimális havi nyugdíj-hozzájárulás a havi minimálbér 25 százaléka. A múlt évben szerzett bevételek után ez havi 475 lej, az idei évre pedig havi 520 lej. Debreczeni János figyelmeztetett, ha valaki bérbe adja a lakását, és például szerzői jogdíjas, tehát olyan jövedelme is van, amely után nem kell fizetni a nyugdíj-hozzájárulást, akkor az összegek nem adódnak össze, csak a egészségbiztosításnál. Ha ellenben valaki PFÁ-s/PFI-s és szerzői jogdíja is van, a nyugdíj-hozzájárulásnál összeadódnak e két forrás bevételei.

Nagyon fontos tudni, hogy a befizetett minimális nyugdíj-hozzájárulás nem teszi lehetővé, hogy nyugdíjas koromban megkapjam az 1 nyugdíjpontot - hívta fel a figyelmet az adószakértő. Az 1 nyugdíjponthoz - amely jelenleg 1100 lej - a bruttó átlagbérnek (amely januárban 4837 lej volt, szemben a minimálbérrel, amely 2080 lej) megfelelő hozzájárulást kell befizetnem. Akik csak a minimálbér után adóznak, azok a fél nyugdíjpontot sem fogják megkapni nyugdíjas korukban - mutatott rá az adószakértő. Ezért lehetőségük van az egységes adóívvel arra, hogy a kötelező minimálisnál nagyobb összeget fizessenek be nyugdíj-hozzájárulásként.

Mi van, ha több szerzői jogdíjas szerződésem van?

Mint már említettük, a szerzői jogdíjasoknál a munkáltatónak kötelessége visszatartania és lejelentenie a tíz százalékos jövedelemadót. Ha több szerzői jogdíjas szerződésem van, ám egyik után sem kapom meg a minimálbér tizenkétszeresét, de összeadva a több szerződésből származó jövedelmet, már igen, akkor le kell tennem az egységes adónyilatkozatot, mert köteles vagyok társadalombiztosítást fizetni.

3. Akik PFÁ-sok/PFI-sek

A PFÁ-sok/PFI-sek minden olyan költséget leírhatnak az adóalapjukból, amely a tevékenységükhöz kapcsolódik. Fontos, hogy ez utóbbit igazolni is kell, tehát dokumentumokkal alá kell támasztani - figyelmeztetett Debreczeni. Ha például a három szobás lakásunk egyik szobáját megjelöljük székhelyünkként, a közköltség egyharmadát el tudjuk számolni az egyéni vállalkozásunk jövedelméből. Azonnali költségnek számítanak a 2500 lej alatti eszközök is. Autóvásárlás esetén az amortizációs költséget szintén leírhatom. Ha alkalmazottakat veszek fel, azok bérköltsége szintén csökkenti az adózás alá eső alapomat.

Fontos tudni, hogy ennél a kategóriánál a kötelező minimális nyugdíjbiztosítás is leírható, az egészségbiztosítás összege már nem. A könyvviteli szakértő elmondta, ha a PFÁ-sok/PFI-sek éves nettó jövedelme meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, kötelezően be kell fizetniük az egészség- és nyugdíjbiztosítást, függetlenül attól, hogy van-e vagy sincs munkakönyves állásuk. Ez a megszorítás csak ennél a kategóriánál létezik. Ha a PFÁ-sok/PFI-sek nettó évi jövedelme nem haladja meg a bruttó minimálbér tizenkétszeresét, nem kell társadalombiztosítást fizetniük, ám az egységes adóbevallást így is le kell tenniük.

Az ANAF hét évig ellenőrizheti, hogy milyen költségeket írtam le, és felülírhatják az adó-megállapításomat. Ha olyan költséget találnak, amely például nincs összefüggésben a tevékenységemmel, akkor ezt beemelik az adóalapba, és késedelmi kamattal együtt ki kell fizetnem az adókülönbséget. Ezért nem éri meg nem megalapozott költségeket leírni - mondta Debreczeni. Figyelmeztetett, hogy egészen július 31-ig bármikor letehetek korrekciót, ha indokoltnak találom, ám július 31. után az adóbevallásom végleges formát kap, és kötelezettségemmé válik. Ha a határidőn túl történik korrekció, arra már késedelmi kamatot számolhatnak - figyelmeztetett az adószakértő.

4. Aki osztalékot kap

Aki részvényei után osztalékot kap, abban az esetben kell egészségbiztosítást fizetnie (a nyugdíj-hozzájárulás alól mentesül), ha éves bevétele meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Ha például valaki külföldön szerez részvényei után osztalékot, és a külföldi államnak befizette az utána járó jövedelemadót ( minimum 5 százalékos kvótát), akkor csak abban az esetben kell Romániában egészségbiztosítást fizetnie, ha az osztalék értéke meghaladja az említett határértéket.