A következő két év cselekvési prioritásait meghatározó stratégiai dokumentumot készül elfogadni szombati kongresszusán az RMDSZ. Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök, kongresszusi biztos a Maszolnak elmondta: a politikai rendezvénynek azért is a helyszíne Zilah, hogy ezáltal a méltánytalanul mellőzött Szilágyság „felkerüljön a térképre”. A kongresszus  Wesselénytől kölcsönzött jelszava – "Nem hátrálunk meg!" – pedig ezúttal nem a szervezetről, hanem a közösségről szól.

Korábban Csíkszeredában, majd Kolozsváron tartotta kongresszusát az RMDSZ. Most miért esett a választás Zilahra?

Egy ideje az a gyakorlat, hogy a három régióból váltakozva választjuk ki a kongresszus helyszínét. Korábban Székelyföldön, majd Közép-Erdélyben volt a helyszín, most Partium következett. És azért Zilah, mert a Szilágyságban nem volt még soha kongresszus, és már régóta szerettünk volna ott egy nagy horderejű eseményt tartani. A legnyomósabb ok az, hogy a helyszínválasztásnak önmagában is üzenete van, hiszen a Szilágyság keveset van az erdélyi politikai, közéleti porond közepében. Úgy gondoltuk, hogy újra feltesszük a térképre, hiszen egy nagyon erős magyar közösség él ott, nagyon jó példákat találunk a közösségszervezésre, a közösségépítésre. Emellett a szilágyságiak a választásokon is nagyon jól szerepeltek, és ezt soha nem mellveregetve vagy kérkedve tették. Azért vittük Zilahra a kongresszust, mert megérdemlik.   

A kongresszus jelmondatát Wesselényi Miklóstól kölcsönözték: Nem hátrálunk meg! Mi az aktualitása ennek az üzenetnek?

Amikor a helyszínt kiválasztottuk, a figyelmet a Wesselényi-kultuszra akartuk irányítani. Wesselényi Miklós kiemelkedő alakja volt a reformkornak, de jóval kevesebbet beszélnek róla, mint a kortársairól. Egy nagyon progresszív, kemény kiállású politikus, illetve közösségszervező intézményalapító. A „Nem hátrálunk meg!” tőle származik, és ez egy nagyon erős, illetve nagyon aktuális jelmondat. Az elmúlt években akadt időszak, amikor az RMDSZ kongresszusának volt szlogenje, jelmondata. Legutóbb ez az Újratervezés volt, ami kimondottan a szervezetre vonatkozott, a „Nem hátrálunk meg!” elsősorban a közösségről szól. Azért is fontos ez, mert most nemcsak arról kell beszélnünk, hogy szervezeti szinten mit kellene cselekednünk, hogyan fog kinézni az elkövetkező év, hanem arról is, hogyan szeretnénk az elkövetkező két évet közösségként, politikailag kitalálni. Fontos szerintem folyamatosan hangoztatni, hogy nem szabad visszalépni. Ez kell hogy jellemezze mindazt, amit az elkövetkező időszakban az RMDSZ cselekedni fog.

A kongresszust megelőző napon, pénteken több településen szakmai tanácskozást és fórumot szerveznek, civil témákban, de vezető RMDSZ politikusok részvételével. Mi a célja ezeknek a rendezvényeknek?

Erősíteni szeretnénk az intézményes párbeszédet közösségünkkel, meg akarjuk találni a módját annak, hogy behozzuk a szervezetbe a közösségek – beleértve a szakmai közösségeket – elképzeléseit. Több típusú rendezvény lesz csütörtökön és pénteken a kongresszust megelőzően.

A csütörtök esti számomra egy nagyon kedves, és az RMDSZ számára nagyon fontos esemény: hagyományt szeretnénk azzal teremteni, hogy díjazzuk, elismerjük azoknak a munkáját, akik a mindennapokban is a közösségért tesznek a saját szakmai munkájuk mellett. Ez lesz a Wesselényi-gála, ahol szilágysági társadalomépítőket, közösségszervezőket, 60-70 magyar ember munkáját díjazzuk. Ők azok, akik évek óta különböző rendezvényeket szerveznek a diákszínjátszó-körtől a kortárs alkotók találkozójáig. Néha megfeledkezünk róluk, de ezt a mulasztást most pótoljuk. Nem titkolt szándékunk, hogy ezt minden megyében megszervezzük, de most ez egy konkrét eseményhez köthető.

Pénteken inkább a szakmai megbeszélésekre, tanácskozásokra fektetjük a hangsúlyt. Reggel Krasznán a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ szervezi közösen az fiatalok önkormányzati találkozóját. Itt elsősorban az újításokról, innovációról, újabb önkormányzati projektekről lesz szó. Kémeren vállalkozói, Szilágyperecsenben gazdafórumot tartunk. A vállalkozókkal való találkozón arról lesz szó, hogy milyen újítások vannak a marketingtől a finanszírozási lehetőségekig, hogyan tud megerősödni egy kisvállalkozás. A gazdákkal való tanácskozáson elsősorban a finanszírozási, pályázási és értékesítési lehetőségek kerülnek terítékre, sikersztorikat mutatunk be.

Van egy másik kiemelt esemény is, amely mindig nagyon nagy érdeklődésre tart számot Szilágy megyében. Ez a Zilahon tartott pedagógus-találkozó, ahol az elkövetkező néhány év kihívásairól fogunk beszélni, illetve arról, hogy mi az, ami meghatározza az RMDSZ cselekvését és politikáját. Az elmúlt időszakban az intézményépítésen volt a hangsúly, de nagyon változnak a demográfiai és intézményi viszonyok: iskolákat szüntetnek meg, vagy éppen új iskolák létesülnek, összevonnak osztályokat, megváltoznak osztályok profiljai. Éppen ezért egy ilyen változó helyzetben ki kell mondanunk, hogy az RMDSZ oktatáspolitikájának a központjában a gyerek áll, nem feltétlenül az intézmény.

A fontosabb politikusok, hazai, külföldi döntéshozók közül kik jelezték biztosra a részvételüket?

Magyarországról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelezte részvételét, aki a magyar kormányt és természetesen a KDNP-t képviseli az RMDSZ-kongresszuson. A Fidesztől Gulyás Gergely alelnök, a Magyar Szocialista Párttól Molnár Gyula elnök jön el, az LMP is küld vezető politikust. A román pártok mindig az utolsó pillanatban szoktak visszajelezni, de mint minden RMDSZ-kongresszuson, most sem lesz másként: elég magas szintű politikai képviseletre számítunk.

A program tervezetében szerepel egy „stratégiai dokumentum” bemutatása is. Mit tartalmaz ez a dokumentum?

A kongresszusokon a küldöttek általában három típusú dokumentumot fogadnak el: az egyik az alapszabályzat-módosítás, a másik az RMDSZ programjának az aktualizálása, javítása, a harmadik a különböző kongresszusi határozatok. Most mi beékeltünk egy új „műfajt”. Ez a dokumentum nem is program és nem is kongresszusi határozat, hanem a kettő között található. Azért nevezzük stratégiai dokumentumnak, mert az elkövetkező két évre, a 2017-2019-es időszakra, a következő kongresszusig határozza meg az RMDSZ cselekvési prioritásait. Természetesen arról is szól, hogyan állunk most, hogyan áll és mit akar az erdélyi magyarság, illetve megerősíti azt, hogy az RMDSZ-nek mi a feladata és ki a szerepe 2017-ben. A dokumentum négy fontos területet érint. Az egyik a partnerség a saját közösségünkkel, ezen a területen nemcsak elveket, hanem konkrét feladatokat határoz meg. Például részletesen lebontjuk, hogy mit is gondolunk a társadalmi párbeszéd alatt, és azt hogyan akarjuk felépíteni az elkövetkezőkben. Ebben a részben kitérünk a románokkal való partnerségre, az európai és az amerikai partnerségre is. Ezen kívül a dokumentumba foglaltunk három szakpolitikai irányt: az egyik az oktatásra, a másik az anyanyelv-használatra, a harmadik a fiatal vállalkozók támogatására vonatkozik. Azt gondolom, hogy 2017-től jóval hangsúlyosabban kell nemcsak a fiatal vállalkozókkal, hanem azokkal a fiatalokkal foglalkozni, akik akarnak valamit cselekedni, dolgozni, értéket, munkahelyet teremteni. Itt nekünk lemaradásaink vannak, és azt gondolom, hogy az elkövetkező időszakban hathatós munkát tudunk végezni ezen a területen.

Mit emelne ki a tervezett alapszabályzat-módosítások közül?

A módosításokkal átláthatóbb lesz az alapszabályzatunk. Fontosnak tartom, hogy bevittük a szórvány képviseletnek a megerősítését, azaz parlamenti befutóhelyet biztosítunk a szórvány képviselőjének. Emellett nekem régóta vesszőparipám és szívügyem a női képviselet megerősítése, az úgynevezett női kvóta bevezetése. Ennek alapvetően az a célja, hogy két-három év múlva az RMDSZ ne legyen olyan helyzetben, hogy kevés legyen a nő. Szerintem nem elég a választások előtt összelasszózni a nőket a jelöltlistára, ezt organikusan kell előkészíteni. Egyre több nő akar politikai szerepet vállalni, beleszólni a döntésekbe, illetve szakmailag is hozzá akar tenni közösségépítő munkához. Nagyon fontos első lépés, hogy a szervezetben kezdjük el ennek bátorítását. Azt kérjük, hogy a helyi szervezeteknek a választott testületeiben minden harmadik személy nő legyen, illetve az országos és megyei testületekben bevezetjük a 15 százalékos képviseleti elvet a női szervezet képviselőinek. Ez még nem az ideális állapot, de egy nagyon jó kezdésnek tekintem.

Az utóbbi évek RMDSZ-rendezvényekre egyre jellemzőbb, hogy „show”-elemeket visznek be a szervezők. Ez mennyire lesz jellemző Zilahon?

Az utóbbi időkben, ha a terem engedte, arra próbáltunk vigyázni, hogy ne a klasszikus felállásban – színpadon az elnökség, lelátón a közönség – zajlódjék a kongresszus. Zilahon a sportcsarnokban szervezzük a rendezvényt, teljesen átszerveztük a termet. Az egyik fő show-elem éppen Szilágyság lesz. Szeretnénk kicsit jobban megmutatni a térséget, a szilágysági szokásokat, „sztorikat”, így lesznek például videók olyan szilágysági jelenségekről, amikről nagyon kevesen tudnak. Azt hiszem, hogy nemcsak egy tartalmas, de egy jó hangulatú, emlékezetes kongresszus lesz.  

Szintén jellemző, hogy általában nincsenek viták a kongresszuson, a döntések kvázi konszenzussal születnek. Ezt jó vagy rossz dolognak tartja?

Részben jónak, részben rossznak. Jónak azért, mert van egyetértés az irányt illetően. De azért az egyetértést sok esetben hosszas egyeztetések előzik meg. Így történt ez a kongresszusi stratégiai dokumentummal is, volt róla egy belső szakmai vitánk. Magam is jobban szeretnék több véleményütköztetést akár a kongresszuson, akár az SZKT ülésein.

Korábban nyilatkozta, hogy elképzelhető egy váltás az ügyvezető elnökségen a kongresszus után. Erről tud-e már részleteket mondani?

A kongresszus szervezése alatt is már láttam olyan problémákat, amelyeket az elkövetkező időszakban orvosolni kell. Nem is biztos, hogy strukturális átszervezés lesz, viszont egy horizontális átszervezés mindenképpen, mert vannak olyan projektek, ügyek, amelyekkel kevesebbet foglalkozunk. Az ügyvezető elnökség nagyon sok esetben egy szolgáltató, rendezvényszervező egysége volt az RMDSZ-nek, ezt a feladatot teljes mértékben és nagyon jól ellátta. Azt hiszem, hogy meg kell erősíteni a tartalmi tervezés részét az ügyvezető elnökségnek, a döntéselőkészítést. Ez pedig azt jelenti, hogy egyrészt az ügyvezető elnökségen dogozó embereknek meg kell szokniuk, hogy döntéseket hoznak, bizonyos politikai kérdésekben is leírják a véleményeiket, illetve opciókat, javaslatokat tesznek, tanácsokat adnak. Nagyon fontos, hogy a különböző döntéshozó testületek munkáját hogyan tudja az ügyvezető elnökség segíteni. Tempót kell diktálnia, opciókat kell adnia akár az önkormányzati, akár a parlamenti képviselőknek. Amin az elmúlt két hónapban már sikerült változtatni, az a kommunikációnak az egységesítése és megerősítése. Ezt egy következő szintre kell emelni. Az látszik, hogy többet kommunikáltunk, és egy kicsit másképp próbáltunk a dolgok mögé is menni, és megmagyarázni bizonyos döntéseket. Tehát kongresszus után húzunk egy vonalat, és megnézzük, hogy az elmúlt négy hónapban mi működött, abból mit tartunk meg, és mi az, amit változtatunk.