Mit gondol arról, hogy az eddigi romániai művelődési miniszterektől eltérően nincs sok köze a kultúrához? Honnan szerezte „legendás” vagyonát? Miért vádolták összeférhetetlenséggel és tud-e jól románul? Biró Rozália válaszolt az Erdélyi Riport kérdéseire.

Nem kímélte a sajtó az RMDSZ miniszterelnök-helyettes és kulturálisminiszter-jelöltjét, Biró Rozáliát. Sok mindent írtak az elmúlt napokban Nagyvárad volt alpolgármesteréről. Például azt, hogy az eddigi romániai kulturális miniszterektől eltérően nincs sok köze a kultúrához. Téma volt a vagyona, egy állítólagos összeférhetetlenségi ügye és egy kínos rádiós interjú, amelyben a román biped szó értelmét álltólag nem ismerve azt nyilatkozta, hogy Nagyváradon nincsenek kétlábú gyerekek.

Az Erdélyi Riportnak a hét végén adott interjúban sorra reagált a személye elleni kifogásokra. Kulturális miniszterré jelöléséről azt mondta: szerinte a tárcának sokkal inkább egy jó menedzserre van szüksége, aki a szűk anyagi lehetőségek között hatékonyan tudja a tárca tevékenységét irányítani, mint kulturális szaktekintélyre, íróra, költőre, színészre, képzőművészre.

Vagyonával kapcsolatban felidézte: 1990 májusától 2000-ig saját vállalkozásai voltak, 1997-ben pedig igen komoly összegért adta el azt a kábeltévét, amelynek 45 ezer előfizetője volt. Kijelentette: szerinte aki be tudja bizonyítani azt, hogy családja költségvetésével hatékonyan tud gazdálkodni, annak nagyobb esélye van arra, hogy a közpénzekkel is felelősségteljesen és sikeresen gazdálkodjon.

Korábban az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálódott amiatt, hogy Biró 2006-ban, Nagyvárad alpolgármestereként és a Partium Alapítvány alapító tagjaként engedélyezte a Léda-házként ismert ingatlan bérlését az alapítvány számára. A politikus erről elmondta: az alapítvány azzal a céllal vette volna bérbe az épületet, hogy emlékházat hozzon létre benne. Ez végül nem történt meg, mert az ingatlan olyan állapotban volt, hogy életveszélyes volt a használata.

Az ANI három vádat is megfogalmazott ellene: az egyik volt az érdek-összeférhetetlenség, a másik a károkozás, mert az alapítvány végül nem vette át az épületet. A harmadik az volt, hogy nem lett volna joga önkormányzati vezetőként bérbe adni állami tulajdonban lévő ingatlant. Biró elmondta: ezt a két utóbbi vádat idén márciusban ejtették, mert egyik sem állt meg a lábán. A legfelsőbb bíróság pedig július 8-án az érdek-összeférhetetlenségi vádat is alaptalannak mondta ki, mert amikor a szerződést aláírta 2006-ban, a büntető törvénykönyv ezt nem minősítette bűncselekménynek.

A rádióinterjúról kijelentette: a műsorvezető a kétlábú (biped) elnevezést használta a kéregető gyerekekre, és ő abban az interjúban rátért arra, hogy nem nevezné kétlábúaknak a kéregetőket. „Ez a rész a műsorban már nem hangzott el, ám a telefonos interjú nincs felvéve, úgyhogy ezt nem tudom bizonyítani” – jelentette ki. A román nyelvtudásáról pedig leszögezte: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági szakát végezte román nyelven, kilencesnél nagyobb médiával.

Biró azt mondta: türelmetlenül várja, hogy nekifoghasson dolgozni az kormánytisztségeiben. „Szeretem a kihívásokat. Szeretek döntéseket hozni, és ezeknek vállalom is a következményeit” – jelentette ki. A teljes interjú itt olvasható.