Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Nagy Zsoltot a postaperben
Hatalommal való visszaélésért négy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen pénteken a román legfelső bíróság Nagy Zsolt egykori távközlési minisztert az úgynevezett postaperben.
Az ügyben szintén vádlottként szereplő Tudor Chiuariu volt igazságügyi minisztert, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusát, a szenátus jogi bizottság elnökét 3 év és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Mindkét volt minisztert több évre a közügyektől is eltiltotta a bíróság.
Nagy Zsoltot és Tudor Chiuariut azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy - a reális érték törekére felértékelt - bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. Az ügyészség szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak.
A másodfokon eljáró öttagú bírói tanács a volt kormánytagok esetében súlyosbította az első fokon hozott ítéletet. 2012 novemberében a legfelső bíróság háromtagú bírói tanácsa három és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Nagy Zsoltot, Chiuariut pedig felmentette. A posta első fokon hat évre ítélt volt vezérigazgatójának büntetését négy évre, a korábban öt évre ítélt fejlesztési igazgató büntetését pedig három és fél évre mérsékelte a másodfokon eljáró bíróság.
Nagy Zsoltot december elején egy másik perben bűnszövetkezetben való részvételért ötéves letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon a stratégiai privatizációkkal kapcsolatos perben. A volt politikus csak akkor kerülheti el börtönt, ha ebben az ügyben jogerősen felmentik a vádak alól.
A politikától meggyanúsítása után visszavonult Nagy Zsolt a per során azzal védekezett, hogy a szóban forgó telek nem képezte az állam közvagyonát, s mivel a magáncég egyik részvényese is maga a posta volt, szerinte nem keletkezhetett kár sem. A vitatott kormányhatározatot kezdeményező Nagy Zsolt is és az annak legalitását láttamozó Tudor Chiuariu is azt hangsúlyozta, hogy a határozat nem emelkedett volna jogerőre, ha azt nem fogadta volna el a kormány egésze, így szerintük az a teljes kabinet közös felelőssége.