Két szakaszban nő majd 2014-ben a jelenlegi bruttó 800 lejes minimálbér: január elsejétől 850, július elsejétől pedig 900 lejre – jelentette be hétfő este Victor Ponta. A kormányfő ugyanakkor egy sor kellemetlen hírrel is szolgált a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti delegációval folytatott tárgyalások után, így például nő az üzemanyagok ára.

A jó hírek 

– a bruttó minimálbér 2014. január elsejétől 850 lejre, július elsejétől 900 lejre növekedik;

– a nyugdíjak 2014. január elsejétől egységesen 3,75 százalékkal emelkednek;

– a közalkalmazotti bérek nem emelkednek egyformán jövőre: a kezdő pedagógusok és a rezidens orvosok fizetése az átlagnál nagyobb arányban növekedik

– 2014. július elsejétől öt százalékponttal csökken a társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS), ám csak akkor, ha a keletkezett hiányt sikerül más bevételekből fedezni;

– 2 milliárd lejt fektetnek be jövőre a helyi infrakstruktúra fejlesztésére és további 500 millió lejt a külföldi finanszírozású infrastruktúrafejlesztések társfinanszírozására.

A rossz hírek

– az infláció arányával (3,75 százalékkal) emelkedik a jövedéki adó;

– az üzemanyag jövedéki adója egységesesen 7 eurócenttel emelkedik; 

– különadót vetnek ki a jogi személyek birtokában lévő különleges létesítményekre (például raktárépületek).

Részletek

Kormányzati források szerint a kezdő tanárok és a rezidens orvosok  3-4 százalékos fizetésemelésre számíthatnak, a többi közalkalmazott bérét „a költségvetési lehetőségek” függvényében emelik majd.

Rossz hír viszont, hogy január elsejétől az inflációt követően emelik a jövedéki adót, ellentétben a korábbi gyakorlattal, amely a folyó év október 1-i árfolyam szerint állapította meg azok értékét. A számolási módszer megváltoztatása azért hátrányos a lakosság számára, mert 2013. október 1-én a lej/euró árfolyam 1,6 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyinál.

Elsősorban a gépkocsivezetőket, de áttételesen a teljes lakosságot érinti az a döntés is, amely szerint egységesen 7 eurócentes adót vezetnek be az üzemanyag literenkénti árába. A költségvetésbe ily módon befolyt összegből egy különleges, infrastrukturálisfejlesztésekre szánt alapot hoznak létre. Emellett a kormányfő közlése szerint 25 százalékkal növelik a természeti kincsek kitermelése után az államot megillető járulékot is a földgáz és kőolaj kivételével.

Miért történik mindez?

Románia 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol a jövő évben, és szintén 2,2 százalékos gazdasági növekedést remél. Victor Ponta miniszterelnök közlése szerint ezekre az adatokra rábólintott az IMF is. 

Az országnak az idén 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt kell teljesítenie, miután a mostani tárgyalások során 0,2 százalékkal növelték a korábban meghatározott 2,3 százalékos deficitcélt. A gazdaság az idén várhatóan 2,2 százalékkal nő, a kormány ugyanekkora bővülésre számít a jövő évben is. A Ponta-kabinet ezekhez a paraméterekhez igazítja a jövő évi kültésgvetést, amelynek tervezetét jövő héten véglegesítik.

 A kormány július végén állapodott meg a nemzetközi hitelezőkkel egy 4 milliárd eurós hitelkeretben, amit fele-fele arányban biztosít az IMF és az Európai Bizottság. Románia ezt a pénzt csak akkor használja fel, ha válsághelyzet miatt szüksége lesz rá.