Döntő házként elutasította kedden a képviselőház az államfőnek azt a kérését, hogy a parlament tárgyalja újra a Trianon-törvényt, így Klaus Johannisnak ki kell hirdetnie a jogszabályt.

A Trianon-törvény újratárgyalása mellett csak az RMDSZ-frakció szavazott, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tartózkodtak. A jogszabály sorsát a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) összesen 175 szavazata döntötte el.

Az államfő kérésének szavazásra bocsátása előtt az RMDSZ kérte a vita elhalasztását arra hivatkozva, hogy az erről szóló szakbizottsági jelentést szabályzatellenesen fogadta el a testület. Ezt a javaslatot a PNL és az USR képviselői támogatták, ám a plénum elutasította.

Márton Árpád RMDSZ-es képviselő felszólalásában arra hivatkozott, hogy a frakcióvezetők bizottsága szabálytalanul hívta össze az államfő kérését megvitatni hivatott kulturális szakbizottságot. A politikus figyelmeztetett, hogy ilyen körülmények között a törvény támadható lesz az alkotmánybíróságon. Érveivel egyetértettek a PNL és az USR képviselői is.

A nacionalista kirohanásairól ismert Marius Paşcan, a PMP politikusa felszólalásában emlékeztetett, hogy a Trianon-törvényt már júniusban elfogadta a parlament, de az államfő „megmagyarázhatatlan okokból” megtámadta az alkotmánybíróságon, majd miután nem járt sikerrel, visszaküldte a jogszabályt a honatyáknak. „Felülírhatják Románia érdekeit az RMDSZ politikusaival kötött háttéralkuk?” – tette fel a kérdést.

"Éket vernek a román és a magyar közösség közé"

Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője felszólalásában elmondta: jelenleg a román pártok nem érdekeltek az ország fejlődését szolgáló törvények elfogadásában, hanem inkább politikai célokra használják a parlamentet, és ezt példázza a Trianon-törvény elfogadása is. Rámutatott arra is, hogy ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé.

„Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést” – idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ közleménye. Benedek hozzátette: Erdély elcsatolásával Románia nem csak területileg gazdagodott, hanem az itt élő magyar közösséggel is, kultúrájával és hagyományával.

Mint ismert, a parlament már másodszor fogadta el ugyanebben a formában a Trianon-tövényt. Először májusban tett így, akkor Klaus Iohannis elnök előbb az alkotmánybírósághoz fordult, de júliusban a testület elutasította a keresetét. Ezt követően az elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek, a szenátus másodszor szeptember végén szavazta meg. Az elnök most várhatóan kénytelen lesz kihirdetni a jogszabályt.

Felülvizsgálati kérelmében Klaus Iohannis azt kifogásolta, hogy a több szakértő és civil szervezet által bírált törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, ezért a jogalkotási folyamat újrakezdésére, történészek, kutatók, a civil szféra bevonására kérte fel a parlamentet. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.