FRISSÍTVE - A luxusnyugdíjak 85 százalékos megadóztatásáról döntött a parlament
FRISSÍTVE: A speciális törvények révén bevezetett luxusnyugdíjak progresszív adózásának bevezetéséről fogadott el törvénytervezetet szerdán a parlament.
A jogszabály 85 százalékos adót vet ki a – nem járulékbefizetés alapján meghatározott – különnyugdíjak havi 7000 lejt meghaladó részére. A havi 2000 lejnél nagyobb nyugdíjak 2000 lej feletti (7000 lejig terjedő) részét 10 százalékkal adóztatják meg.
A parlamenti pártok azt követően egyeztek meg a luxusnyugdíjak megadóztatásáról, hogy a bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, törvényhozók és diplomaták különnyugdíjának eltörléséről rendelkező, januárban elfogadott törvénytervezet elbukta az alkotmányossági kontrollt. A mostani jogszabály már a katonák, rendőrök és titkosszolgálati ügynökök szolgálati járandóságára is kiterjed.
A szenátus által korábban megszavazott tervezetet szerdán csaknem egyhangúlag (307 szavazattal egy ellenében) fogadta el a képviselőház.
Az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3 878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes, 840 volt diplomata átlagosan 5 538 lejes, 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4 547 lejes, 1 440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7 800 lejes és 1 800 bírósági jegyző átlagosan 4 439 lejes különnyugdíjat.
Az aktív szolgálattól visszavonult több mint 178 ezer katona, belügyi alkalmazott közül mintegy 40 ezren kapnak 6 000 lejt meghaladó juttatást. Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyugdíjakra. Az 5,1 millió nyugdíjas havi járandóságának átlaga az első negyedévben havi 1 423 lej volt.
Az RMDSZ megszavazta
A képviselőház döntő kamaraként szavazta meg az adóztatást. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője az adótörvénykönyv ez irányú módosításának parlamenti vitáján elmondta: az RMDSZ-nek számos módosító javaslata és törvénykezdeményezése volt az elmúlt időszakban a speciális nyugdíjak eltörléséről vagy megadóztatásáról, azonban ezeket a román pártok elutasították már a szakbizottságokban.
„A ma elfogadott módosítás minden speciális nyugdíjban részesülő kategória megadóztatását célozza” – hangsúlyozta Csoma Botond. A képviselő emlékeztetett a 2020 januárjában elfogadott jogszabályra, amely csak bizonyos kategóriák esetében szüntette meg a speciális nyugdíjakat, azonban a jelentős tételek továbbra is ott maradtak.
„Az RMDSZ akkor is azt mondta, hogy minden speciális nyugdíjat el kell törölni, amennyiben ezt nem lehet, akkor 90 százalékos adót kell bevezetni, azonban akkor egyik parlamenti párt sem támogatta a szövetség javaslatait” – taglalta.
Ismét központi témává vált
Az átlagos nyugdíjak többszörösére rugó luxusnyugdíjak ügye a helyhatósági és parlamenti választások közeledtével vált ismét központi témává: a pártok egymásra licitálva próbáltak politikai hasznot húzni abból, hogy az emberek többsége által méltánytalannak tartott extra juttatások eltörlését szorgalmazták, illetve egymást vádolták a kiváltságosok védelmével.
A tavaly ősszel ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) most azt követeli a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányától, hogy duplázza meg a családi pótlékot, és léptesse életbe a baloldali parlamenti többség által megszavazott nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében ősztől 40 százalékkal kellene emelkednie valamennyi – járulékbefizetésen alapuló – nyugdíjnak.
A PNL már a koronavírus-járvány előtt a bruttó hazai termék 3 százalékát meghaladó államháztartási hiányt örökölt a – sorozatos bér- és nyugdíjemelésekről határozó – PSD- kormánytól. A járvány idején a PNL pénzügyminisztere beismerte: teljesíthetetlen a törvény által előírt 40 százalékos nyugdíjemelés, Florin Cîțu a járandóságok 10 százalékos emelését valószínűsítette. Idén a kormány 6,7 százalékos államháztartási hiányra számít, de az Európai Bizottság 9,2 százalékos deficittel számol.
A törvény az államelnöki kihirdetést követően, a Hivatalos Közlönyben történő megjelenés után lép hatályba.