FRISSÍTVE: Megerősítette hétfőn Klaus Johannis, hogy a referendumot ír ki a május 26-ára, az európai parlamenti választások napjára. Az államfő bejelentette: kezdeményezni fogja a népszavazás témakörének bővítését, ezért újból konzultációt kezdeményez a parlamenttel.

Az államfő a hétfő koradélutáni sajtónyilatkozatában felszólította a kormányt, hogy ne hozzon az igazságügyet és a büntetőeljárást érintő sürgősségi rendeletet, amíg nem ismeretes az igazságszolgáltatás függetlenségéről tartott referendum eredménye.

Klaus Johannis szerint nyilvánvaló, hogy a szociáldemokrata párti (PSD) kormányzás csődött mondott. „Az ígért új regionális kórházak papíron sem léteznek, az autópályák tervei a fiókokban rekedtek, a gazdaság szenved, de a legsúlyosabb, hogy nem ért végett a PSD-nek az igazságszolgáltatás elleni ostroma” – fakadt ki az államfő.

A PSD-kormánnyal köztudomásúan rossz viszonyban lévő elnök a hírhedt 13-as számú kormányrendeletet nevezte az „igazságügy elleni első támadásnak”, amivel amnesztiát biztosított volna többek között néhány jogerősen is elítélt politikusnak. „A PSD továbbra is amnesztiát és felmentést akar a korrupjtainak, de ezt nem fogadhatom el!” – jelentette ki Johannis, azt is hozzátéve, hogy épp emiatt a civil szféra, valamint a bírák és az ügyészek képviselőivel is egyzetetett a népszavazás kérdéséről.

„A nagy probléma, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel akarja irányítani az országot és befolyásolni az igazságszolgáltatást. Átláthatalan módon hozott, a közvitát nélkülöző rendeleteket bocsát ki, de ez nem mehet így tovább. Meg kell teremteni a sürgősségi rendeletek elleni fellebbezés alkotmányos lehetőségét!” – fejtette ki.

Az államfő szerint világosabban kellene szabályozni, hogy milyen esetekben hozhat a kormány sürgősségi rendeletet, ugyanakkor több lehetőséget kellene biztosítani e jogszabályoknak az alkotmánybíróságon való megóvására. „Figyelmeztetem a kormányt, hogy addig ne hozzon az igazságügyet és a büntetőeljárást érintő sürgősségi rendeleteket, amíg nem ismeretes az igazságszolgáltatás függetlenségéről tartott referendum eredménye” – fejezte be Klaus Johannis.

Végezetül bejelentette: annak érdekében, hogy az európai parlamenti választások napjára tervezett referendum legyen "hatékonyabb és erősebb", kezdeményezni fogja témakörének bővítését, ezért újabb konzultációt indítványoz a parlamenttel, az előző egyeztetés ugyanis "csak a PSD által előidézett problémák egy részére terjedt ki".

Két éve érlelődik a referendum

Johannis 2017 februárjában kezdeményezett referendumot a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről, amikor több napon keresztül százezrek tüntettek országszerte a szociálliberális kormány ellen, amiért az sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán.

A rendeletet a tüntetők a korrupt politikusoknak szánt mentőövként értékelték. A közfelháborodás nyomására az akkor tisztségben lévő Grindeanu-kormány néhány napon belül visszavonta a rendeletet, ezért Johannis is meggondolta magát, hogy a népszavazást – amelyhez akkor megszerezte a parlament egyébként csak konzultatív jellegű hozzájárulását – a kormányoldallal folytatott politikai csatározása egy kiélezettebb pillanatában „vethesse be”.

A népszavazás amúgy csak véleménynyilvánító erejű lesz, közvetlen jogi hatása nincs.