Ideiglenesen életbe léphet a Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás, annak ellenére, hogy az Európai Parlament szerdán megszavazta: az Európai Unió Bíróságához fordul annak kivizsgálására, helyes eljárást alkalmazott-e az Európai Bizottság az egyezmény előkészítése során.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő szerint ez kifejezetten rossz hír, mert a döntéssel az EP gyakorlatilag feladta azt a tárgyalási pozíciót, amely lehetővé tette volna a gazdákat és az európai érdekeket védő záradékok érvényesítését.

A Maszol megkeresésére az RMDSZ EP-képviselője rámutatott: miközben a parlamentben érdemi munka zajlott annak érdekében, hogy védőintézkedések kerüljenek a megállapodás szövegébe, a szerdai szavazással ez a folyamat megakadt. „A parlament tárgyalási pozíciója elfogyott, dugába dőlt. Amíg a bíróság nem hoz döntést, nem tudunk tovább lépni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Mercosur lekerült volna a napirendről: az ideiglenes megállapodás alkalmazható, erről a Bizottság, és valószínűleg a Tanács hoz döntést” – hangsúlyozta.



Lemondott a parlament az erőpozícióról



Vincze Loránt szerint az Európai Parlament saját maga mondott le arról a lehetőségről, hogy érdemben befolyásolja a folyamatot, éppen akkor, amikor már az Európai Bizottság és az Európai Tanács is nyitott volt arra, hogy figyelembe vegye a parlament álláspontját.

„Világos volt: ha a parlamentet nem vonják be, fennáll a veszélye annak, hogy leszavazza az egyezményt. Ahelyett azonban, hogy folytattuk volna a nyomásgyakorlást és az erőpozícióból történő tárgyalást, erről lemondtunk” – fogalmazott.



Az Európai Bíróság vizsgálja az eljárást



Az előzmények kapcsán a képviselő elmondta: parlamenti képviselők egy csoportja kezdeményezte, hogy az EP indítson eljárást az Európai Bizottság ellen annak megállapítására, jogszerű volt-e az a gyakorlat, amelynek során az egyezményt „csomagokra bontották”.

Ennek értelmében egyes részek ideiglenesen alkalmazhatók, míg más elemek csak a teljes ratifikáció után lépnének hatályba. A kezdeményezés szűk, de elegendő többséget kapott.



Az Európai Unió Bírósága most azt vizsgálja, hogy a Bizottság megfelelően járt-e el. Amennyiben igen, a parlament ratifikálhatja a megállapodást. Ha viszont a bíróság hibát állapít meg, akkor az egész Mercosur-egyezményt nulláról kell újrakezdeni, az addigi rendelkezések pedig megsemmisülnek. Ugyanakkor a döntés megszületéséig az egyezmény ideiglenesen életbe léphet: már akkor alkalmazható, amikor a Bizottság megerősíti és az első dél-amerikai tagállam ratifikálja – erre a következő napokban sor kerülhet.

Elhalasztott védőintézkedések

Vincze Loránt szerint éppen ez a legnagyobb probléma. „A megállapodás valódi szövegén dolgoztunk, azon a részen, amely védőintézkedéseket tartalmazott volna a gazdák és az európai érdekek védelmében, különböző piaci torzulásokkal szemben” – mondta.

A tárgyalások szerinte jól haladtak: a parlament például azt javasolta, hogy már 5 százalékos piactorzulás esetén lehessen beavatkozni, szemben a Tanács által javasolt 10 százalékkal. Amennyiben a dél-amerikai termékek elárasztanák az európai piacot, a behozatalt le kellett volna állítani, és kártalanítani a gazdákat. Erre egymilliárd eurót sikerült elkülöníteni.

Emellett a közös agrárpolitika megerősítéséért is sikerrel léptek fel: az Európai Bizottságot azzal az érvvel győzték meg, hogy az európai gazdáknak kompenzációra van szükségük. Végül sikerült elérni, hogy az új közös agrárpolitikába ugyanannyi forrás kerüljön vissza, mint korábban.

„Nagyon rossz helyzetből indultunk tavaly nyáron, amikor a Bizottság nyilvánosságra hozta a terveit, de sikerült ezt korrigálni, kedvezményeket és könnyítéseket kiharcolni” – emlékeztetett.

Jogászokra bízták a politikai döntést

A szerdai döntéssel azonban – hangsúlyozta Vincze – a parlament elveszítette a befolyását. „Nem tudjuk, mikor kerül sor a ratifikációra, lehet, hogy két-három év múlva, mire a bírósági eljárás lezárul. Elsőfokú döntés, majd fellebbezés – van tapasztalatunk ilyen ügyekben” – mondta, utalva arra, hogy egy Szingapúrral kapcsolatos hasonló ügyben a bíróság korábban az Európai Bizottságnak adott igazat.

Szerinte most a parlament beleszólását halasztották el, a politikai döntést jogászokra bízták. „Ez nem jó hír. A Mercosur él és működik, de a védzáradékok nélkül. A bizonytalanságot növeltük, nem oldottunk meg semmit, miközben a kitettség nagyobb lett” – fogalmazott.

Az ideiglenes alkalmazás során nem működnek azok a védőmechanizmusok sem, amelyeket a parlament kiharcolt volna. Ezekhez végleges megállapodásra és a Tanács jóváhagyására lett volna szükség.

Politikai ellenállás és félrevezetett gazdák

Vincze Loránt szerint továbbra sincs meg a teljes politikai akarat a megállapodás végrehajtására. Franciaország változatlanul ellenzi a Mercosurt, Lengyelország is csatlakozott az ellenzőkhöz, mellettük Magyarország és Szlovákia is fenntartásokat fogalmaz meg. A szerdai szavazás ezt világosan jelezte.

A gazdák elégedetlenségét ugyanakkor részben félrevezetésnek tulajdonítja. „Nem árasztják el a dél-amerikai termékek Európát, mert a mennyiségek kvótákhoz kötöttek. Azon felül ismét érvénybe lépnek a védővámok. A szabadkereskedelmi megállapodások lényege éppen az, hogy ne legyen korlátlan termékbejutás” – hangsúlyozta. Az EU nyersanyagokat importál, míg hozzáadott értékű termékeket – például autókat és berendezéseket – exportál Dél-Amerikába.

Kapcsolódó

A Mercosur-megállapodás kulisszái: tényleg van félnivalójuk az uniós mezőgazdasági termelőknek?

Dél-Amerikából olcsó, de nem feltétlenül minőségi mezőgazdasági termékek és élelmiszerek érkezhetnek nagy mennyiségben a hazai piacra, amit a gazdák megszenvednek majd. Az EP az Európai Bírósághoz küldte a Mercosur-ügyet.  

szabadkereskedelmi egyezmény Mercosur mezőgazdaság vámmentesség vám gazdák

Románia kevésbé érintett

A romániai piacot a képviselő szerint nem érinti olyan mértékben a megállapodás, mint ahogyan azt sokan állítják. „Románia eddig sem használta ki az exportpotenciálját sem a mezőgazdaságban, sem az iparban. Nyersanyagot exportálunk, és készterméket hozunk vissza – például búzát adunk el, és lisztet importálunk” – mondta.

A hústermékek esetében is hasonló a helyzet: Románia sertéshúst importál, nem exportál. A dél-amerikai prémium termékek elsősorban a nagy vásárlóerejű piacokra jutnak el, nem olyan mennyiségben, hogy „elárasszák” az egész EU-t.

Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol Románia profitálhat a Mercosurból. Ilyen például az állattenyésztés: a Dél-Amerikából érkező szója vámmentessé válhat, ami akár 20–30 százalékkal is csökkentheti a szarvasmarha-tenyésztők takarmányköltségeit.

Elmaradó ellenőrzések

A parlament által javasolt védőmechanizmusok közé tartoztak volna a szigorúbb ellenőrzések is, hogy biztosítsák jó minőségű termékek érkezhet Európába. A    végtermékek laboratóriumi ellenőrzése intézményi kapacitás szempontjából kihívást jelent, de már a termelés helyszínén, például Brazíliában vagy Paraguayban is vizsgálták volna a körülményeket, ahol tenyésztik, levágják, csomagolják például a csirkét, sertést, szarvasmarhát.

Egy állandó bizottság felállítását is kezdeményezték volna a Mercosur alkalmazásának folyamatos ellenőrzésére tartalmilag, a termékek szintjén, a helyszínen, a szállítás során. „Most ezt a lehetőséget is elhalasztottuk, amíg a bíróság nem dönt” – zárta értékelését Vincze Loránt.