Dél-Amerikából olcsó, de nem feltétlenül minőségi mezőgazdasági termékek és élelmiszerek érkezhetnek nagy mennyiségben a hazai piacra, amit a gazdák megszenvednek majd, a kispénzű vásárlók azonban profitálhatnak belőle.

Heves indulatokat gerjeszt, főleg a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripar képviselőinek körében, a közelmúltban aláírt EU-Mercosur-megállapodás. A gazdák attól tartanak, hogy az uniós piacot elárasztják az olcsó dél-amerikai termékek, s egyértelmű, hogy a félelmeik nem alaptalanok.

A Mercosur a Dél-amerikai Közös Piac, melynek Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay a teljes jogú tagjai, Chile, Kolumbia, Peru, Ecuador, Guyana, Suriname és Panama pedig társult tagként vesz részt benne, míg Bolívia teljes jogú tagságának az elismerése folyamatban van. Venezuela szintén tagja a szervezetnek, azonban a tagságát felfüggesztették. A Paraguay fővárosában aláírt szabadkereskedelemi megállapodás értelmében a felek kölcsönösen megszüntetik a kereskedelmi vámokat, erre azonban nem azonnali hatállyal, hanem fokozatosan, egyes esetekben hosszú átmeneti időszakkal kerül sor.

Vitathatatlan, hogy a 25 éven át folyó tárgyalássorozat eredményeként megszületett megállapodás révén az uniós gazdasági szereplők egy 270 millió fős piachoz nyernek a korábbinál sokkal könnyebb hozzáférést. Árnyalja a képet, hogy a dél-amerikai piac 270 millió lakója vásárlóerő szempontjából messzemenően nem egyenértékű ugyanannyi uniós fogyasztóval.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió és a Mercosur négy teljes jogú tagállama közöti árukereskedelem értéke 2024-ben 111 milliárd euró volt. A mérleg az unió számára enyhén deficites volt, hiszen az export 55,2 milliárd eurót tett ki, míg az import 56 milliárdot.

A forgalom több mint 80 százaléka a dél-amerikai kontinens legnagyobb államával, Brazíliával bonyolódott. Az EU a Mercosur második legnagyobb külkereskedelmi partnere, 17 százalékos részesedéssel, miközben az unió számára a Mercosur a tizedik. 2014 és 2024 között a kereskedelmi forgalom 36 százalékkal nőtt, azonban az uniós kivitel csak 25 százalékkal gyarapodott, ellenben az import több mint 50 százalékkal.

A kivitel és a behozatal struktúrája nagyon eltérő: az európai államok elsősorban gépeket és készülékeket, vegyipari termékeket, gyógyszereket, valamint járműveket szállítanak Dél-Amerikába, ahonnan főleg mezőgazdasági termékek, ásványi termékek, cellulóz és papír érkezik.

A vámok leépítésével a hozzánk érkező mezőgazdasági termékek mennyisége számottevően nőni fog, márpedig a Mercosur tagállamokban a termelési költségek – betudhatóan a kisebb béreknek, a jóval enyhébb környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak – alacsonyabbak, mint Európában.

Alacsony ár, kétes minőség

„Elképzelhetőnek tartom, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás összességében előnyös lesz az uniós gazdaság számára, azonban a mezőgazdaságot, s kimondottan a kelet-európait, beleértve az erdélyi gazdatársadalmat, hátrányosan fogja érinteni. Nálunk az ágazat még a felzárkózás szakaszában van Nyugat-Európához képest, idehaza még csak most alakulnak ki az értékesítési láncok, kezd kiszámíthatóbbá válni a mezőgazdaság. Ezek a kedvező folyamatok a Mercosur megállapodás miatt le fognak lassulni, akár le is állhatnak” – nyilatkozta a Maszolnak Könczei Csaba, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

Véleménye szerint, bár az uniós intézmények rendelkeznek a Dél-Amerikából érkező importnak a mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásokat mérsékelni képes mechanizmusokkal, azokat teljes mértékben semlegesíteni nem lehet. Annak ellenére, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény az uniós mezőgazdasági termékek és élelmiszerek számára megnyitja a Mercosur piacát, ez az európai, s különösképp a romániai termelők számára pusztán egy elméleti lehetőség, aminek a gyakorlati vonzata elhanyagolható lesz.  

A háromszéki politikus felhívja a figyelmet, hogy a megállapodás nem csupán a gazdákat érinti közvetlenül, hanem a fogyasztókat is. A dél-amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nem csupán olcsóbbak, mint az európaiak, hanem jóval lazább élelmiszerbiztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Az ellenőrzésük nagy kihívást jelent majd az uniós tagállamok számára. Ez fokozottan érvényes Romániára, mivel nálunk a vásárlóerő kisebb, mint a kontinens nyugati felén, így az emberek hajlamosabbak, hogy az olcsóbb, de kétes minőségű terméket válasszák. A Mercosur tagállamaiban a gazdálkodók használhatnak az EU-ban betiltott növényvédő szereket, s engedélyezett a génmódosított növények termesztése.  

Ezeket az aggályokat osztják a hazai gazdaszervezetek is. Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke szerint az aláírók nincsenek tisztában a megállapodás következményeivel, s sérelmezi, hogy nem készült hatástanulmány a román mezőgazdaságra leselkedő kockázatokról. Az ágazati üzletember úgy látja, romániai gazdák tömegei mehetnek csődbe, ha a Dél-Amerikából érkező olcsó cukor, baromfi- és marhahús elárasztja a hazai piacot.  

A januárban aláírt szerződéssel az unió kötelezte magát, hogy kb. tíz év alatt megszünteti a Mercosur mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit terhelő vámok 77 százalékát. A vámmentesség nem vonatkozik a húsra, a cukorra, a rizsre és a mézre.

Kölcsönös előnyök?  

A szolgáltatások terén a kétoldalú kapcsolatokat egyértelműen az EU dominálja. Tavalyelőtt 29,2 milliárd euró volt a Mercosurba exportált szolgáltatásaink értéke, míg az importáltaké 13,4 milliárd. A Dél-amerikai Közös Piac tagállamaiban az Európai Unió a legnagyobb befektető, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat. 2023 végén az unióból érkező közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke mintegy 390 milliárd euró volt. Borítékolható, hogy a most aláírt megállapodás ösztönzően fog hatni a befektetésekre, azonban egyértelmű, hogy ennek nem a román gazdaság lesz a haszonélvezője, a hazai befektetők ugyanis még regionális összehasonlításban is eléggé súlytalannak számítanak.

Az unió az ipar, főleg az autóipar, a gépgyártás, a vegyipar és a gyógyszeripar, valamint az úgynevezett kritikus ásványok terén profitálhat a Mercosurral folytatott szabadkereskedelemből. Utóbbiakból a déli kontinens jelentős, alig kiaknázott tartalékokkal rendelkezik. Az ezekhez való hozzáférés nagyban csökkentheti az EU Kínával szembeni jelenlegi függőségét.  

„Mindkét fél számára vannak előnyök, az egyezmény pedig, elég kiegyensúlyozottan, tükrözi a két régió között a versenyképesség terén mutatkozó aszimmetriát” – idézi az economica.net Lucas Ferraz korábbi brazil külkereskedelmi államtitkárt. A Brazíliában működő Alkalmazott Gazdasági Kutatások Intézete által végzett számítások azt mutatják, hogy a megállapodás hatása erősen eltérő mértékben nyilvánul majd meg az érintetteknél. 2040-ig a Mercosur egészében 0,20 százalékkal fogja felfelé húzni a GDP-t, míg az Európai Unió esetében a várható növekedés mindössze 0,06 százalék. A legnagyobb haszonélvező Brazília lesz, ahol 0,46 százalékkal tornázza fel a bruttó hazai terméket.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: Elfogadhatatlan, hogy a Mercusor-megállapodásról nem volt koalíciós vita

Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a Mercusor-országok közötti kereskedelmi megállapodásról nem folyt egyeztetés a román kormánykoalíción belül.

mezőgazdaság megállapodás Európai Unió gazdák Kelemen Hunor kormánykoalíció