Peking olyan kínai finanszírozású projekteket igyekszik létrehozni, melyek illenek a saját koncepciójába, másrészt a befogadó ország infrastruktúrájához és annak fejlődéséhez is hozzájárulnak - fogalmazott a szakértő az Egy övezet, egy út kezdeményezés tizedik évfordulóját ünneplő fórum kapcsán. Salát Gergely szerint a program legnagyobb ellenzője az Egyesült Államok, miután Kína növekvő gazdaságával, nemzetközi térnyerésével kikezdte a kilencvenes évek óta fennálló hegemóniáját.

Teljes sikernek nevezte az Egy övezet, egy út kezdeményezés tizedik évfordulóját ünneplő fórumot Vang Ji kínai külügyminiszter az eseményzáró sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint a kezdeményezés mostanra egy nemzetközi együttműködési platform lett, amely a további, csatlakozni kívánó partnerek előtt is nyitva áll. Mint ismeretes a fórumon jelen volt a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor több kormányközi megállapodást írt alá az Egy övezet, egy út” program keretében. 

Tízéves kínai vízió

Salát Gergely Kína-szakértő, a budapesti Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint ez a kínai kezdeményezés tulajdonképpen egy vízió, amit Kína mintegy tíz évvel ezelőtt tárt a világ elé. „Nem valamiféle részletesen kidolgozott mestertervről, inkább egyfajta látomásról van szó tehát, ami megteremtené – a jogi, pénzügyi és egyéb infrastruktúrák kialakításával – a gyors átjárhatóságot az emberek, az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke számára Eurázsia, pontosabban Afroeurázsia tekintetében” – fogalmazott az Inforádiónak nyilatkozva az elemző. Hozzátette: Peking mindezt olyan projektek keretében igyekszik elérni, melyek illenek a saját koncepciójába, másrészt a befogadó ország infrastruktúrájához és annak fejlődéséhez is hozzájárulnak.

„A projektek jellemzően kínai finanszírozásúak, magyarán hitelt adnak a befejezésükhöz, kifutásuk pedig több évtized is lehet. Itt azonban nemcsak a villanyvezetékek, erőművek, autópályák és vasútvonalak megépítéséről, hanem a különféle vám- és jogi eljárások egyszerűsítéséről, egységesítéséről is szó van” – fogalmazott a vezető kutató. Elmondta: Magyarország jelenleg a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításával kapcsolódik a programhoz, hosszú távon viszont a magyar kormány terveiben szerepelnek más, kínaiak által finanszírozott projektek is.

Salát Gergely szerint az Egy övezet, egy út kezdeményezés legnagyobb ellenzője az Egyesült Államok, miután Kína növekvő gazdaságával és nemzetközi térnyerésével kikezdte a kilencvenes évek óta fennálló hegemóniáját. Megfogalmazása alapján a leghatékonyabb amerikai „ellenlépés” az lenne, ha valami hasonlót hirdetnének meg, csak nyilván amerikai finanszírozással. „Ez valójában meg is történt, viszont pénzt nem rendeltek hozzá, így sokan – elsősorban a fejlődő és feltörekvő, harmadik világbeli országok – Kínában látják az előrelépés lehetőségét” - hangsúlyozta a sinológus. Hozzátette: a világon már 151 ország írt alá olyan dokumentumot, amely azt jelzi, hogy az adott állam csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, azonban ezek a szerződések nem tartalmaznak konkrét kötelezettségeket, inkább szándéknyilatkozatoknak tekinthetők. Ilyen megállapodást írt alá Magyarország is.

Az elemző megjegyezte ugyanakkor, hogy sok más beruházáshoz hasonlóan ezekben a kínai kezdeményezésű projektekben is adódnak különböző problémák. Mint elhangzott, a legfőbb kritikusok szerint adósságcsapda az egész program, ugyanis a fejlődő országok olyan kínai hiteleket kapnának, amelyeket nem tudnak majd később visszafizetni, ezért Kína az érintett országokban ráteszi a kezét a kritikus infrastruktúrára. Az ellenzők úgy látják, bizonyos partnereknél adott esetben akár annyira eldurvulhat a helyzet a jövőben, hogy csak a kínai haderő bevetésével lehet majd fenntartani a közrendet, a közbiztonságot annak érdekében, hogy az adott projekt megvalósulhasson. Salát Gergely ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az adósságcsapda-diplomácia „egy amerikai propagandaszlogen”, amit még a Trump-kormányzat idején talált ki egy amerikai politikus, nem sokkal később pedig egyes nemzetközi médiahálózatok is átvették ezt az információtálalási formát.

Gondok is felmerültek

A szakértő az Inforádióban azt megerősítette, hogy felmerültek azért gondok a kínai projektekkel. „Vannak olyan országok, amelyeknek a vezetése nem elég éretten és átgondoltan megy bele egy-egy üzletbe ahhoz, hogy megfelelő feltételekkel vagy olyan projektekre vegyen fel hitelt, melyek aztán meg is térülnek. Ezek az országok ugyanúgy bajba fognak kerülni, mint annak idején Görögország. Igaz, utóbbit nem a kínaiak hitelezték eredetileg, hanem a német és egyéb más nyugati bankok, mégis csődbe került” – mondta Salat Gergely. Szerinte ilyen jellegű problémák – sokkal kisebb mértékben – a kínai hitelezéssel, projektekkel is előfordulnak. Rendszerszintű gondokról azonban nem lehet beszélni, csak néhány olyan eset ismert, amikor valóban kritikus infrastruktúra került hosszú távú bérleti szerződéssel a kínaiak működtetése alá, annak azonban „semmiféle nyoma nincsen, hogy ezeket katonai célokra használnák”.

Salát Gergely nyomatékosította: ezeket a gazdasági, kereskedelmi folyamatokat nem úgy kell elképzelni, hogy a kínaiak például vesznek valahol egy kikötőt és akkor ott kiköthetnek a kínai hadihajók vagy partra szállhatnak a kínai katonák, hanem az a kikötő bármilyen tulajdonban is van, továbbra is az adott ország törvényei szerint fog működni. Ez bármilyen más infrastruktúra esetében is így van. „Bármit építenek a kínaiak, attól az még közjogilag az adott országhoz fog tartozni. Nem csinálhatnak azt a kínaiak, amit csak akarnak” – fogalmazott a szakértő.