Magyarország újabb energetikai összeköttetéseket épít ki a szomszédos államokkal, ugyanis az elmúlt időszak is bizonyította, hogy minél több az ilyen összeköttetés, annál nagyobb biztonságban vannak az érintettek - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Athénban.

A tárcavezető a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetések erősítését célzó munkacsoport (CESEC) ülésén mindenekelőtt leszögezte, hogy az energiaellátás jövőjét illetően három fő cél van: hogy elektromos áramot nagy mennyiségben, olcsón és környezetbarát módon sikerüljön előállítani. Márpedig szavai szerint ezen három feltétel egyidejű teljesítése ma kizárólag a nukleáris energia révén lehetséges. Ezért - az MTI beszámolója szerint - reményét fejezte ki, hogy a közép- és délkelet-európai országok egyesített erővel fognak fellépni az atomenergiával szembeni mindenfajta hátrányos megkülönböztetés és ideológiai támadás ellen.

Ennek kapcsán pedig arra emlékeztetett, hogy a paksi bővítés nyomán hazánk nukleáris kapacitása a jelenlegi 2000 megawattról 4400 megawattra nő a következő évtized elejére.
Illetve aláhúzta, hogy mielőbb bővíteni kell a régiós energiahálózat kapacitását is, így profitálva egymás fejlesztéseiből. „Minél jobban össze vagyunk kötve, annál nagyobb biztonságban vagyunk, ezt az elmúlt időszak is jól mutatja" - fogalmazott. Szijjártó Péter az ennek érdekében tervezett, jelentős infrastruktúra-fejlesztési projekteket is érintette, amelyekről a kormány megállapodott egyes szomszédos országokkal. Kiemelte, hogy megduplázzák Magyarország és Szerbia között a 400 kilovoltos távvezeték kapacitását, illetve újabb nagyfeszültségű összeköttetés építése van készülőben Magyarország és Románia között.

A miniszter végezetül közölte, hogy az Európai Unió támogatását kérték ahhoz a projekthez, amelynek keretében közép-európai regionális áramtőzsdét hoznak létre Szerbiával és Szlovéniával együtt. Erről a vállalatközi egyezségek már megszülettek, és a terv az, hogy az idei év első felének végére működésbe léphessen a rendszer. „Arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy tekintsen európai ügyként a közép- és délkelet-európai térség energiabiztonságára" - mondta. Majd rámutatott, hogy azért is indokolt lenne a közösség pénzügyi támogatása, mert ezek a projektek nem pusztán a szerb, a román, a magyar vagy a szlovén állampolgárok érdekeit szolgálják, hanem az európai állampolgárok érdekeit is.