Több mint 700 Hargita megyei termelő szerepel az ökológiai gazdálkodási rendszerben, többségük jelentős kiterjedésű, kiváló minőségű legelőkön állít elő tanúsított takarmányt.

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója, Romfeld Zsolt kedden az Agerpresnek elmondta: az ökológiai minősítéssel rendelkező termelők többsége magas minőségű legelőkkel van nyilvántartva, és mintegy 37 ezer hektáron termel ökológiai takarmányt, ami a megye legelőterületeinek körülbelül 10 százalékát teszi ki. Az itt előállított biotakarmányt egyaránt felhasználják a minősített biogazdaságokban és a hagyományos gazdaságokban is, elsősorban tejtermelés céljából.

„A romániai ökológiai termelést a Országos Cselekvési Terv szabályozza, amelyet a Mezőgazdasági Minisztérium dolgozott ki. Ennek célja a lakosság – nemcsak Romániában – minőségi élelmiszerrel való ellátása, miközben védi a környezetet, és fenntartható módon hasznosítja a helyi természeti erőforrásokat, valamint magas hozzáadott értékű, tanúsított biotermékeket biztosít” – magyarázta Romfeld Zsolt. 

Hozzátette: az ökológiai termelés költségesebb a hagyományosnál, elsősorban a tanúsítási és ellenőrzési eljárások miatt. Ezeket a többletköltségeket részben az Agrárkifizetési és Intervenciós Ügynökség által nyújtott támogatások kompenzálják.

Hosszú távú kötelezettség

„A tanúsítás és az előírások betartása miatt a termelési költségek magasabbak, ezért elengedhetetlen, hogy a termékeket drágább piacon értékesítsék. Ugyanakkor kialakulóban van a biotermékek fogyasztásának kultúrája, és általános igény mutatkozik rájuk, de tapasztalatból tudjuk, hogy mindenki jól szeretne étkezni, lehetőleg azonos áron” – fogalmazott az igazgató.

Romfeld Zsolt szerint a gazdaságosság általában két hektár feletti területek esetében biztosítható. Az ökológiai rendszerbe belépő termelőknek hosszú távú, hét évre szóló kötelezettséget kell vállalniuk, amely magában foglalja a két-három éves átállási időszakot, valamint az öt éves fenntartási periódust. Ez idő alatt rendszeres ellenőrzéseknek vannak alávetve, és be kell tartaniuk az előírásokat, többek között a bejelentett terület fenntartását is.

Az igazgató rámutatott: vannak termelők, akik gazdasági okokra hivatkozva nem újítják meg a minősítést, ugyanakkor mások bővítik a tanúsított területeiket. Noha a termelők száma magas Hargita megyében, a feldolgozói szegmens viszonylag fejletlen: jelenleg mintegy 12 olyan egység működik, amely ökológiai termékek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik. Ezek között három biotanúsított tejtermék-előállító, valamint több gyógynövény- és fűszernövény-feldolgozó található. Az ökológiai gazdálkodás egyik fontos ágazata a méhészet: a megyében 22 méhész rendelkezik minősítéssel, több mint 4000 méhcsaláddal.

„Ökológiai méhészeti termékekkel rendelkezünk, amelyeket a megyében, azon kívül, sőt exportpiacokon is értékesítenek. Ide tartozik a méz, a propolisz, a pollen és más, ezekből származó termékek is” – mondta Romfeld Zsolt. 

Hangsúlyozta: a biotermelés a térségben „felelős méhészekhez” kötődik, akik kaptáraikat magas biológiai sokféleségű, hegyvidéki legelőkön helyezik el, többségében 800 méter feletti magasságban. Ezek a területek elszigeteltségük miatt mentesek a hagyományos mezőgazdaság hatásaitól, így a biodiverzitás megőrződött, és biztosított az ökológiai méztermelés.

A Székelyudvarhelyi Méhészek és Mézlovagok Egyesületének képviselője, Hatos György az Agerpresnek elmondta: a BIO minősítés különösen a nagykereskedelmi értékesítésben jelent előnyt, ahol jobb árakat lehet elérni. A közvetlen értékesítés esetében ugyanakkor a 20–30 százalékos árkülönbség nem mindig fedezi a tanúsítás költségeit.

Hatos György az ágazat elmúlt évekbeli nehézségeire is kitért, amelyeket az időjárási viszonyok, valamint a méz értékesítésének problémái okoznak. Mint fogalmazott, a méz „luxusterméknek” számít. Hozzátette: az ökológiai tanúsítás iránti érdeklődés az utóbbi években nem nőtt számottevően, a területen tevékenykedő hargitai méhészek száma viszonylag állandó.