banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Szászfenes volt tavaly az ország második leggazdagabb községe

A Kolozsvár vonzáskörzetébe tartozó községnek több bevétele volt tavaly, mint három Maros megyei városnak, Radnótnak, Ludasnak és Erdőszentgyörgynek együttvéve.

A Bukarest közelében fekvő Chiajna volt tavaly az ország leggazdagabb községe, derül ki a Közmunkaügyi, Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium adataiból. Az Ilfov megyei közigazgatási egységnek annak ellenére sikerült megőriznie vezető helyét, hogy a bevételei a 2019-es 79,28 millió lejről 74,95 millióra csökkentek.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2020-ban is Szászfenes bizonyult az ország második legmódosabb vidéki településének. A Kolozsvár elővárosának számító község bevételei kb. 10 százalékkal nőttek egy év alatt, 72,71 millió lejt tettek ki.Szászfenes nem szép, de gazdag / Fotó: a szerző felvétele

A Top 10-be további négy erdélyi település fért be. A Temes megyei Újszentes 59,11 millió lejes 2020-as költségvetési bevétele bronzérmet ért. Ötödik az ugyancsak temesi Győröd, 48,8 millióval, hetedik a Biharban található Szentmárton (46,37 millió), kilencedik pedig a Brassó megyei Keresztényfalva (40,58 millió). A fennmaradó helyeket a Iași megyei Miroslava (49,19 millió) és három Ilfov megyei község foglalják el: Brănești (47,13 millió), Dragomirești (46,37 millió) és Corbeanca (40,37 millió).

Hargita megyében évek óta Korond gazdálkodik a legtöbb pénzből. Így volt ez 2020-ban is, amikor az udvarhelyszéki település kasszájába 17,67 millió lej folyt be. Háromszéken tavaly Szitabodzának volt a legtöbb pénze, 19,26 millió lej. Maros megyében Dánes, Szatmárban Kisgérce, Szilágyban pedig Sarmaság volt a legtehetősebb község, 21,91, 17,38, illetve 18,10 millió lej bevétellel.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A magyar többségű erdélyi települések között még van két jól eleresztett, mindkettő bihari: Borsnak 23 millió lej volt a tavalyi bevétele, Bihardiószegnek pedig 30 millió.

A megye elsők közül két erdélyi község gazdálkodott a legkevesebb pénzből tavaly: a Fehér megyei Csegőd 14,74, a Krassó-Szörény megyei Zsidovin pedig 13,95 millió lejből.

Kolozsvár és Temesvár mágnesként vonnzák a pénzt

Az ország leggazdagabb megyéje Ilfov, ami kétség kívül Bukarest közelségének az eredménye. A megye 31 községe közül 28-nak a költségvetése haladta meg a 10 millió lejt, Korondnál 17 ilfovi településnek volt több bevétele. Ilfov legszegényebb községe Copăceni, amely 7,8 millió lejes bevétellel egy sor megyében erős közepesnek számítana. Erdélyben Kolozs és Brassó a legtehetősebb megyék, előbbinek 25, utóbbinak 17 községe gazdálkodott tavaly 10 milliót meghaladó összegből.

Kolozsvár gazdasági erejéről, fejlettségi szintjéről sokat elmond, hogy az agglomerációjában, Szászfenes mellett öt másik településnek volt 20 millió lejnél nagyobb bevétele: Nemeszsuk (38 millió), Apahida (37 millió), Kajántó (23 millió), Kisbács (22 millió), Gyalu (22 millió). Kajántó községről biztosan nem sokan hallottak Kolozs megye határain kívül, a település mégis a leggazdagabbnak számítana, ha ezen erdélyi megyék bármelyikében volna: Maros, Máramaros, Hargita, Kovászna, Szilágy, Szatmár, Fehér, Krassó-Szörény.

A Kolozsvár vonzáskörzetébe tartozó községek tavalyi bevételei 214 millió lejt tettek ki, azonban mégsem ez a leggazdagabb erdélyi agglomeráció. A Temesvár vonzásába eső, a bánsági főváros katalizátor funkciójából profitáló községek együttes bevételei 225 millióra rúgtak tavaly. Ez 77 százalékát jelenti valamennyi háromszéki község tavalyi bevételének, míg Szilágy és Szatmár megyék esetében 54, illetve 46,5 százalékot tesz ki. A már említetteken kívül Temesvár agglomerációjához olyan gazdag községek tartoznak, mint Temesgyarmat (39,4 millió lej költségvetési bevétel), Gyürek (38,9 millió), Szakálháza (26,7 millió) és Ság (13 millió).

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?