A nagy népszerűségnek örvendő roncsautóprogram átgondolását tervezik – árulta el a Maszolnak a Környezetvédelmi Alap elnöke –, jelenleg ugyanis az a visszás helyzet állhat elő, hogy az állam nagyobb összeggel támogatja egy luxus jármű, mint egy családi autó vásárlását.

A nagy érdeklődésre való tekintettel kevesebb mint egy hónap alatt kétszer egészítették ki az autópark megújítását célzó roncsautóprogram magánszemélyeknek elkülönített keretét. Szokatlanul nagy az érdeklődés az elektromos és hibrid autók vásárlását támogató Rabla Plus program iránt, amelybe hétfőig 4842-en iratkoztak be. „Tavaly egész évben alig haladta meg a kétezret az érdeklődők száma” – emelte ki a Maszolnak nyilatkozva Tóga István, a Környezetvédelmi Alap elnöke.

Az eredetileg 200 millió lejes keret két hónap alatt kimerült, ezért kiegészítették előbb 20 millió lejjel, majd kevesebb mint egy hónappal később 40 millióval. Tóga István pontosította, hogy az említett két emelést az eredeti büdzsén belüli átcsoportosítással érték el – miután a jogi személyek részéről a vártnál kisebb érdeklődés mutatkozott az elektromos és hibrid autók iránt –, de remélik, hogy az állami költségvetés küszöbön álló kiegészítése során magát a program keretét is feltölthetik további forrásokkal.

Reform készül

A Környezetvédelmi Alap 45 ezer lejjel támogatja a teljes mértékben elektromos és 20 ezer lejjel a hálózatról tölthető (plug-in) hibridek vásárlását. Utóbbiak esetében feltétel, hogy az autó kibocsátása ne haladja meg az 50 grammot kilométerenként. Arra a kérdésre, hogy általában milyen árfekvésű személyautókra költik az állami támogatást, Tóga István elmondta: modelleket nem nevezhet meg, de annyit elárulhat, hogy „30-50 ezer eurós tételekben vásárolnak”.

A Környezetvédelmi Alap támogatása nem haladhatja meg a jármű vételárának felét. Így az a visszás helyzet állhat elő, hogy aki olcsóbb autót – például Dacia Springet vagy Volskwagen up-ot – vásárol, kisebb támogatásban részesül, mint az, aki az állami segély mellé elő tud teremteni 60-70 ezer eurót egy Mercedes EQS-re vagy egy Tesla Model S-re.

Magyarországon éppen fordítva van. A vissza nem térítendő támogatás a 12 millió forintos (33.700 euró) beszerzési ár alatt elérheti a 2,5 millió forintot (7000 euró), 12-15 millió forint árú elektromos autók esetén pedig 1,5 millió forint (4200 euró). Viszont 15 millió forint felett egyáltalán nincs állami támogatás. (Aligha véletlen, hogy a Tesla kevéssel 15 millió forint alá lőtte be a legolcsóbb modelljének árát Magyarországon, pedig így a Model 3 csaknem kétezer euróval olcsóbb, mint Romániában.)

Arra a kérdésre, hogy nem tartja problematikusnak, hogy a román állam egy százezer eurós luxusautó vételárából is kifizet tízezer eurót, a Környezetvédelmi Alap elmondta: jövőre átgondolják az egész programot, „de jelen pillanatban az a feladatunk, hogy minél inkább ösztönözzük a környezetkímélő autók vásárlását”.

Csepp a tengerben

Lakosságarányosan Románia az utolsó helyen áll Európában az autók számát illetően. Ezer lakosra nálunk mintegy 350 személygépjármű jut, háromszor kevesebb, mint a listavezető Lichtensteinban, viszont másfélszer több, mint kevesebb mint tíz évvel ezelőtt. Sajnos a romániai autópark elsősorban nem új autókkal, hanem a Nyugat-Európából behozott használt járművekkel gyarapodik.

Romániában évente körülbelül 400 ezer használt autó helyeznek forgalomba. Tavaly a járvány valamelyest lefékezte a használtautó-importot: a 2019-es 440 ezer után tavaly „alig” 381 ezer használt személyautót írattak forgalomba.

A hazai használtautó-szegmensben három márka biztosítja a teljes forgalom közel felét. Az első helyen továbbra is a Volkswagen csoport áll 35 százalékkal – ebből 10 százalékot tesznek ki az Audik, 25-öt a Volkswagenek –, miközben a BMW 10 százalékos részarányával tartja a második helyét. Volkswagenből (94.950 darab) és Audiból (38.193) több használt példányt írattak be, mint a teljes évi újautó-eladás (126.351).

Az importált használt autók számán kívül a koruk is aggodalomra ad okot. Az erre vonatkozó legfrissebb, 2019-es adatok szerint a behozott személygépjárművek átlagos életkora 2019-ben 11,2 év volt. Ennek „köszönhetően” a 2019-ben először forgalom helyezett 606 ezer autó átlagéletkora meghaladta a nyolc évet – derül ki a Gépjármű-forgalmazók és Importőrök Szövetsége (APIA) adataiból.

A trend idén is folytatódik. Az év elejétől június végéig 199 ezer importált használt autót helyeztek forgalomba, miközben új autóból mindössze 47 ezret adtak el. Ez a teljes piac kevesebb mint húsz százaléka.

(Címlapi illusztráció forrása: Adobe Stock)