Tavaly 875 milliárd eurós rekordszintet ért el az EU és az Egyesült Államok közötti árukereskedelem, írja a portfolio.hu.

A Német Gazdaságkutató Intézet (IW) tanulmánya szerint a látványos összesített adatok mögött egyes kulcságazatokban súlyos visszaesések húzódnak meg. A tanulmány szerint a Donald Trump elnöksége alatt bevezetett vámok hatása tehát korántsem egyenletes, és a rekordszámok mögötti ágazati különbségek jelentős kockázatokat rejtenek.

A növekvő vámfeszültségek ellenére tavaly rekordszintet, 875 milliárd eurót – azaz mintegy ezermilliárd dollárt – ért el az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti árukereskedelem. A Német Gazdaságkutató Intézet (IW) pénteken közzétett tanulmánya szerint azonban a látványos összesített adatok súlyos visszaeséseket takarnak egyes kulcsfontosságú ágazatokban.

Az EU Egyesült Államokba irányuló exportja 7,7 százalékkal, 580 milliárd euróra nőtt, míg az unióba irányuló amerikai import 2,2 százalékkal, 295 milliárd euróra emelkedett. Ezzel az EU kereskedelmi többlete csaknem 285 milliárd euróra ugrott.

Első pillantásra a rekordot jelentő számok azt sugallhatják, hogy a Donald Trump elnöksége alatt bevezetett vámok és a politikai feszültségek jórészt érintetlenül hagyták a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, sőt akár még erősítették is azokat. Samina Sultan, az IW közgazdásza szerint azonban ez a kép csalóka.

Bizonyos szektorok ugyanis már most komoly veszteségeket szenvednek el, főleg a gépjárműipar kapott nagy pofont. Az Európai Unió Egyesült Államokba irányuló gépjármű- és alkatrészexportja 2025-ben 20,4 százalékkal esett vissza.

Az uniós gépkocsikivitel közel kétharmadáért felelős Németország 18,9 százalékos visszaesést könyvelhetett el.

Ezzel a tendenciával szemben Írország 52,7 százalékos exportbővülést ért el, amelyet elsősorban a vámmentességet élvező gyógyszer- és vegyipari termékek hajtottak.

A transzatlanti szolgáltatáskereskedelem szintén rekordot döntött 865 milliárd eurós értékével, ebben a szegmensben viszont az EU 178 milliárd eurós hiánnyal zárt. A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó díjak – így a szoftverlicencek, a szabadalmak és a védjegyek – az Egyesült Államokból érkező uniós szolgáltatásimport több mint 40 százalékát tették ki, értékük pedig 13,7 százalékkal emelkedett.