A tetemes költségeket az olasz állam, a NOB, szponzorok és magánbefektetők fedezik.

Az Olaszországban zajló téli olimpia költségei 5,2 milliárd euróra rúgnak, írja az economedia.ro. Ebből 3,5 milliárdot költöttek sportlétesítményekre, valamint a közúti és a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére, míg a rendezvény lebonyolítása 1,7 milliárd euróba kerül. Ez az összeg kb. 1 milliárd euróval haladja meg a Székelyföldet átszelő, körülbelül 300 kilométeres A8-as autópálya építési költségeit.

Az infrastrukturális beruházásokat közpénzből finanszírozzák, míg a lebonyolítást a jegyekből származó bevételből, szponzorizációból és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által folyósított támogatásból. Ez utóbbi minimum 774 millió euró lesz. A pekingi olimpiát a NOB 812 millió euróval támogatta.

A számla végösszege azonban meg fogja haladni az 5,2 milliárdot, mivel ebben nincsenek benne a sportolók és a nézők biztonságát szolgáló, a római kormány által fedezett védelmi kiadások. Hozzájön még a milánói olimpiai falu és a jégkorong mérkőzések helyszíneként szolgáló Arena Santagiulia megépítésének a költsége. Ezeket magánberuházások, az értékük 140, illetve 250 millió euró.

Mindezekkel együtt ez az olimpia az olcsóbb ötkarikás játékok közé tartozik. A 2024-es párizsi olimpia 6,65 milliárd eurójába került a francia államnak, a gazdaságra gyakorolt pozitív hatása pedig nagyon mérsékelt, mondhatni minimális volt.

Minden idők legnagyobb, 28,9 milliárd dolláros költségével a 2014-ben Szocsiban megrendezett téli olimpia járt, majd Rio de Janeiro (23,6 milliárd dollár) és London (16,8 milliárd dollár) következik. Mindkettő nyári olimpiának volt a helyszíne 2016-ban, illetve 2012-ben.