A Roncsautó- és a Roncsautó Plusz program keretében kifizetett állami támogatásnak a töredéke került csak a hazai autógyártókhoz.

Katasztrofális számokat produkált a romániai autópiac júniusban. Az első tavaszi hónapban 10 522 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 50,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben 21,8 százalékkal zsugorodott a piac, 64 339 autót helyeztek forgalomba, 18 166-tal kevesebbet, mint tavaly az év azonos időszakában.

A piac ezen drasztikus léptékű zsugorodása nagyrészt annak tudható be, hogy idén elmaradt a Roncsautó program. Az új gépkocsik vásárlását állami szubvencióval ösztöznő programnak – hosszas halogatást követően – május végén kellett volna indulnia, azonban a kormány meghatározatlan időre elhalasztotta, s egyelőre nem biztos, hogy idén lesz belőle valami.

Pénz csakis környezetvédelemre

A helyzet határozottan abszurd, mivel a programnak semmi köze nincs a költségvetési hiányhoz, ugyanis kizárólag a szén-dioxid kvótákkal való kereskedelemből, az úgynevezett zöld bizonylatokból származó bevételekből finanszírozzák. A Környezetvédelmi Alap (AFM) ezen forrásból származó bevételei idén 7,2 milliárd lejt tesznek ki. Bármennyire is jól jönne ez a pénz a költségvetési hiány csökkentéséhez, a törvényi szabályozás szerint csakis klímabarát programokra lehet fordítani, nem szabad belőle közalkalmazotti bért vagy nyugdíjat fizetni, de autópályát építeni sem.

Bár a forrás felhasználási lehetőségei szigorúan behatároltak, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne a pénzt más, ugyancsak környezetvédelmi célú beruházásokra fordítani. „Igen, a pénzt sokkal jobban el lehetett volna költeni, meg lehetett volna oldani belőle a hőerőművek problémáját” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak egy, a neve elhallgatását kérő szakember.

A termelő-fogyasztók érdekvédelmi szervezete (APCE) azt állítja – megbízható forrásokra hivatkozva –, hogy a kormány a vasúthoz irányítaná át a Roncsautó- és a Zöld Ház program befagyasztásával felszabaduló forrásokat, elektromos vonatok beszerzésére fordítva a pénzt. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter tagadta, hogy ilyen döntés született volna, állítása szerint jelenleg elemzések folynak, amelyek alapján határoznak majd a pénzek felhasználásáról.

Javuló levegőminőség

„A Roncsautó program egyértelműen hasznos. Főleg azokban a nagyvárosokban, ahol sok autót cseréltek le, a levegő minősége sokat javult” – nyilatkozta a Maszolnak Szép Róbert, korábbi környezetvédelmi államtitkár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója.

Ugyanakkor elismeri, hogy más területen is el lehetne értelmesen költeni azt a pénzt, amit mostamáig az autóvásárlás szubvencionálására fordított a kormány. „Az egyik legnagyobb szennyezési forrás a közúti szállítás, amire a megoldást az elektromos autók elterjedése és a tömegközlekedés fejlesztése jelentheti. Látjuk, hogy milyen állapotban van a vasút, annál több pénzt is el tudna nyelni, mint amennyivel a Környezetvédelmi Alap rendelkezik” – mondja a szakember, hozzátéve, reméli, hogy a Roncsautó program felfüggesztése nem hosszú távra szól.

Roxana Capătă, a Ford romániai kirendeltségének a vezetője úgy látja, a program halogatása, majd pedig a felfüggesztése rossz üzenet az üzleti világ számára: „Egy folyamatos változásban levő üzleti környezetben a vállalkozások fejlődését biztosító keret legfontosabb eleme a kiszámíthatóság. (…) A kiszámíthatóság hiánya, amint azt a közelmúltban megtapasztaltuk, bizonytalanságot gerjeszt és gátolja a fejlődést”.

Mircea Fechet, aki júniusig állt a környezetvédelmi tárca élén, azon a véleményen volt, hogy a két hazai autógyártó „kisebb-nagyobb mértékben” függ a két roncsautó programtól. Néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy a két program idei 1,43 milliárd lejes költségvetése „jelentős arányban” a hazai gyártókhoz kerül.

Sok pénz, szerény eredmény

Fechet ez utóbbi kijelentése erősen túlzó. A Roncsautó program keretében tavaly 6602 Daciát és 840 Fordot vásároltak. A Dacia 309 432 autót gyártott tavaly, az állami támogatással megvásároltak a teljes mennyiség 2,13 százalékát teszik ki. Teljesen egyértelmű, hogy ezek egy részét állami támogatás nélkül is megvásárolták volna. A roncsautós Fordok a teljes romániai termelésnek a 0,33 százalékát tették ki, ráadásul nem mindegyikük a craiovai gyárban készült.

A Roncsautó Plusz program keretében tavaly 2922 Daciát és 399 Fordot vásároltak az emberek. A Dacia Springet Kínában szerelik össze, az elektromos Puma gyártása pedig decemberben indult Craiován, vagyis a program költségvetéséből egy árva lej sem került a hazai gyártókhoz.

Az AFM adatai szerint 2005 és 2024 között a Roncsautó program révén az állam 6,149 milliárd lejjel szubvencionálta új személygépkocsik vásárlását, a pénz legnagyobb része autókereskedők és külföldi gyártók profitját hizlalta. Ami a Roncsautó Plusz programot illeti, mostanáig 4 milliárd lejjel támogatta az állam az elektromos autók vásárlását, minimális eredménnyel: jelenleg az elektromos járműállomány 50 ezer körül van, ami a teljes autóparknak kb. a 0,6 százaléka. Ezzel a 4 milliárd lejjel lényegében az importot és a külkereskedelmi mérleghiányt gerjesztettük.

Tavaly 151 ezer új személygépkocsit vásároltak Romániában, ebből 29 734-et állami támogatással, ami 1,3 milliárd lejbe került. Ezzel párhuzamosan 344 ezer használt autó érkezett az országba, ami bőven kompenzálhatta a károsanyag-kibocsátásnak a két roncsprogramnak köszönhető csökkenését. „80 százalékuk 8 évnél idősebb. Ezek elavult biztonsági felszereltségű autók, nagy károsanyag-kibocsátásúak, sok esetben nem fizetnek utánuk adót” – nyilatkozta Silviu Badea, a Romániai Autógyártók Egyesületének (ACAROM) alelnöke.

Kapcsolódó

A használt autók importjának korlátozását sürgeti az ágazati munkáltatók szervezete

Az autógyártók szerint adóbevételtől esik el az állam, ha az emberek használt járművet vásárolnak.  

személygépkocsi autó autópiac használt autó autógyártás

Mindezek fényében erősen kétséges, hogy a szubvencionálás eddigi rendszere volna a leghatékonyabb mód a hazai közúti közlekedés kizöldítésére.