Mi lesz veled, Roncsautó program? – Az autóvásárlás szubvencionálása főleg az importőrök zsebét tömte
A Roncsautó- és a Roncsautó Plusz program keretében kifizetett állami támogatásnak a töredéke került csak a hazai autógyártókhoz.
Katasztrofális számokat produkált a romániai autópiac júniusban. Az első tavaszi hónapban 10 522 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 50,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben 21,8 százalékkal zsugorodott a piac, 64 339 autót helyeztek forgalomba, 18 166-tal kevesebbet, mint tavaly az év azonos időszakában.
A piac ezen drasztikus léptékű zsugorodása nagyrészt annak tudható be, hogy idén elmaradt a Roncsautó program. Az új gépkocsik vásárlását állami szubvencióval ösztöznő programnak – hosszas halogatást követően – május végén kellett volna indulnia, azonban a kormány meghatározatlan időre elhalasztotta, s egyelőre nem biztos, hogy idén lesz belőle valami.
Pénz csakis környezetvédelemre
A helyzet határozottan abszurd, mivel a programnak semmi köze nincs a költségvetési hiányhoz, ugyanis kizárólag a szén-dioxid kvótákkal való kereskedelemből, az úgynevezett zöld bizonylatokból származó bevételekből finanszírozzák. A Környezetvédelmi Alap (AFM) ezen forrásból származó bevételei idén 7,2 milliárd lejt tesznek ki. Bármennyire is jól jönne ez a pénz a költségvetési hiány csökkentéséhez, a törvényi szabályozás szerint csakis klímabarát programokra lehet fordítani, nem szabad belőle közalkalmazotti bért vagy nyugdíjat fizetni, de autópályát építeni sem.
Bár a forrás felhasználási lehetőségei szigorúan behatároltak, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne a pénzt más, ugyancsak környezetvédelmi célú beruházásokra fordítani. „Igen, a pénzt sokkal jobban el lehetett volna költeni, meg lehetett volna oldani belőle a hőerőművek problémáját” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak egy, a neve elhallgatását kérő szakember.
A termelő-fogyasztók érdekvédelmi szervezete (APCE) azt állítja – megbízható forrásokra hivatkozva –, hogy a kormány a vasúthoz irányítaná át a Roncsautó- és a Zöld Ház program befagyasztásával felszabaduló forrásokat, elektromos vonatok beszerzésére fordítva a pénzt. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter tagadta, hogy ilyen döntés született volna, állítása szerint jelenleg elemzések folynak, amelyek alapján határoznak majd a pénzek felhasználásáról.
Javuló levegőminőség
„A Roncsautó program egyértelműen hasznos. Főleg azokban a nagyvárosokban, ahol sok autót cseréltek le, a levegő minősége sokat javult” – nyilatkozta a Maszolnak Szép Róbert, korábbi környezetvédelmi államtitkár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója.
Ugyanakkor elismeri, hogy más területen is el lehetne értelmesen költeni azt a pénzt, amit mostamáig az autóvásárlás szubvencionálására fordított a kormány. „Az egyik legnagyobb szennyezési forrás a közúti szállítás, amire a megoldást az elektromos autók elterjedése és a tömegközlekedés fejlesztése jelentheti. Látjuk, hogy milyen állapotban van a vasút, annál több pénzt is el tudna nyelni, mint amennyivel a Környezetvédelmi Alap rendelkezik” – mondja a szakember, hozzátéve, reméli, hogy a Roncsautó program felfüggesztése nem hosszú távra szól.
Roxana Capătă, a Ford romániai kirendeltségének a vezetője úgy látja, a program halogatása, majd pedig a felfüggesztése rossz üzenet az üzleti világ számára: „Egy folyamatos változásban levő üzleti környezetben a vállalkozások fejlődését biztosító keret legfontosabb eleme a kiszámíthatóság. (…) A kiszámíthatóság hiánya, amint azt a közelmúltban megtapasztaltuk, bizonytalanságot gerjeszt és gátolja a fejlődést”.
Mircea Fechet, aki júniusig állt a környezetvédelmi tárca élén, azon a véleményen volt, hogy a két hazai autógyártó „kisebb-nagyobb mértékben” függ a két roncsautó programtól. Néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy a két program idei 1,43 milliárd lejes költségvetése „jelentős arányban” a hazai gyártókhoz kerül.
Sok pénz, szerény eredmény
Fechet ez utóbbi kijelentése erősen túlzó. A Roncsautó program keretében tavaly 6602 Daciát és 840 Fordot vásároltak. A Dacia 309 432 autót gyártott tavaly, az állami támogatással megvásároltak a teljes mennyiség 2,13 százalékát teszik ki. Teljesen egyértelmű, hogy ezek egy részét állami támogatás nélkül is megvásárolták volna. A roncsautós Fordok a teljes romániai termelésnek a 0,33 százalékát tették ki, ráadásul nem mindegyikük a craiovai gyárban készült.
A Roncsautó Plusz program keretében tavaly 2922 Daciát és 399 Fordot vásároltak az emberek. A Dacia Springet Kínában szerelik össze, az elektromos Puma gyártása pedig decemberben indult Craiován, vagyis a program költségvetéséből egy árva lej sem került a hazai gyártókhoz.
Az AFM adatai szerint 2005 és 2024 között a Roncsautó program révén az állam 6,149 milliárd lejjel szubvencionálta új személygépkocsik vásárlását, a pénz legnagyobb része autókereskedők és külföldi gyártók profitját hizlalta. Ami a Roncsautó Plusz programot illeti, mostanáig 4 milliárd lejjel támogatta az állam az elektromos autók vásárlását, minimális eredménnyel: jelenleg az elektromos járműállomány 50 ezer körül van, ami a teljes autóparknak kb. a 0,6 százaléka. Ezzel a 4 milliárd lejjel lényegében az importot és a külkereskedelmi mérleghiányt gerjesztettük.
Tavaly 151 ezer új személygépkocsit vásároltak Romániában, ebből 29 734-et állami támogatással, ami 1,3 milliárd lejbe került. Ezzel párhuzamosan 344 ezer használt autó érkezett az országba, ami bőven kompenzálhatta a károsanyag-kibocsátásnak a két roncsprogramnak köszönhető csökkenését. „80 százalékuk 8 évnél idősebb. Ezek elavult biztonsági felszereltségű autók, nagy károsanyag-kibocsátásúak, sok esetben nem fizetnek utánuk adót” – nyilatkozta Silviu Badea, a Romániai Autógyártók Egyesületének (ACAROM) alelnöke.
Kapcsolódó
Mindezek fényében erősen kétséges, hogy a szubvencionálás eddigi rendszere volna a leghatékonyabb mód a hazai közúti közlekedés kizöldítésére.
CSAK SAJÁT
.jpg)
